Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

11. szám - Bélteky Lajos: Magyarország ipari jelentőségű porózus hévizes víztartói

Bélteky L.: Magyarország hévizes víztartói Hidrológiai Közlöny 1965. 11. sz. 515 Legnagyobb (42%) a porózus víztartók százalékos aránya az 1/1 sz. tájegységnek, a Kisalföldnek a közepén. A peremen telepített győri fúrásban már csak 14% az arány. Az 1/2, 4, 7/2, 8/1 és a 10 sz. tájegységeken a porózus víztartók átlagos vastagsága 15—25 százalékos. A Tiszántúl középső és déli részén mélyebben van a felsőpannon feküszintje 1000 m-nél s elég nagy területen meg is haladja az 1500 m-t. A porózus szintek százalékos aránya legnagyobb, 41%, Szentesen, továbbá Szeged körül, ahol 25%. A 47/1, 48/2, 48/3, 48/4 és'az 50 sz. tájegységeken lecsökken 10—15%-ra, Karcag és Törökszentmiklós környékén, továbbá Pusztaföldváron és Tótkomlóson ennél több, 25—35% a homokos kőzet a rétegsorban. A 48/2 sz. tájegységen a felsőpannon képződmény eddig — sajnos — csak 1200 m-ig van feltárva. A Tiszától Ny-ra és É-ra, meg a Duna— Tisza közének csak kisebbik részén van 1000 m-nél mélyebben a felsőpannon feküje a 37, 40/1, 40/2, 40/3, 40/4, és a 43 sz. tájegységeken. Legnagyobb a porózus víztartók teljes vastagsága Cegléd és Kiskunfélegyháza vidékén 51,5, illetve 45,6%-kal. Csongrád és Zagyvarékás környékén 35—36%. Szegedtől É-ra és Ny-ra lecsökken 20—25%-ra. A Jászságban és a békési siillyedékben pedig még kevesebb, 15—17% a homokos képződmények aránya. Az összevont porózus kőzetek ábráin látható 100 m-es szintenként a porózus víztartók megoszlása és a felsőpannon fekümélvsége is. Az eddig feltárt 35 C°-nál melegebb vízhozam 9,2%-a, 12,447 m

3/perc származik az 1000—1500 m közötti porózus víztartókból. A kutak vizének hőmérséklete a mélységtől, a vízhozamtól és a geotermikus gradienstől függően 50—75 C°. Az 1500—2000 m közötti ipari jelentőségű porózus víztartók Az 1500 m-t meghaladó fekümélységű felsőpannon képződményt az ország területének kb. 12,5%-án találjuk meg. Országrészenként az arány a következő : a Dunántúl .... 5,25 %-án, vagyis 1890 kma DunaTisza köze .... 9,1 %-án, vagyis 2925 km

2 a Tiszántúl 27,2 %-án, vagyis 6685 kmA Dunántúl csak a Kisalföld közepén és a Göcsej nyugati szélén van meg a legvastagabb felsőpannon, a Tiszántúl pedig a 47/2 sz. tájegységen Szentes környékén és a délre, azonkívül a 48/3 sz. tájegységen Szentestől K-re, valamint a 48/2 és 48/4 sz. tájegységeknek a békési süllyedéket magában foglaló részén. Itt a képződmény a gyulai és békéscsabai vízkutató fúrásokkal van feltárva. A homokosodás mérve e mélységszakaszban jóval kisebb, mint a felsőbb mélységközökben. 25—27%, a Kisalföldön, 18—20% Szentes és Szeged vidékén és 5—7% a békési süllyedékben Gyula és Békéscsaba környékén. A lépcsős ábrákon látható 100 m-es szintenként a porózus víztartók százalékos gyakorisága és a felsőpannon fekümélysége is. Az 1500 m-nél mélyebb víztartók hévízének hőmérséklete a mélységtől, a geotermikus gradiens értékétől és a vízhozamtól függően általában meghaladja a 70 C°-ot. Az 1964. I. l-ig feltárt vízhozam 5,4%-a, 7,338 m

3/perc fakad az 1500 mnél mélyebb porózus víztartókból. A felsőpannon feküjének legnagyobb mélysége az előzőkben 2000 m-ben jelölhető meg. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy „jelenlegi ismereteink alapán". Dr. Körössy László ugyanis az általa szerkesztett medencealjzat és felsőpannon térképeken Szentes és Algyő között minimumot jelez Szeged közvetlen környékéhez viszonyítva. Igazolja ennek helyességét a kőolajipar által 1965 februárjában befejezett 2550 m-es mindszenti fúrás, amelynek talpa a karotázsszelvényből kivehetőleg még a felsőpannonban van. A 2500—2550 m között megnyitott porózus rétegek nagymennyiségű, percenkint kb. 1000 liter 95 C° hőmérsékletű, tehát forró vizet szolgáltatnak. Az 500 m-nél mélyebb porózus víztartókról általában Ha megvizsgáljuk azoknak a nagymélységű fúrásoknak a szelvényeit, amelyeket a szénhidrogénkutatás során egv-egy területen hálószerűen mélyítettek le, vagv vízfeltárás céljából fúrtak le egymástól néhány km távolságban, azt találjuk, hogv a felsőpannon képződmény homokos szintjeinek kifejlődése már kis távolságon belül is igen különböző és változatos. Jól látható ez a karotázsszelvények ábrázolásából, melyek 100 m-es mélységszintenként Fürdő ú j Régi Kertészet t n. iii. +T 700 800"7 597 1U 747 813 915-920 924.5 331 537 »7 714 738 7(3 782-787 804-807 930 3. ábra. ioooJELMAGYARÁZAT: Porózus víztartó Cp (Korotizs szerint) A gyulai hévizes kutak földtani szelvénye 5001000 m között Puc. 3. reoAoeuiecKoe cetenue mepMatibHbtx KOAOöifee e e. JJWAÜ, Mexcdy znyöunaMU 500—1000 M Abb. 3. Geologisches Profil der Thermalbrunnen bei Gyula zwischen 500—1000 m