Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
11. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium magyar nemzeti munkaterve
500 Hidrológiai Közlöny 1965. 11. sz. Hozzászólások: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium 4. Mélységi víz (artézi víz, rétegvíz) Országunkban az első artézi kutat 1825-ben, kereken 140 évvel ezelőtt mélyítették le Ugodon. öt évvel később 1830-ban fúratta le gróf Széchenyi István Csórón a második artézi kutat. Az artézi kútfúrás nagyobb mértékben Zsigmondy Vilmos bányamérnök kezdeményezésére indul meg. 100 évvel ezelőtt 1866-ban lemélyíti a harkányi, majd a margitszigeti artézi kutakat s ezirányú működésére a koronát felteszi a városligeti 970 m mély artézi kút lemélyítése 1868—1878 közt, mely akkor világviszonylatban is páratlanul állott. Zsigmondy Vilmos kezdeményezésének volt köszönhető, hogy nagyobb mértékben megindul országunkban főleg az Alföldön az artézi kútfúrás. A milléniumkor 1896-ban Halaváts Gyula összeösszeállítása szerint, az akkori Magyarország területén már 1325 artézi kút fúrásáról tudtak. 1958-ban megindul az országos artézi kútkataszter elkészítése, mely 1961 végén nyert befejezést, amikor is több mint 35 000 fúrt kút helyrajzi, műszaki, vízföldtani és vízkémiai adatai álltak rendelkezésre. Az artézi kutak számbavétele azóta is folyamatosan történik s ma már országunk területén 40 540 artézi kút adatai állnak rendelkezésre, melyből 36 500 kút működik, 4040 kút használhatatlan (tönkrement) s a működő kutak közül 7400 ad kifolyó vizet, azaz pozitív artézi kút. Ezt azért emelem ki, mert a kifolyó vizű artézi kutaknál igen nagy a vízpazarlás, aminek megszüntetése országos érdek. Országunkban dr. Urbancsek János és Bélteky Lajos legújabb vizsgálatai szerint, főleg a már nagyszámban rendelkezésre álló fúrási rétegsorok és karottázs vizsgálatok alapján a porózus víztartó rétegek teljes vagy természetes vízkészlete : 0 — 500 m mélységig 2 355,5 km 3 500 — 2000 m mélységig 2 116,—km 3 összesen: 4 471,5 km 3 Ha ennek a hatalmas vízkészletnek a nagyságát szemléletessé akarjuk tenni, az alábbi számadatokkal jellemezhetjük. Országunk területe 93 000 km 2, s ha ez a terület sík felületű tó lenne, a hatalmas víztömeg kereken 48 m egyenletes vízoszloppal töltené fel. Abban az esetben ha csak a Nagyalföld 45 000 km 2 nagyságú területét vesszük alapul, akkor a vízoszlop magassága 99,36 m lenne. Ha a Balaton víztömegét (3 km 3) vesszük alapul, a teljes felszín alatti vízkészletünk 2235 Balatont töltene fel vízzel. Ebből a hatalmas természetes vízkészletből mai felfogásunk szerint 25 % azaz 0— 500 m-ig 588,8 km 3 500—2000 m-ig 529,—km 3 Összesen: 1 117,8 km 3 a tartósan kitermelhető vízkészlet. (Az O.V.K. a tartósan kitermelhető mélységi vízkészletet — igen óvatosan — 79,4 m 3/s-ra becsüli.) A porózus víztartó rétegekben elhelyezkedő teljes vagy természetes vízkészlet becslése elfogadható, de a kitermelhető készlet pontosabb készletszámítása érdekében feltétlen szükséges a Lászlóffy dr. előadásában már említett artézi víz figyelő kúthálózat mielőbbi kiépítése s a figyelésre tervezett 100 kút automatikus vízszint regisztráló műszerrel való felszerelése. Természetesen helyes lenne a figyelő kúthálózat kiépítése az egész Kárpát-medencében, hogy egy ilyen nagy regionális vízföldtani egységben lehessen a Decennium alatt a szükséges vizsgálatokat elvégezni. Ez nemcsak a mi érdekünk, de érdeke a szomszédos államoknak is. A természetes és kitermelhető vízkészlet pontosabb becslése érdekében el kell készíteni a Kárpát-medence 1 : 100 000-es vízföldtani térképét és az artézi kútfúrásokban, de más ásványi nyersanyagkutató fúrásokban is részletes hidrodinamikai vizsgálatokat kell rendszeresen végezni. Külön is nagy figyelmet kell fordítani az 500 — 2000 m-ben elhelyezkedő víztartó rétegekben tárolt 35 C° — 100 C° hőmérsékletű hévizekre, a hévízkataszter összeállítására, a geotermikushévízenergia komplex hasznosításának a lehetőségére. Ennek érdekében az országban több mintakutatási területet kell kijelölni. Országunk központi fekvése a Kárpát-medencében, a rendelkezésünkre álló hatalmas vízföldtani adat és megfigyelés szinte kötelességünkké teszi, hogy a felszín alatti vízkészlet pontosabb számításának a módszerét kidolgozzuk, a talajvíz, rétegvíz, karsztvíz egymásrahatását, a vízutánpótlódás kérdését az egész Kárpát-medencére vonatkozólag az érdekelt szomszéd államok bevonásával megoldjuk. A nemzetközi hidroíógiai Decennium magyar nemzeti munkaterve egyelőre mint keretterv elkészült, most az a feladatunk, hogy szakterületenként részletesen kidolgozzuk és egyeztessük a munkatervet. A munkaterv kidolgozásához a Magyar Hidrológiai Társaság 1800 tagja s a Decennium munkatervének megvalósításához hazai és nemzetközi vonatkozásban a Hidrológiai Közlöny örömmel rendelkezésre áll. Dr. Kakas József, a földrajzi tudományok kandidátusa Végighallgatva a Nemzetközi Hidrológiai Dekád Magyar Nemzeti Bizottsága igen tisztelt elnökének a Dekád jelentőségét Magyarország szempontjából méltató szavait, majd a Dekádnak azt a minden részletre kiterjedő nemzeti munkatervét, amelyet Nemzeti Bizottságunk igen tisztelt ügyvezető elnöke ismertetett, a magyar meteorológiai szolgálat képviselőjeként — úgy érzem — nagyon is komoly számvetéssel tartozunk a tekintetben, hogy e tízesztendős átfogó program keretében mi az, amit a nemzetközi együttműködés jegyében szaktudományunk adni tud a Dekád sikeréhez, s mi az, amit a Dekád bizton remélt sikere jelent a meteorológiának, nemzetközi és hazai vonatkozásban egyaránt. Kétségtelen, hogy a Nemzetközi Hidrológiai Dekád elsődleges célja az egész Földre kiterjedően megteremteni az ésszerű vízgazdálkodás tudományos alapjait. E nagyszabású program tehát
