Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

11. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium magyar nemzeti munkaterve

Hozzászólások: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium Hidrológiai Közlöny 1965. 11. sz. 495 köteteinek folytatólagos közreadását, továbbá a Vízrajzi Évkönyv és a kísérleti területek észlelési anyagát tartalmazó tervezett füzetek kiegészítését idegen nyelvű magyarázó szöveggel. 6.2 Nemzetközi tapasztalatcsere A tapasztalatcsere szolgálatába állítja a terv egvrészről a Hidrológiai Közlönyben a Decennium hírei számára nyitott rovatot, másrészt az UNESCO által a Decennium híreiről kiadandó folyóirat rendszeres tájékoztatását a Decennium magyarországi eseményeiről. Szerepel továbbá a tervben a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség folyóiratának tanulmányokkal való szervezett támogatása és a Decennium ügyét szolgáló tudományos összejövetelek, szakértő- és munkabizottságok munkájában való résztvétel. Felajánlottuk közreműködésünket az UNESCO tervezte hidrológiai kézikönyv és terminológiai szótár összeállításában és az esetleges közös kutatásokban. Kinyilatkoztatja a terv Magyarország mindenkorikészségét a Duna-medence hidrológusainak együttműködésében, és kiemelkedő pontja végül a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség 1965. évi „Kísérleti és tájjellemző területek" szimpozionjának megrendezése Budapesten. 7. Regionális és nemzetközi jellegű kutatás Nemzetközi megállapodások hiányában a nemzeti munkaterv nem tartalmazhat még a regionális vagy nemzetközi együttműködésre vonatkozó programpontokat. De megjelöli azokat a kérdéseket, amelyeknek megoldásában Magyarország kész más országokkal együttműködni. Ilyenek lehetnének regionális vonatkozásban a következők : Közreműködés a dunai nemzetközi hidrológiai tájékoztató és előrejelzési szolgálat ellátásában és folyamatos fejlesztésében, a Dunabizottság keretei között és a szomszédos országokkal kötött megállapodások szerint. A Kárpát-medence mélységi víztároló rétegeinek és geohidrológiai viszonyainak kutatása. Részvétel a Duna egész vízgyűjtőterületére készítendő vízmérleg felállításában és folyamatos vezetésében (az érintett 12 ország megszervezendő együttműködése keretében). Együttműködés a szomszédos országokkal a vizek védelméhez alapul szolgáló vízminőségi felvételekben . Szennyvízterhelési és terhelhetőségi hosszszelvények készítése egyes vízfolyások kritikus szakaszaira, különös tekintettel a vízlépcsőkre, továbbá a különféle vízkivételekre. A dunavölgyi együttműködést szolgálja még néhány tervezett idegen nyelvű kiadvány, mint a „Magyarország felszíni vizei" c. monográfia ; a lefolyás átlagos és szélső értékeire vonatkozó hosszúidejű előrejelzések módszereinek kidolgozása és fejlesztése, továbbá évszakonkénti és havonkénti tájékoztató füzetek kiadása a várható vízviszonyokról — regionális együttműködéssel ; és a Vízrajzi Atlasz „Ipoly" kötetének idegen nyelvű kiadása. A tágabb körű nemzetközi együttműködés egyes módozatairól már az előzőekben is szó esett. Rajtuk kívül itt csak a csapadékvizek kémiai és fizikai összetételére vonatkozó kutatásokat és a hordalékszállítás meghatározását szolgáló számítási módszerek kidolgozását és közreadását kell említenem. III. A DECENNIUM PROGRAMJÁNAK VÉGREHAJTÁSA 1. Az érdekélt intézmények bekapcsolódása A vázolt munkaterv csupán keret. Tárgyalási alap. Ahhoz, hogy valóban nemzeti programmá legyen, minden, a hidrológiában érdekelt intézményünknek : főhatóságnak, tudományos intézetnek, egyetemi tanszéknek és kutatással foglalkozó vállalatnak bele kell kapcsolódnia. Meg kell keresnie azt a testére szabott témát, amellyel hozzájárulhat a terv sikeréhez. Egy-egy vízügyi igazgatóság és egyetemi tanszék dicséretes módon elöljárt ebben. A hidrológia intcrdisciplináris tudomány. Ha gyakorlati vonatkozásban teljes egészében a vízgazdálkodás szolgálatában is áll, a természettudományok valamennyi ágával határos. A továbbiakban tehát az érdekelt szervek képviselőiből alakítandó kisebb szakcsoportoknak kell megvizsgálniok, hogy mik a teendők egyrészt a műszaki hidrológia, a hidrometeorológia, hidrogeológia, a vízföldrajz, a hidrofizika, a hidrokémia, vízhvgiéne és hidrobiológia, másrészt az adatgyűjtés, -rendszerezés és -közreadás, a műszerellátás, az oktatás, a tudományos és népszerűsítő kiadványok, a szaksajtó és a nemzetközi kapcsolatok terén.

1 A szakbizottságok által kijelölt feladatokat a következő lépésben be kell majd építeni mind az amúgyis átdolgozás előtt álló távlati kutatási tervbe, mind az egyes intézmények éves tervébe. A Decennium ügye ezzel a népgazdasági terv szerves részévé fog válni, az éves terveken keresztül pedig kisebb, de biztosan megvalósítható elemekre bomlik. Ezen felül biztosíték lesz arra, hogy a Nemzetközi Koordináló Tanács elé terjesztendő jelentéseinkben évről-évre pozitív eredményekről számolhatunk be. Nyilvánvaló, hogy tudományos intézményeink bizonyos mértékig kihasználhatják majd a Decenniumot egyes régóta megoldásra váró elgondolások megvalósítására is, hiszen a nemzetközi kötelezettségek mindig bizonyos elsőbbséget élveznek. Vannak azonban a munkatervnek olyan részei is, amelyeknek a megoldása túlnő az egyes intézetek hatókörén. Ilyen pl. az észlelések fejlesztésével és a kutatással kapcsolatos műszerigények kielégítése, vagy a felső- és középfokú hidrológusképzés megoldása is, amire szeretnék kissé részletesebben kitérni. 1 A szakbizottságok elnökeinek felkérése már meg is történt.