Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

11. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium magyar nemzeti munkaterve

492 Hidrológiai Közlöny 1965. 11. sz. Hozzászólások: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium b) Jellegük szerint a teendőket három csoportba sorolták : 1. az adatgyűjtés (észlelés), 2. az egyes kérdéscsoportokra vonatkozó ismeretek összefoglalása (helyzetképek és kataszterek felállítása) és 3. a kutatás csoportjába. c) Területi bontásban megkülönböztet a terv 1. szorosan vett nemzeti feladatokat, amelyek az ország területére vonatkoznak, 2. regionális feladatokat, amelyek egy-egy nemzetközi folyó vízgyűjtőjét érintik és bilaterális vagy multilaterális megállapodások alapján hajtandók végre, és 3. nemzetközi feladatokat, amelyek az egyetemes hidrológia haladását szolgálják. d) Az általános jellegű alapfeladatok körébe tartozik elsősorban a szakemberképzés (mind felső, mind középső és alsó szinten), — ezen belül tanfolyamok rendezése, tanulmányutak szervezése, ösztöndíjas helyek biztosítása, a kutatócsere és nem utolsó sorban Ütmutatók és Észlelői utasítások kiadása. De ide tartozik a tapasztalatcsere is, amely felöleli a kutatási eredmények és észlelési adatok közreadását, különféle nemzeti és nemzetközi ankétok rendezését, szűkebb munkacsoportok szükség szerinti életrehívását és a kiadványcserét. e) Természetes, és a Decennium alapelgondolásából következik, hogy a nemzeti munkatervek felállításában az önérdek mellett az áldozatkészségnek. is meg kell nyilvánulnia. A gazdaságilag és kulturálisan fejlettebb országoknak anyagi és szellemi segítséget kell nyújtaniok a fejlődő népeknek. A program különben olvan, hogy a legkülönbözőbb fejlődési fokon álló országok egyaránt megtalálják benne a számukra érdekes tennivalót. Az adatgyűjtés körében pl. — hogy csak a szélsőségeket emlí'sem — egyes országok talán az első észlelőállomásokat állítják majd fel, az élenjárók viszont a gépi adatfeldolgozásra közvetlenül alkalmas feljegyzéseket készítő önműködő berendezések bevezetésére gondolhatnak. Lesz ország, ahol a hidrológiai viszonyokról készítendő helyzetkép első lépésekónt a még hiányzó csapadék- vagy hőmérsékleteloszlási térképek fognak megszületni, és lesz olyan, ahol elegendő hidrogeológiai tapasztalat" gyűlt össze ahhoz, hogy térképeken ábrázolják a mélységi vízkészlet jellemző adatait. A kutatás egyes országokban a mindennapi élet kapcsán adódó konkrét hidrológiai feladatok megoldásánál fog maradni, másutt a földrajzi viszonyokból adódó különleges problémákra fordítják majd figyelmüket — mint pl. a jégárak visszahúzódása vagy a sós tengervíz intiu dója. Lesz iparilag fejlett ország, amely a költséges műszerkísérletektől, a légi fotogrammetria kiterjedt alkalmazásától vagy különleges laboratóriumok létesítésétől sem fog visszariadni, végül olyan is, amely egy-egy tudományos intézetnek erősen specializált munkája révén — pl. paleohidrológiai, jégfizikai vagy geokémiai kutatásokkal — kapcsolódik be a világprogramba. 4. A program végrehajtásának szervezeti kérdései Az egyes országokban Nemzeti Bizottságok szolgálják a Decennium ügyét, amelyben az érdekelt államigazgatási szervek, tudományos intézmények és a felsőoktatás képviselői kapnak helyet. A bizottságok saját országuk UNESCO-képviselője révén tartják a kapcsolatot a párizsi UNESCŐközponttal. Ez utóbbinak keretében működik a Decennium központi irányító szerve a 18 tagú Nemzetközi Koordináló Tanács (Coordinating Council), míg a tudományos tanácsadó szerepét a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa (International Council of Scientific Unions = ICSU) tölti be e célra alakított, zömmel a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség tagjaiból álló, külön bizottsága révén. A Koordináló Tanács élén a saját kebeléből választott elnök és 2 alelnök áll, a titkári teendők ellátásáról az UNESCO természettudományi osztálya gondoskodik. A Koordináló Tanács működéséről közvetlenül a Közgyűlésnek számol be. Tagjait 2 évenként újraválasztják. Az ENSZ szakirányú szervezetei : a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization = WMO), az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (Food and Agricultural Organization = FAO), az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization = WHO) és a Nemzetközi Atomenergia Intézmény (International Atomic Energy Agencu = IAEA) saját programjukkal kapcsolódnak be a nagy nemzetközi megmozdulásba. Különösen élénk a Meteorológiai Világszervezet közreműködése, hiszen a hidrometeorológiai problémák révén közvetlenül érdekelt intézmény, és hidrometeorológiai bizottsága is van (Commission for Hydrometeorology = CHy). A nemkormányzati jellegű nemzetközi tudományos szervezetek is élénk figyelemmel kísérik a Decennium ügyét. A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió (International Union of Oeodesy and Geophysics = IUGG), illetve a kebelében működő Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (Association Internationale d'Hydrologie Scientifique — AI US) mellett a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége (Association Internationale des Hydrogéologues = AIH), a Nemzetközi Öntözésügyi és Lecsapolási Bizottság (International Commission on Irrigation and Drainage — ICID), a Hidraulikai Kutatás Nemzetközi Szövetségé (Association Internationale de Recherches Hydrauliques = A1RH) és a Nemzetközi Földrajzi Unió (Union Géographique International = UGI) a legfőbb érdekeltek. Közös képviseleti szervük a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsának már előbb említett tanácsadó bizottsága. 5. Magyarország részvétele Hazánkban a múlt év áprilisában alakult meg, a Magyar Unesco-Bizottság egyik albizottságaként, a Decennium Magyar Nemzeti Bizottsága. Elnöke Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, ügyvezető elnöke e sorok írója, titkára dr. Ubell Károly. Tagjai az érdekelt főhatóságok, tudományos intézetek és egyetemek képviselői. A titkárság teendőit a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató intézet látja el. A Nemzetközi Koordináló Tanácsba az első két évre szóló Választás során a szocialista országok részéről a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia került be. A dunai államok közül még a Német Szövetségi Köztársaság kapott helyet a tanácsban.