Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

11. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium magyar nemzeti munkaterve

Hozzászólások: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium Hidrológiai Közlöny 1965. 11. sz. 493 Kedvezőbb a helyzetünk a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa által alakított tanácsadó bizottságban, ahol dr. Szesztay Károllyal, a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség felszíni vizek szakosztályának elnökével, vagyunk képviselve. Végül megemlítem, hogy a Meteorológiai Világszervezet Hidrometeorológiai Bizottsága a múlt év őszén Varsóban tartott ülésén máris számos szakbizottságot alakított a Decennium egyes kérdéseivel kapcsolatban. Magyarország, sajnos, egyikben sem jutott képviselethez. II. A DECENNIUM MAGYAR NEMZETI MUNKATERVE Az UNESCO vezérigazgatója már a közgyűlési határozatot megelőzően többféle úton-módon igyekezett megrövidíteni a Decennium felfutási idejét. Többek közt felkérte a tagországokat nemzeti bizottságuk megalakítására, valamint nemzeti munkatervük elkészítésére. Ez utóbbinak a beküldésére dec. 15-ét jelölte meg határidőül. Nemzeti Bizottságunk a feladat végrehajtását szűkebb körű bizottságra ruházta, amelynek tagjai dr. Kertai Ede, dr. Lászlóffy Woldemár, dr. Salamin Pál, Stelczer Károly és dr. Ubell Károly voltak. Munkájukban a távlati kutatási tervre támaszkodtak, de segítségül hívták az egyes részterületek szakértőit is. Ennek ellenére a múlt év novemberében kidolgozott terv csupán keret, amelynek a határterületek irányában való fejlesztése, intézményekre való lebontása és ütemezése további feladat. Nem gondolhatok arra, hogy ezt a 26 lapra terjedő kerettervet itt minden részletében ismertessem.

1 Felépítésével sem kell külön foglalkoznom, mert mindenben megfelel az UNESCO előzőekben vázolt általános irányelveinek. Csupán egyes kimagasló tételeit kívánom kiemelni, hogy aztán rátérhessek a megvalósítás kérdésére. 1. A vízmérleg egyes tényezőire vonatkozó vizsgálatok 1.1 A csapadék Az adatgyűjtés köréből az eső-író hálózat fejlesztése, néhány távjelző-csapadékmérő beállítása és a radarmérések bevezetése érdemelnek elsősorban említést. Hidrológiai viszonyaink feltárását a nagy csapadékok és a száraz időszakok statisztikai és genetikai elemzésén kívül a hó alakjában hullott csapadékhányad statisztikai vizsgálata fogja szolgálni. Kutatási feladatként — többek között — a csapadéktérképek szerkesztésének és a csapadékíró hálózat fejlesztésének elméleti alapjai kerültek a tervbe. 1.2 A párolgás A párolgásmérő kádak és liziméterek hálózatát néhány újabb állomással kívánjuk fejleszteni. Helyzetképek tekintetében az éghajlati vízhiány 1 Érdeklődők a Nemzeti Bizottság titkárságától kaphatják meg, ahol korlátolt példányszámban rendelkezésre áll. és a potenciális evapotranszpiráció térképeinek elkészítése van soron, amelyek az öntözés fejlesztését szolgálják. Kiemelkedő kutatási feladat elsősorban a párolgás csökkentésének kérdése, amelynek gazdasági jelentőségét nem kell külön hangsúlyoznom. 1.3 Lefolyás és felszíni vizek Az adatgyűjtés vonalán az országos vízhozamnyilvántartó hálózat további kiépítése, az adatfeldolgozás és adatszolgáltatás módszereinek fejlesztése, valamint az állóvizekre vonatkozó országos adatgyűjtés megszervezése a legnyomósabb teendőnk. Hidrológiai viszonyaink jobb megismerését és vízkészletgazdálkodásunk alapjainak megszilárdítását az országos vízhozamstatisztika bővítésével és finomításával, továbbá a folyók és tavak életét jellemző törvényszerűségek kielemzésével szolgáljuk. A kutatási feladatok legfontosabbjai a beszivárgás és összegyülekezés, továbbá a mederbeli lefolyás alapjelenségeinek vizsgálata, végül az állóvizekkel kapcsolatos hidrológiai jelenségek tanulmányozása. 1.4 Talajnedvesség Az alapadatok gyűjtését illetően a mérési módszerek és az adatközlés egységesítését irányoztuk elő. Kutatási célkitűzésünk a telítetlen fedőrétegben előálló nedvesség- és páranyomásváltozások tanulmányozása és a talajnedvességi szelvények felvételének egyszerűsítése. 1.5 Felszín alatti vizek Az adatgyűjtés vonatkozásában a mélységi vizek megfigyelésére szolgák), mintegy 100 kútból álló hálózat létesítése, továbbá a karsztvízészlelő hálózat kiterjesztése a dunántúli bányavidéken és a budapesti hévforrások környezetében, mélységi vízkincsünk védelme szempontjából magasan kiemelkedő jelentőségű. A mélységi vizekre vonatkozó ismereteink elmélyítése szempontjából igen fontos része a tervnek az ország különféle célokat szolgáló mélyfúrási adatainak összegyűjtése és feldolgozása, az 1 : 500 000, illetve 1 : 100 000 méretarányú geohidrológiai térképek megszerkesztése és kiadása, továbbá az országos hévízkataszter összeállítása. A kutatómunkák közül a felszín alatti vízkészletek utánpótlódásának és a mélységi vízkészletek becslésének kérdését hangsúlyoznám. 1.6 A jég- és hótakaró A hótakaró víztartalmának mérésére szolgáló hálózat fejlesztése mellett az olvadás folyamatának és a folyók jégviszonyaival kapcsolatos alapjelenségeknek a kutatását vettük tervbe, amivel a belvízgazdálkodást és az árvízvédelmet szolgáljuk. 1.7 Vízmér le gek Elég nagyszámú kísérleti területünk észlelési és adatfeldolgozási rendjének egységesítése — vagyis országos hálózatba illesztésük —, a hálózat