Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

11. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium magyar nemzeti munkaterve

Hidrológiai Közlöny 1965. 10. sz. 491 A Nemzetközi Hidrológiai Decennium magyar nemzeti munkaterve* Dr. LÍSZLÖFFY WOLDEMÁR a műszaki tudományok doktora, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Decennium Magyar Nemzeti Bizottságának ügyvezető elnöke I. A DECENNIUM NEMZETKÖZI PROGRAMJA 1. A nemzetközi terv keretei A Nemzetközi Hidrológiai Decennium 1961ben felvetett gondolata az UNESCO őszi közgyűlése óta immár a tagállamok hivatalosan elfogadott programjává vált. Magyarország már az 1962. évi első előkészítő értekezlettől résztvett a decennium tervezési munkáiban. Földrajzi helyzetünk érdekünkké és a magyar hidrológia nagy múltja erkölcsi kötelességünkké teszi, hogy teljes erőnkkel kivegyük részünket a nagy nemzetközi vállalkozásból. Nem kell szót vesztegetnem annak a bizonyítására, hogy miért lett a Nemzetközi Hidrológiai Decennium az egész emberiség, és ígv az ENSZ-szervezetek családjának közös ügye, és hogy miért világméretű a program. Legfeljebb csak azt kell röviden megokolnom, hogy miért szól mindjárt tíz évre. Egy- és többnapos tudományos ülésszakok mellett manapság, a szervezett tudományos élet korában, mind gyakoribb, hogy egy egész esztendőt szentelnek világszerte valamely fontos tudományos kérdés ápolásának. Ilyen volt pl. a nemrégiben lezajlott nemzetközi geofizikai év azzal a fő céllal, hogy ráirányítsa a közfigyelmet a geofizikai kutatások fontosságára, és nemzetközi szinten adjon módot az erők egyesítésére. A hidrológusok nem elégedhetnek meg egy esztendővel. Nem is annyira a vízjárás szeszélyessége miatt, amely lehetetlenné teszi, hogy egyetlen év megfigyeléseiből gyakorlati következtetéseket vonjunk le. Hiszen ebből a szempontból a tíz év is csak a minimumot jelenti. Tíz esztendőre azért van szükség, hogy necsak megszülessen a Föld egész lakott területére kiterjedő hidrológiai észlelőhálózat, hanem valóban jól is működjék. Az adatok minősége megüsse a kívánatos mértéket, és az ún. nemzetközi folyók vízgyűjtőjében kialakuljon a nélkülözhetetlen együttműködés. Az 1965—74-es évtized a hidrológia nemzetközi felfutási időszaka lesz. Remélhető, hogy ez alatt, az élenjáró országok tudományos támogatásával, a zsenge palánták is megerősödnek, és nyilvánvalóvá lesz, hogy a hidrológiai szolgálat fenntartása azokban az országokban is kifizetődő, ahol eddig nem volt ilyen. A fejlettebb országokban pedig átmegy a köztudatba, hogy az eredményes vízkészletgazdálkodás érdekében meg kell erősíteni a hidrológiai kutatást, és meg kell oldani a szakemberképzést. * A Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási, Hidrológiai és Vízépítési Bizottságának 1065. május 7-én tartott kibővített ülésén tartott előadás. 2. Célkitűzések A Decennium célkitűzései a következők : a) Földünk hidrológiai viszonyaira vonatkozó ismereteink kritikai felmérése és főbb hiányosságaik megállapítása ; b) a hidrológiai adatok gyűjtésében, összefoglalásában és közreadásában használatos műszerek, észlelési módok és eljárások, továbbá a szakkifejezések egységesítése ; c) észlelési törzshálózatok létesítése és a meglevők tökéletesítése avégből, hogy az alapvető adatok mindennemű vízrajzi egységre vonatkozóan rendelkezésünkre álljanak — a kis vízgyűjtőterületektől kezdve a Föld egészéig ; d) földtani, földrajzi, domborzati és éghajlati szempontból jellegzetes, „táj jellemző" vízrajzi egységek részletes tanulmányozása ; e) olyan hidrológiai kérdésekre vonatkozó kutatások, amelyek a megoldás sürgőssége vagy különleges természetük miatt jelentékeny anyagi erőfeszítést kívánnak meg, vagy nemzetközi összefogást tesznek szükségessé. f) Céljául tűzte ki továbbá a Decennium az elméleti és gyakorlati hidrológusképzés előkészítését és végül g) az intézményes tapasztalatcsere fejlesztését. A célok elérése érdekében minden ország nemzeti tervet készít, amely legsürgősebb szükségleteihez, pénzügyi lehetőségeihez és a rendelkezésre álló szakemberek létszámához igazodik, de a siker érdekében az UNESCO rögzítette keretbe illeszkedik. 3. A terv felépítése Az említett keret egyrészt hidrológiai és általános jellegű alapfeladatokat jelöl ki, másrészt a hidrológia egyes fejezetei és a munka jellege szerint csoportosítja a teendőket. Ezen felül minden vonatkozásban megkülönbözteti a szorosan vett nemzeti, a regionális és a nemzetközi célkitűzéseket. a) Hidrológiai vonatkozásban a következő négy fejezetre tagozódik a program : 1. a vízmérleg, amelyen belül a mérleg egyes tételeire (csapadék, párolgás, lefolyás, talajnedvesség, felszín alatti vizek, jég), magának a mérlegnek a felállítására és a hidrológiai előrejelzésre vonatkozó feladatokat kell megkülönböztetni, 2. a vizek minősége, amelynek keretébe a fizikai és kémiai jellemzők vizsgálata tartozik, 3. az erózió és vele kapcsolatban a folyómedrek alakulása, illetve a hordalékszállítás, továbbá 4. az emberi tevékenység hatása a hidrológiai jelenségekre.