Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

11. szám - Dégen Imre: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium jelentősége Magyarország szempontjából

484 Hidrológiai Közlöny 1965. 11. sz. Hozzászólások: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium A víztérfogaiban kifejezett Table 1. Distribution of fresh water resources in therms of water volume A FÖLD (R. L. Nace adatai) EURÓPA A teljes felület (terület) 510 millió km

2 (134 millió km

2 a kontinensek állandó jégborítástól mentes területe) 10 millió km

2 Gleeserek, sarki jégsapkák és jégtakarók A légkör víztartalma Víztérfogat, km

3 0/ /o % Víztérfogat, km

3 0/ /o 0/ /o Gleeserek, sarki jégsapkák és jégtakarók A légkör víztartalma 28 500 000 12 700 77,66 0,04 60 000 249 Fel nem használható vízkészlet 28 512 700 77,70 60 249 9,00 Édesvizű tavak 123 000 1 230 0,337 0,003 4 000 80 Felszíni vízkészlet 124 230 0,34 1,52 4 080 0,61 0,67 Talajnedvesség Felszín alatti vizek mintegy 800 m mélységig Folszín alatti vizek nagyobb mélységekben . . . 65 000 4 000 000 4 000 000 0,18 10,89 10,89 5 000 300 000 300 000 Felszín alatti vízkészlet . . . . 8 065 000 21,96 98,48 605 000 90,39 99,33 Felhasználható édesvíz-készlet 8 189 230 22,30 100 100 609 080 91,00 100 Teljes édesvíz-készlet. 36 701 930 22,30 100 100 669 329 100 A vízfolyások évi vízszállítása 31 000—37 000 km

3/év 1900—2100 km

3/év pedig összesen 5 kin

3 helyezkedik el, míg a felszín alatti vízkészlet ennek több mint ezerszeresét, 5447 km

3-t, teszi ki. A vízkészleteknek ilyen felmérése és csoportosítása, szemben a korábbi szokásos gyakorlattal, mely nagyrészt csak a lefolyásra kerülő, megújuló vízkészlettel számolt, mutatja, hogy a vízgazdálkodás figyelmét a felszíni vízkészleteken túl egyre inkább a felszín alatti tárolt vízkészletekre kell irányítani. A Hidrológiai Decenniumtól várjuk, hogv egyrészt a vízrajzilag még nem kellően tanulmányozott vízfolyások hozamának pontosabb megállapításához, másrészt a felszín alatti víztartó rétegekben levő vizek pontosabb felméréséhez hozzájáruljon. A Decennium keretében folytatott tudományos kutatás hozzájárulhat ahhoz, hogy feltárjuk a lehetőségeket az édesvíz-készlet—különösen a felszín alatti vizek — mind nagyobb mértékű felhasználásának, a növekvő vízigények kielégítésére. Ezzel kapcsolatban a Decennium során végzett kutatómunkának kell segítséget nyújtania egy sor alapvető fontosságú kérdés megválaszolásához, mint például a következők : — Az utánpótlódási viszonyok, a célszerű műszaki megoldások és gazdaságosság mérlegelésével milyen mértékben vehető igénybe a felszíni vízkészlet sokszorosát kitevő hatalmas felszín alatti vízkészlet ? Tndokolt-e az a szemlélet, mely szerint a felszín alatti vizeknél is csak a megújuló dinamikus készletet tekintjük hasznosíthatónak ? — Milyen műszaki megoldásokkal lehetséges a víz tárolása természetes, felszín alatti medencékben, amelyekben — a felszíni tárolóterek hátrányos jelenségei — a párolgás és hordalék lerakódás nem jelentkeznének ? — Milyen technikai eszközökkel, módszerekkel valósítható meg leggazdaságosabban a felszín alatti tárolókban felhalmozott vizek kiemelése éa a tárolók újra feltöltése ? A tárolás a kulcsa a lefolyási viszonyok szabályozásának, a természetes vízkészletek és a vízhasználatok térbeli és időbeli ingadozása közötti eltérés csökkentésének. Szükséges, hogy a tudományos haladás és a műszaki fejlesztés mielőbb megoldja a víznek nagy mennyiségekben és gazdaságos feltételek melletti elhelyezését a természetes felszín alatti porózus és hasadékos víztároló rétegekben. A műszaki haladás minden bizonnyal megnyitja majd az útját annak, hogy a korszerű módon megépített nagy, felszíni tárolóknál jóval hatalmasabb víztömegeket halmozzunk fel a felszín alatti víztároló medencékben. Ilyen és hasonló kérdések megoldását várjuk a Decennium keretében a hidrológiai kutatástól, amelyek hazánk vízgazdálkodása szempontjából is rendkívüli jelentőségűek. Ha a továbbiakban most már nem a tárolt víztérfogatban kifejezett vízkészletet, hanem a