Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
11. szám - Dégen Imre: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium jelentősége Magyarország szempontjából
Hozzászólások: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium Hidrológiai Közlöny 1965. 11. sz. 485 édesvíz-készlet megoszlása 1. táblázat Table 1. Répartition des ressources d'eau douce, exprimées en volume d'eau A DUNA VÍZGYŰJTŐJE MAGYARORSZÁG A TISZA-VÖLGY MAGYARORSZÁGON 820 000 km 2 t 93 000 km 2 44 619 km 2 Víztérfogat, ! 0/ km 3 / o 0/ /o Víztérfogat, km 3 0/ /o O' /o Víztérfogat, km 3 /o 0/ /o 0,6 20,4 2,3 1,1 0,03 21 0,05 2,3 0,04 1,1 0,03 6 13 3 2 0,30 0,63 19 0,05 0,05 5 0,09 0,1 0,93 0,03 0,03 410 21 000 15 000 0,05 47 3300 2100 22,6 1800,0 1400,0 0,70 55,80 43,44 40 410 99,90 99,95 100 5447 99,87 99,9 3222,6 99,94 99,97 40 429 99,95 99,95 100 5452 99,96 100 3223,53 99,97 100 40 450 100 5454,3 100 3224,63 100 197 km 3/év 119 km 8/óv Hazai eredetű 5 km 3/év 24 km 3/év Hazai eredetű 1,9 km 3/év vízhozamot — a lefolyásra kerülő, tehát a megújuló vízkészletet — vizsgáljuk, ez a kontinensek állandó jégborítástól mentes 134 millió km 2 kiterjedésű területére vonatkozóan 276 ezer m 3/ km 2/év. Európa területén ez az érték mintegy 200 ezer m 3/km 2/év, a Duna vízgyűjtőjén pedig 240 ezer m 3/km 2/év fajlagos vízszállításnak felel meg. Látható, hogy a kontinensek és a nagy vízgyűjtőterületek viszonylatában a lefolyásra kerülő, megújuló vízkészlet nagyságrendileg hasonló. Nehézségek elsősorban a rész-vízgvűjtőkön mutatkoznak, a vízhozamok egyenlőtlen megoszlása és ingadozása folytán. Ez jellemzi hazánk vízforgalmát is, ami mintegy 120 km 3/év átlagos átfolyó vízmennyiséget véve számításba, kedvező képet mutat. Ha azonban csupán az ország területéről származó felszíni vízkészletre volnánk utalva, csak 5 km 3/év vízmennyiséggel rendelkeznénk. Ez fajlagos értékben 53 700 m 3/km 2/év vízszállításnak felel meg. Tehát Európa, vagy a Duna vízgyűjtőterületének átlagához képest hazánkból 3,7—4,5ször kevesebb felszíni vízkészlet származik, mint a nagy vízgyűjtőket jellemző átlag. Meg kedvezőtlenebb a kép, ha csupán a Tisza vízgyűjtőterületének Magyarországra eső részét szemléljük. Itt ugyanis a lefolyás fajlagos értéke a hazai eredetű vízhozamot tekintve a nagy vízgyűjtőterületeket jellemző átlagnak csupán hatod-része. Ezek az összefüggések is rávilágítanak arra, mennyire helytálló a Hidrológiai Decennium keretében megindított nemzetközi tudományos együttműködés szükségességének megokolása : ,,a víznek az egyes országokban való megjelenése és megoszlása az egész világ vízforgalmának függvénye." A Duna-medence és különösen Magyarország vízrajzi viszonyai szinte klasszikus példái annak, hogy a folyók és a felszínalatti víztároló rétegek nem tanulmányozhatók csupán az országhatárokon belül. A vízgyűjtőterületek természeti egységet, a vízrendszerek összefüggő egészet alkotnak. S ez nemcsak az átlagos és a nagyvízi hozamokra, hanem természetszerűleg a kisvízi hozamokra, s valamennyi olyan helyi vagy regionális beavatkozásra vonatkozik, mely a vízháztartási viszonyokat a vízgyűjtőterület más régióiban számottevően megváltoztatja. A Hidrológiai Decennium keretében tervezett regionális programokban Magyarország különösen érdekelt. A Duna egész vízgyűjtőjére vonatkozó közös kutatómunka kialakítására a kezdeményező lépéseket már megtettük. Szeptemberben kerül majd sor a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának rendezésében az első előkészítő tanácskozásra, amelyen a Duna vízgyűjtőjén levő országokból a Hidrológiai Decennium nemzeti bizottságainak képviselői is részt vesznek. A regionális programnak az a célja, hogy a hidrológiai viszonyoknak az egész vízgyűjtőre kiterjedő feltárása révén megteremtse az alapokat a vízkészletek optimális hasznosításához az egész régióra kiterjedően, a közös vízgyűjtőterületen érdekelt valamennyi ország javára.
