Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

10. szám - Bedeus Károly: Elektromos analógiás berendezések alkalmazása a hidraulikában

Bedeus K.: Elektromos analógiás berendezések Hidrológiai Közlöny 1965. 10. sz. 465 í = F 2(X) F>, wü, -= <' R t ^u 2 h R h o '1 .1 Ln-tn 22 ( * ( A-A (ff — V [ * [ U ohmikus ellenállásokat kondenzátorokkal helyet­tesítjük, úgy máris megkaptuk az óhajtott modellt. Ezzel a berendezéssel például modellezhetjük a hidraulikából jól ismert, szivárgó vízmozgásokra vonatkozó, Boussinesque egyenletet. d | „d/n /U. dh díj = Td7' jji B-B(X) 4. ábra. Ellenálláslánc folyamatos terheléssel és folyamatos betáplálással Puc. 4. LJenb conpomueMHuü c nocjiedoeamejibHoü na­epy3K0ü u c nocAedoeamenbHbiM numanueM Abb. 4. Widerstandskette mit kontinuierlicher Belastun g und kontinuierlicher Beschickung függvény szerint változó áramokat táplálunk be, úgy megkapjuk a fi [A^] egyenlet megoldására alkalmas modellt (4. ábra). Az áramforrások belső ellenállásainak az áramköri ellenállásokhoz képest igen nagynak kell lenniök, azaz a terheléstől független áram­erősségeket kell szolgáltatniok. A gyakorlatban nem szükséges külön áramforrásokat alkalmazni, közös feszültségosztóról is levehetők a feszült­ségek. Hidraulikai példa erre a 2.1.1 és 2.1.2 pont­ban említett csővezeték, amelybe i = F (x) szerint változó vízmennyiséget táplálunk be. A betáplálás természetesen itt is lehet koncentrált. Ismételjük, hogy mindhárom példa csak a lamináris tarto­mányban végzendő vizsgálatokra vonatkozik. 2.2 Többdimenziós modellek Ha az ellenállásokat nem vonal mentén, ha­nem síkbeli rács alakjában kötjük össze, úgy két­dimenziós feladatok megoldására alkalmas modellt kapunk. Három síkbeli rács összekapcsolása útján a dimenziók számát háromra növelhetjük, gyakor­latilag azonban ezek a berendezések már oly bonyolulttá válnak, hogy e feladatok erősítős analógiás berendezésekkel összehasonlíthatatlanul egyszerűbben oldhatók meg. 2.3 Egydimenziós dinamikus modellek Ezek a berendezések térben és időben leját­szódó fizikai folyamatok modellezésére szolgálnak. Ha a 2.1.2 és 2.1.3 pontban ismertetett beren­dezés, A, B vagy F függvényeknek megfelelő ohmikus elemeit részben indukciós vagy kapacitív ellenállásokkal helyettesítjük, úgy alkalmassá válik az adott problémák megoldására. A lehetséges sok variáció közül a d J 1 áu | d« dr LjR — ° át alakú egyenlet modelljét ismertetjük. Ha a 2.1.2 pontban leírt berendezésben a B = B (x) függvénynek (a nyelőknek) megfelelő 2.4 Erősítőket tartalmazó áramkörök Az erősítőket tartalmazó áramkörök a követ­kező főbb alapelemekből állanak: 1. Erősítők. 2. Függvényelőállító berendezések. 3. Függvénysokszorozók. 4. Regisztráló berendezések. Az erősítők igen nagy (1() 5...10 8) erősítéssel és" negatív visszacsatolással rendelkező — rend­szerint egyenfeszültségű — erősítők. E berendezé­sek vázlatos rajzát az 5. ábra tünteti fel. Az elektronikából ismeretes, hogy ilyen áram­körökre nézve fennáll a következő összefüggés: Ae Ez az az alapegyenlet, amelynek segítségével a legkülönbözőbb matematikai műveleteket el­végezhetjük. Maga az alap vázlat szerinti berendezés már alkalmas állandóval —- való szorzásra. Jelen esetben a berendezés az U e feszültséget — ZÍ Z9 Erősítő Ue o— Ua —o <5. ábra. Az erősítő alapkapcsolása Puc. 5. Ba3Ucnoe SKAWienue ycuAumeAa Abb. 5. Grundschaltung des Verstárkers U s, U, o-r^H­Üfe e? e3 Re3 o-crra­Rei t> Erősítő 6. ábra. Összeadásra, kivonásra és szorzásra alkalmas erősítő Puc. 6. YcuAumeAb, npusodnuü ÖAH cyMMupoeaHun, eu­lUCAeHUH U yMHOMeHUH Abb. 6. Zur Addition, Subtraktion und Multiplikation­geeigneter Verstárker

Next

/
Thumbnails
Contents