Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

10. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Plotnikov N. I.: A Szovjetunió artézi medencéi Hidrológiai Közlöny 1965. 10. sz. 461 jellemző, a középső részéhen igen mélyre süllyedt paleozoós alaphegység. A Fergánai artézi medence szélességi irányban elnyújtott tipikus hegységközi tektonikai süllyedés északon a Tien-San, délen a Turkesztán—Alalatau gerinc között. Nyugaton egy 10 km keskeny szoroson folyik le a vize a Szűr—Darja artézi medencébe. Az erősen tagolt paleozoós alaphegységre mezozoós, kainozoós, és negyedkori képződmények vastag rétegsora települt. Ezek teljes vastagsága eléri az 5000—7000 métert. Hidrogeológiai szempontból a Fergánai medencére jellemző a vízszintes és függőleges vízkémiai tagoltság. Az ásvány és kémiai összetételükben változó földalatti vizek édes, elsősorban kalciumhidrokarbonátos összetételtől az alsó szintek sós-, nátriumkloridos összetételűek. A Fergánai artézi medence határain belül több alapvető víztároló réteget lehet kiemelni. I. Víztároló rétegsor — a jura homokosagyag. A medence külső szélein édes és gyengén sós vizeket tartalmaznak. A depressziós részen a jura kőzetek vize oldott alkatrészben gazdag. II. Víztároló rétegsor a kréta üledékekhez csatlakozik itt a mészkő, homokkő és konglomerát rétegek a tárolókőzetek. Ezeknek vastagsága eléri a 6000 m-t. Ennek a rétegsornak a feszített tükrű vizei szulfátos-kloridos-nátriumos-kalciumos sótartalma fokozott, általában 2—5 g/l, egyes esetekben felmegy 15—30 g/l-ig is. A medence mélyebb részeiben a II. komplexum vizei 45—58°-osak. III. Második víztartalmú rétegsor között elterjedtek a paleogén kőzetek. A víz mészkő és homokkő rétegekben tárolódik ; sótartalma a szélektől befelé változik, az édesvíztől a sósig (5—10 g/l sótartalomig). IV. Víztároló rétegsor között fiatal harmadkori kőzetek homokok és homokkövek az elterjedtek. V. A víztároló rétegsor a negyedkor vastag homokos-kavicsos rétegeihez kapcsolódik. Ezekben a kőzetekben elsősorban édesvizek találhatók. Ezek fontosak a vízellátásban. A vízellátás céljaira felhasználható földalatti vizek a Fergánai medencében 500—700 m mélységig találhatók a süllyedés egyes részein 1000— 1200 méterig, a negyedkori üledékek vastagságától függően. A Fergánai medence peremén a bonyolult geológiai felépítés következtében számos félig szigetelt kisebb depresszió van kevesebb csekély vastagságú negyedkori üledékkel. Ezen a szakaszon a vízellátás céljaira felhasználható édesvizek mélységbeli elterjedése kisebb — 150 m. Az ásványok és gyógyvizek a Fergánai medence nagyobb mélységeiben igen elterjedtek (1500—2000 m). így a Keleti Fergána hegység közeli részeiben a kénhidrogénes gyógyvizek a helyi gyógyüdülők szükségleteit biztosítják. Igen fontosak a Fergánai depresszió alsó kréta és jura üledékei, ezekhez 70—75°-os gyógyvizek kapcsolódnak. Jelentősek még az Előkaukázus artézi medencéi. Itt élesen körülhatárolható két artézi medence ; az Azóvi—Kubányi és a Terek—Kumi. A negyedkori és felső harmadkori rétegei között ezekben a medencékben homokos-kavicsos képződmények, másodsorban homokok és gyengén cementált homokkövek az elterjedtek. Vastagságuk 50—1000 m-ig változik. Felső szintben helyezkedik el a széles körben felhasznált édes és gyengén sós földalatti víz. A szelvény alsó részében nátriumkloridos sós vizek vannak. A Terek—Kumi medencében gyakorlati szempontból legfontosabbak a negyedkori homokos-kavicsos üledékek feszített tükrű vizei. Ezekhez a kőzetekhez kapcsolódnak a legvízbővebb édesvízi szintek. Ezek 50—500 m között helyezkednek el. A pozitív kutak hozama itt 2—3 l/sec között változik. A Terek—Kumi artézi medence földalatti vizei igen jó utánpótlódási területtel rendelkeznek egyrészt a hegység, másrészt a Kura és Terek folyók felől. Az artézi medencéknek ez a rövid jellemzése is tanúsítja, hogy a Szovjetunió területén sokféle hidrogeológiai feltétel között alakulnak ki a földalatti vizek. A Borsodi Csoport május 11-én ,,Az üzemből az üzemhez" címmel vízügyi tanácskozást rendezett a fiatal műszakiak részére. Vitavezető volt : Csoport Dezső. Konzulensek : Balázs Péter, Vadas Zoltán, Herédy Sándor, Gerhard Kálmán, Markó Jenő, Fázold Ádám. Május 18-án Csontos Kornél hollandiai tanulmányútjáról számolt he filmvetítés kíséretében. A Magyar Állami Földtani Intézet 1965. évi beszámoló üléseit Pécsett, Mátraházán, Veszprémben, Dorogon. Szolnokon és Sárospatakon tartotta. Vízügyi szempontból ezek közül a Szolnokon, a kulturális hetek keretében megrendezett ülésszak tarthatott számot a legnagyobb érdeklődésre. A szolnoki ülésszakon sorrendben Rónai András, Szepesházy Kálmán, Szabóné Kilényi Éva, Király Ernő, Nemesi László, Szabadvári László, Schmidt Eligius Róbert, Urbancsek János, Széles Margit, Oroholy Tivadar, Molnár Károly, Hámor Nándor, Rumpler János, Varga Imre, Ozoray György, Kovács Zsolt, Csongrádi Béláné, Mihályiné Lányi Ilona, Balla Kálmán és Juhász Árpád előadásai hangzottak el. A Hajdú-Bihar megyei műszaki napok keretében a Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportja május 11-én rendezett ülésszakot, amelyen Papp Ferenc, a Csoport elnöke Hajdú-Bihar megye vízgazdálkodásának elmúlt 20 évéről, fíerencsi György pedig Debrecen gyógy és üdülőhelyi fejlődéséről tartott előadást. A debreceni Déri-Múzeum kiállító termében május 10. és 20. között volt nyitva a ,,Vízgazdálkodás 20 éves fejlődése" c. kiállítás. V. 1.