Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

10. szám - Dr.Léczfalvy Sándor: Néhány vízkutatás és vízbeszerzés a gyakorlatban

444 Hidrológiai Közlöny 1965. 10. sz. Léczfalvy S.: Néhány vízkutatás és vízbeszerzés Terepszint g § I 130,0 175,0 120,0 118,5 115,0 85,0 81,0800 78,0 40,0 37,0 35,0 OM l a vízgyűjtő aknától [m] 21. ábra. A Szinva forrás vízelvezető alagútjának hossz-szelvénye Puc. 21. 11 podoAbHbtü npocfiujib omeodHtifeeo myHeAa ucmomuKa Cunea Abb. 21. Lángeprofil des Ableitungstollens der Szinva-Quelle barlang üreget tártunk fel. Ekkor a víz az összes többi forrásból eltűnt és az aknákban összponto­sult, ahonnan a szivornyák szállították el. Később a felszín alatti tározás kérdéseinek tisztázására az aknát még tovább mélyítettük, de ezek a munkálatok idő és pénz hiányában abbamaradtak. A végleges foglalásnál gravitációs vízelvezetést kívántunk biztosítani, ehhez egy alagutat építettünk. Az alagút kitörési mérete 1,70x2,30 m, hossza összesen 119,5 m. Ebből az első 34,5 m hosszú szakaszt, ahol lejtőtörmelék volt, az alagút magasságában nyílt munkaárokban építettük meg. Erre a szakaszra esett az egri műút alatti átjövetel is. Az alagút vázát itt 1,70x1,80 m belvilágú 15 cm széles és 50 cm vastagságú előregyártott vasbeton keretek alkotják, amelyeket autódaruval emeltünk be a helyére. Az alagút 48 m hosszú szakasza szállban álló mészkőben haladt. Itt a pergés ellen a tetőn bánya idomkővel biztosítottuk. (Ez olcsóbbnak mutatkozott, mint a torkrétozás.) Az akna fe­lőli részen 37 m hosszban az alagút talpa szél­kőzet, fedője görgeteg. Ennek biztosítására három csuklós vasbeton íveket építettünk be, a főtén injektálással. A vízgyűjtő aknát helyszínen csö­möszölt vasbetonfalakkal véglegesítettük. (Ez a munka a víztelenítés miatti nehézségekből kifo­lyólag igen nagy gondot okozott.) Az akna belső méretei 7,70x1,40 m, mélysége a tetőszinttől 10,24 m, ill. 14,9 m. Ugyancsak bányaidomkővel véglegesítettük az út alatti vízbevezetőn tárókat is. A vízelvezetés érdekében az alagútba a mészkő kezdetén (21. ábra), egy vízzáró kaput, tulajdonképpen hidraulikus profilú beton bukót építettünk be, mely az alagútba folyó vizet meg­duzzasztja. A duzzasztott víztérből három vízelvezetés van. Egy 250 mm átmérőjű hőszigetelt acélcső Lillafüredre szállítja a vizet (klórozó medence közvetítésével). Egy 600 mm átmérőjű hegesztett acélcső pedig Miskolcra vezet be, de vízóra aknán keresztül, ahol 5 db Woltmann vízórával a betáp­lált vizet mérni tudjuk. Erről a 600-as vezetékről túlfolyó vezet a régi Szinva mederbe. A 600-as vezeték, mely 20 000 m 3/nap szál­lítására van méretezve 50 X 45 cm belvilágú beton­vályún nyugszik, mely betonvályúból a Szinva medret táplálhatjuk. Az elmondottak elrendezését a 21. ábrán, az alagút hossz-szelvényén vehetjük szemügyre. Az alagút maga kb. 100 000 1/p-ig az árvízi hozamok levezetésére is szolgál. Ekkor a víz a vízzáró betonbukón folyik át. Ezért az alagút­száj előtt vasbetonból műmedret építettünk ki. A felülről jövő vizek elvezetésére és azoknak az alagútban való beszivárgásának meggátlására a helyszínrajzon (19. ábra) látható 210 m hosszban cementhabarcsba rakott kőből mederburkolatot építettünk. Mivel az alagút csak kb. 100 000 1/p-ig képes az árvizet levezetni, a mederburkolat alá 300-as lyukasztott azbesztcementcsöveket helyeztünk az árvíz elvezetésére, nehogy a víznyomás a meder­burkolatot felnyomja. Ugyancsak árvízi vész­kiömlőként a régi árvízi túlfolyót (ahol csak nagy árvizek esetén tör fel a víz) is kiképeztük 7,4 m mély betongyűrűkből, megfelelő biztonsággal a víz visszafolyása ellen. A mederben túlfolyó vizet beépített Cipoletti

Next

/
Thumbnails
Contents