Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
9. szám - Dr. Kovács György: A szabad kilépési felület hatása a függőleges síkokkal határolt földtesten átszivárgó vízhozamra
406 Hidrológiai Közlöny 1965. 9. sz. \ Kovács Gy.: A szabad kilépési felület hatása. Minthogy ez a közelítés nem felel meg a kilépés helyén jelentkező tényleges határfeltételnek, utólag meg kell állapítanunk, hogy következtetéseink csak az áramlás belső folyamatának leírására helytállóak, a vízszál-elszakadás és a maximumhely számszerű jellemzésére nem alkalmasak. A határfeltételeknek Pásztor D. által megfogalmazott leírása azonban jól kombinálható az áramlási tér általunk kidolgozott jellemzésével. Ezzel kiküszöbölhetők azok az ellentmondások, amelyek a már említett vitát kiváltották és megoldható a szabad kilépési felület hatásának, tehát a párhuzamos síkáramlás esetében is bekövetkező vízszálelszakadásnak a jellemzése. 2. A matematikai modell leírása és a határfeltételek felvétele A már idézett tanulmányunk elvi lényege az, hogy a szabadfelszínű tényleges áramlási teret többszörös transzformációval olyan módon alakítjuk át, hogy a szivárgás párhuzamos vízszálas mozgásként vizsgálható legyen. A leképzőfüggvények és a bizonyítási eljárás ismétlése nélkül az 1. ábrán összehasonlítjuk a tényleges áramképet a helyettesítő rendszerrel, a 2. ábrán pedig szemléltetjük a transzformáció egyes lépéseit. A leszívás távolhatásának bizonytalanságát kiküszöbölendő, vízzáró rétegen elhelyezett, mindkét oldalon függőleges síkkai határolt vízvezető földtestet vizsgáltunk, és megállapítottuk, hogy ha a szivárgási úthossznak, CIZBJZ CL két határoló sík vízszintes távolságának (L) és a felvízi vízoszlopL AV 1. ábra. A szabadfelszínű szivárgás áramkénének és az egyenesekből alkotott ortogonális rendszernek az összehasonlítása Puc. 1. Cpaenenue AUHUÜ mom cfiuAbmpatiuu ceoöodmü noeepxHOcmu u opmozonaAbHoű cucmeMbi, cocmomiieü u3 npURMblX Fig. 1. Comparison of the flow pattern of free surface seepage and, the orthogonal system förmed of straight lines magasságának (H 2) a hányadosa nagyobb 2-nél, a geometriai méretek aránya már nem befolyásolja az áramlás jellegét, csupán a vízhozam nagyságát szabja meg. Ha az alvízszint a depressziós görbe kilépési pontjának magasságával megegyezik, a transzformált, párhuzamos áramvonalakkal jellemzett szivárgási mező minden elemi áramcsövében azonos nyomás hozza létre a mozgást: Ah = const = H 2 — H v (1> Egyszerűen felírható tehát a szállított vízhozam: 2. ábra. Az alkalmazott komplex transzformáció lépéseit szemléltető vázlat Puc. 2. CxeMa, u30Öpa3Kawnian uiaeu. npuHHmoü KOMTLAEKCHOÜ mpüHClfiopMaiiuu Fig. 2. Sketch illustrating the steps of the applied complex transformation d) i v sik Lesz!'/isi görbeA Áramvonalak Pafenciáli/onalak Q) 2'sik
