Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

9. szám - Dr. Molnár Béla: Ősvízrajzi vizsgálatok a Dél-Tiszántúlon

Molnár B.: ösvízrajzi vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1965. 9. sz. 403 alsó pannon rétegekből származik [15]. Erre, és az ez alatti mélységekből előkerült mintákra jellemző, hogy az itt elhelyezkedő viszonylag magasabb szerkezeti helyzetű és változatos kőzetfelépítésű paleozoos alaphegység hatására az üledékek változatos nehézásvány-összetételt mutatnak [15]. Egyes esetekben a magmatikus ásványok szerepe a jelentős pl. a 1013—1018 m-ből származó mintában az apatit mennyisége 18,4%, míg az 1480—1485 m-ből származó középszemű laza homokkőben a metamorf klorit ér el 43,5%-ot. Az üledékek tehát visszatükrözik az alaphegység változatos felépítését. A II. szelvény (3. ábra) Pusztaszőllős— Csanádapáca vonalában húzódik az előző szelvénytől kissé E-ra. Erről a területről, csak nagyobb mélységből, szénhidrogénkutató fúrásokból előkerült alsó pannon rétegeknek az összetételét vizsgáltuk [15]. Ezeket az üledékeket egységesen az jellemzi, hogy klorit tartalmuk igen magas. Emellett kevés piroxén, gránát karbonát és különböző metamorf ásványok szerepelnek. A pusztaszőllősi fúrásban 1100 m mélységben laza homok található, ez alatt is alig diagenizált homokkövek települnek. Ugyanebben a mélységben — a nem nagy távolságra levő — csanádapácai fúrásban már erősen összeálló homokkövek találhatók. Összefoglalás Megállapítható tehát, hogy a Szeged—Battonya vonalában húzódó közel Ny—K irányú, és Pusztaszőllős—Csanádapáca DNy—ÉK irányú szelvényeiben a következő szintek, lehordási területváltozások-, és irányok különíthetők el a pannontól kezdve a mai napig. 1. Tisza-vízvidéki lerakódások, amelyek Szegednél 190 m mélységig uralkodólag még tiszai származású üledékek. Innen K felé mind nagyobb mélységig — Apátfalván 264 m-ig, Magyarcsanádon 270 m-ig, Mezőhegyesen 328 m-ig — egyre vastagabb kifejlődésben a mai Maros hordalékával azonos nehézásvány-összetételű üledékek találhatók. Ezeket a magmás ásványjelleg, a hipersztén, monoklin piroxén (uralkodólag augit) és barna amfiból együttes szerepe jellemzi (2. ábra). A legfelső pliocén (levantei) és pleisztocén határ ezen a területen még kérdéses. Lehet, hogy ez a nehézásvány-összetétel változás egyes esetekben éppen ezt a határt jelenti [16, 20]. 2. A második szint, mint láttuk, a szegedi fúrásban nem egységes összetételű, ezért itt minden egyes mintánál feltüntettük annak lehordási irányát (2. ábra). A többi fúrásban ezt a szintet a hipersztén és barna amfiból csökkenése, a metamorf ásványok szerepének növekedése, főleg a diszténnek, gránátnak, kékeszöld-amfibólnak (hornblende), tremolitnak, aktinolitnak és az antofillitnek mennyisége jellemzi. A szelvényben kisebb mennyiségük miatt csak részben tudtunk feltüntetni, a táblázatban azonban ezek is megtalálhatók. Az idetartozó üledékek valószínűleg részben az alsó pleisztocén, részben a levantei és felső pannon rétegeket jelentik. A bevezetőben láttuk, hogy Sümeghy J. megkülönböztetett egy idősebb és egy fiatalabb Marost. Lehet, hogy ez a második szint az idősebb ősi Maros hordalékát jelenti. Ezt bizonyítaná ez a lehordási területváltozás, bár vastagságbeli kifejlődését tekintve a jelenlegi adatok kissé eltérnek az ő megfigyeléseitől [19]. 3. A harmadik szinthez a Pusztaszőllős, Csanádapáca és mezőhegyest fúrások kloritban gazdag alsó pannon üledékei tartoznak. Battonyán ennek a szintnek új változatos kifejlődés felel meg. Ez a rétegösszlet már tengeri képződmény. Az egységes nehézásvány-összetétel is egyenletes alig változó üledékfelhalmozódást feltételez. Az idetartozó üledékek származási és lehordási irányainak megállapításaihoz még további vizsgálatokra van szükség. [1 [2 [3 [4 [5 [6 [7 [8 [9 [10 [11 [12 [13 [14 [15 [16 [17 [18 [19 [20 [21 [22 IRODALOM Bogsch L. : Jelentés a MANÁT mélyfúrások kövületmeghatárzásáról 1944. (Kézirat.) Csiky O. : A Duna—Tisza köze mélyszerkezeti és ősföldrajzi viszonyai a szénhidrogénkutatások tükrében. Földrajzi Közlemények 1963/1. Erdélyi M. : A Duna-völgy nagyalföldi szakaszának víztároló üledékei. Hidrológiai Közlöny 1955. Halaváts Gy. : A szegedi két artézi kút. M. Áll. Földtani Int. Évkönyve IX. k. 1890—1892. Kertai Gy. : A magyarországi medencék és kőolajtelepek szerkezete a kőolaj kutatás eredményei alapján. Földtani Közlöny. 1957/4. Kőrössy L. : A Tiszántúl mélyföldtani és ősföldrajzi viszonyai a kőolajkutatás kilátásai szempontjából. Bányászati Lapok. 1957/9. Körössy L. : Magyarország medenceterületeinek összehasonlító földtani szerkezete. Földtani Közlöny. 1963/2. Miháltz I. : A Szegedi Vízügyi Igazgatóság területének földtani viszonyai. Szakvélemény. 1958. Molnár B. : A Duna—Tisza közi eolikus rétegek felszíni ós felszín alatti kiterjedése. Földtani Közlöny. 1961/3. Molnár B.: A délalföldi pliocén és pleisztocén üledékek tagolódása nehézásvány-összetótel alapján. Földtani Közlöny. 1963/1. Molnár B. : Untersuchung über den zusammenhang der Sandkorngrösse und der Schwermineralzusammensetzung. Ad a Miner.-Petr. 1963. Szeged. Molnár B. : Adatok a Duna—Tisza köze fiatal harmadkori és negyedkori rétegeinek tagolásához és származásához nehézásvány-összetétel alapján. 1963. (Kézirat) Molnár B. : A magyarországi folyók homoküledékeinek nehézásvány összetétel vizsgálata. 1964. ( Kézirat) Mucsi M. : A Szeged környéki artézi kút minták koptatottsági vizsgálata. 1964. (Kézirat) Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Földtani Laboratóriumának jelentései. Pécsi M. : A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Akadémiai Kiadó. 1959. Budapest. Schmidt-Eligius R. : Vízföldtani, ősföldrajzi és hegységszerkezeti összefüggések. Hidrológiai Közlöny. 1964/6. Somogyi S. : Hazánk folyóhálózatának fejlődéstörténeti vázlata. Földrajzi Közlemények. 1961/1. Sümeghy J. : A Tiszántúl. Magyar tájak földtani leírása. Budapest. 1944. Szabó P. : A Duna—Tisza közi felső pleisztocén homokrétegek származása ásványos összetétel alapján. Földtani Közlöny. 1955/4. Szabó P. : A szegedi városi fürdői mélyfúrás homokrótegeinek vizsgálata. 1956. Kézirat). Széles M. : Felsőpliocén tarka agyagok az alföldi szénhidrogénkutató fúrásokból. 1963. (Kézirat). \