Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

9. szám - Könyvismertetés

404 Hidrológiai Közlöny 1965. 9. sz. Molnár B.: ösvizrajzi vizsgálatok [23] Urbancsek J. : Az alföldi artézi kutak fajlagos vízhozama és abból levonható vízföldtani és ősföldrajzi következtetések. Hidrológiai Közlöny 1960/5. [24] Vendl A. : Adatok a Duna homokjának ásványtani ismeretéhez. 1910. [25] Vendl A. : A Csepelsziget homokjáról. Földt. Közi. XLIII. 1913. flPEBHErHflPOrPAct>HMECKHE MCCJ1EÍ10BAHHH HA TEPPHTOPHH KD)KHOrO 3ATHCCAH JJ-p B. MoAHap Ha ocHOBamiH HCCJie/íOBaHnií coeAHHeHHÍi THwejibix MHHepaJioB MO>KHO Ha6.nio,naTb ApeBHernAporpa<|MmecKiie H3MEHEHIIA na IOHÍHOH HN3MEHH0CTII (ifiuzypa 1). NO pa3pe3aM (<|)Hrypbi 2—3, A'iarpaMMbi I—II), nocTpoenHHM no JIHHHII Mewfly CereA—EarroHH N nycTacemiein— MaHa/ianana MO>KHO pa3jnmaTb cjieAviomne 0TJi0>KEHHFL, aeHy/iauHOHHbie H3MeHennji TeppiiTopun H HanpaBJteHHH HAMHHAN OT naHHOHCKoro íipyca ao HACTOAMERO BpeMeHn. 1. OTJIOKCHHH na reppuTopun BOAHOÍÍ CNCTEMBI peKH Tucca (H ee npHTOKOB) y ropoaa CereA B npeoőjiaAaiomeM őojibiiniHCTBe npeACTaBJiHioT coöoü TnccaficKHe OTJIOHCeHHH C MOIJLHOCTBLO 190 M. OTCIO^a K BOCTOKy 3ajieraioT OTJiO)KeHHíi, HMeromne cocTaB TíiHceJibix MimepajiOB, cjiaraiomnx H OTJiowemia HacToaineii pei<n Mapooi. 3TH OTJlOJKeHHfl HMeiOT BCe ŐOJiee 3HaHHTejIbHyiO MO>KHOCTb no BOCTOHHOMY HanpaBJieHHio. OHH xapai<Tepn3yi0Tc$! c MarMarnqecKHMH MimepajiaMH, c COBMCCTHUM npncyTCTBHeM mnepcTeHa, MOHOKJWH-iiHpoKceHa (rjiaBHbiM 0Őpa30M ayrm) H 6ypnoro aM<|)H6o.na. TpaHima BepxHero njuioueHa (jieBanTeíiCKaa) n BepxHero njieiicToueHa HBJTíieTCH HeonpeflejieHHon Ha 3TOH TeppHTopnn. B03MO>KHO, HTO HMeHHO 3THM H3MeHeHHeM COBOKynHOCTH TíDKejibix MHnepaJiOB o6o3HaMaeTC>i yKa3aHHaa rpaHima. 2. BTopoií apyc B CereflCKoii CKBa>KHHe He HMeeT e«HHoro cocTaBa, n03T0My 3«ecb y Ka>KAoro o6pa3ua MM yKa3ajin HanpaBJieHne ero fleHyAanHH Ha 0CH0BaHHH nofloŐHbix C0CTaB0B npewHiix uccjieflOBaHiiíí (cpueypa a, ,,C", „3", ,,B"). yKa3aHHbiH >ipyc B CereacKon n B Apyrnx CKBa>KHHax xapaKTepH3yeTCH TeM, MTO po;ib MeTaMop<}>HMeCKHX nopoA yBejinmiBaeTca, ocofieHHO pojib AHCTeHa, rpaHaTa, cnHeBaTO-3ejieHoro aM([>H6ojia (ropHÖJIEHÍIE), TPEMOJIHTA-AI<THHOJIHTA N AHTOIFIHJUIHTA uzypbi 2, 3 H maÖAUifa 1). NPHHAAJIEWAMHE K STO.WY OTJIO>KEHHN BEPOATHO NPEACTABJIHIOT COŐOH OTMacTH OTJIOJKCHHH njiencroueHa U OTMaCTH AeBSHTeHCKHe M naHHOHCKHe OTJIOH<eHHH. Mo»<eT őbiTb, MTO AAHHBIII CJIOH OTJIO'/KCHHÍÍ NPEACTABJINET coőoií 0TA0>KEHHE peKH Mapoina, H3Jio>KeHHoe y>Ke MHOTMMH. 3. K TpeTbe.wy npycy npHHaAJiewaT HitwenaHHOHCKne OTjlOHceHHji ci<Ba>KHH, npoőypeHHbix B nycTaceAjiem, MaHaAanaua n Me3exeAeuib. 3TH OTJIOWENNA HBJIÍIlOTCfl őorarbiMH B xjiopHTax. Y ropoAa EaTTOHji noaBJUII0TCÍI HOBbie OTAO>KeHH>I C pa3H006pa3HbIM COCTaBOM nOA AeücTBHeM pa3jnmHbix no CTpyKType KopeHHbix nopoA najie030H, HMeioiitfix BbicoKoe TeKTommecKoe nojio>KeHne. J^aHHbie CJIOH y>Ke npeACTaBJiHioT coőoií MopcKite OTJIO>KeHHH, MTO n()ATBep>KAaeTCH H nOMTII HeH3MeHflK>mHMCH yiacTKOM Hai<onjieHHbix 0Tji0>KeHHH. JXTIÍI Toro, MTOŐM onpeAeJiHTb nponcxojKAeHiie w HaripaBjieHHe AeHyAauHH npuHaAAewaLunx ciOAa OTAOweHin'i He06x0AHM0 BbinojiHHTb AaJibHenuiHe HCCJieAOBamifl. Geohydrological Investigalions in Soulh-East üungary By Dr. B. Molnár Heavy mineral analyses revealed changes in the hydrological conditions in South-Hungary (Fig. I.) in geological times. In the profiles extending through Szeged, Battonya and Pusztaszöllős, Csanádapáca (Figs. 2 and 3, diagrams I and II) the following horizoris, changes of erosion area and directions can be distinguished starting from the Pannonian horizon : 1. Deposits originating from the Tisza River system (the Tisza River and its tributaries). At Szeged these predominate down to 190 m depth. Proceeding Ea,st, sediments of the same heavy mineral composition than that transported by the Maros River now are encountered to increasing depths, i. e. in ever growing thickness. Typical for these arc minerals of magmatic character, the combination of hyperstene, monocline pyroxene (predominatly augite) and brown amphibole. The boundary between the top pliocene (Levantinian) and pleistocene is not fully cleared in this area. Changes in heavy minerals composition may in somé cases denote this boundary. 2. In the Szeged borehole the second horizon is of a non-uniform composition and for this reason, relying on similar compositions found in earlier explorations, erosion directions have alsó been indicated (Fig. 2, ,,É", „Ny", ,,K"). Typical for this horizon in the Szeged and other boreholes alike is the increasing role of metamorphic minerals, especially dysthene, garnet, blue-green amphibole (hornblcnde), tremolyteactinolyte and antophyllite (Figs. 2 and 3, Table 1). Corresponding sediments are likely to signify in part lower Pleiptocene, in part Levantinian and upper Pannonian layers. There is a possibility that this sequence of sediment strata constitute the alluvium of the ancient Maros River, described by others. 3. Lower Pannonian sediments rich in chlorite, encountered in the Pusztaszöllős, Csanádapáca and Mezőhegyes boreholes belong to the third horizon. Under the influence of the Paleozoic bedrock of variable petrographic composition and high structural position, n£w sediments of variable composition appeared at Battonya. These strata are of maritime origin, as demonstrated alsó by hardly changing sediment accumulation section as well. Further investigations are required to determine the origin and erosion directions of these sediments. A Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet évkönyvének első kötete Az Intézet már régen tervbe vette, hogy az ország geofizikailag alaposan felkutatott tájegységeiről geofizikai monográfiákat tesz közzé. Ez a törekvés első ízben 1965-ben hozott gyümölcsöt ; megjelent az Évkönyvsorozatban annak első köteteként „A Mecsek- és Villányi-hegység geofizikai kutatásának eredményei" című első tájegységi monográfia. A magyar mellett két idegen nyelven (orosz, angol) megjelentetett szép kiállítású füzetet szöveg közti ábrák ós 100 000-es méretarányú színes térkép-mellékletek illusztrálják. Tartalmazza a tájegységre vonatkozó fontosabb földtani irodalom, s feljes geofizikai irodalom és a geofizikai jelentések bibiliográfiáját. Ezenkívül függelékben felsorolja mindazoknak a mélyfúrásoknak az adatait, amelyek a tájegység megismeréséhez lényeges ismereteket szolgáltattak. Rendkívül nagy terjedelmű kutatási anyag testesül meg ebben a kötetben. A szerkesztők három nagy kutató szervezet többéves, sőt, évtizedes munkáját foglalták össze. Ez a három nagy kutató szervezet : A Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet, a Mecseki Ércbánya Vállalat és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Szeizmikus Kutatási Üzeme. Ezeknek kutatói a kötet szerkesztésében is együttműködtek. Az idegennyelvű kiadástól azt várjuk, hogy a monográfia külföldön is hirdesse a magyar kutatások magas színvonalát, továbbá a komplex kutatás és a komplex értelmezés előnyeit. Legkronkrétabb eredménye a monográfiának a már említett 100 000-es térképmellékletek egyike : a színes medencealjzat térkép, amelyhez hasonló hazánkban nyomtatásban még nem jelent meg. Dr. Varjú Gyula