Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

8. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Sebestyén O.: Tótörténeti törekvések Hidrológiai Közlöny 1965. 8. sz. 375 Vallentyne, J. R. 1964 : Decomposition of aminő eompounds after burial in sedimets. Verh. intem. Ver. Limnol. 15, 548. Zólyomi B. 1952 : Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól. MTA Biol. Oszt. Közi. I, 491—530. Laké History Studies and Limnological Investigations on Standing Water bodies Dr. O. Sebestyén Candidate of Biological Sciences Fresh water bodies are of transitory nature. Most of our lakes and streams came to existence in the Quaternary. Standing water bodies are being created nowadays too, both by natural forces and through humán activities. Laké history studies attempt to reconstruate the limnological past of water bodies both of those existing at present as well as those ones which had already disappeared. Paleolimnology has a relation to recent sediment studies. Both the broadening of the scope of the latter and the increase of the investigations pertaining to the past are in the foreground today. Consideration of the complicated origin of the sediments in fresh water bodies needed for the interpretation of data resulted from various investigations of sediments, in view of laké history. The kind and quality of the morphological remains in the sediments are influenced by various effects : a selection takes place both as an outcome of the nature of the substance of the remains in connection with environmental conditions, and that being due to mechanical effects (water dynamics etc.). The techniques used at the preparation of the sample for study might alsó have a selective power. The taxonomic identification of the morphological remains forms a basis for an ecological interpretation of such data, in relation to the nature of the pertinent layer. Attempts for the reconstruction of former hydroenvironmental conditions involve chemical, mineralogical, geological, chronological (palynological) etc. studies. On the intergration of the results of all these we might attempt to reconstruct the sequence of past limnological conditons. The growing interest towards laké history in our age seems to be a natural consequence of the advanced stage of limnology at present especially of the increasing insight into the principles of water life in generál. Results of laké history studies affect the scope of present limnological research. They call attention to the following items : the value of a thorough knowledge of the biota, if possible, on the species level, the comprehension of the various communities, of their mutual relation to each other and their role in the laké as an ecosystem, the value of modern sediment studies involving researches on the diesimilation processes as well as on the effects of various conditions in the drainage area, the necessity of further studies on the exoskeletal substances within the various groups of the laké biota with special attention to those forms the remains of which keep well through geological ages, the necessity of cooperation with the related branches of science, the value of being well acquainted with somé group of the laké biota or somé limnological problem, for the „generál limnologist". All such problems seem to be in the foreground in the carefuíly planned paleolimnological research concentrated for instance on cladocerans, a group of invertebrates with ehitinous exoskeleton, being characteristic in the biota of inland waters and, the most members of which leave fairly well preserved remains in sufficient quantity in the sediments, appropriate for identification on the species level. (Folytatás a 370. oldalról.) A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály március 10-i ülésén Vágás István az entrópiaelmélet hidraulikai vonatkozásairól, dr. Szigyártó Zoltán pedig a K. IV. öntözőfürtfőcsatornán tapasztalt vízveszteségi és mederérdességi viszonyokról adott elő. Vágás István az entrópia-fogalom vízutánpótlódási és árhullámlevonulási kérdések megoldásában való alkalmazhatóságára mutatott rá, dr. Szigyártó Zoltán a K. IV. főcsatornán végzett kísérleti mérések eredményeit értékelte, s ezekből következtetett a vízveszteségekre, illetőleg a Strickler-féle érdességi tényező értékének a mederteltség és benőttség okozta változásaira. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály március 2-i vitaülésén Borosnyai Pál (Magyar Építőművészek Szövetsége),Adamis Géza (Magyar Hidrológiai Társaság) és Vincze József (Építőipari Tudományos Egyesület) a kis víztornyok építésére kiírt tervpályázatot ismertették. A Szakosztály március 16-i ülésén Mantuano József tanulmányúti beszámolót tartott a kis víztározókkal kapcsolatos bulgáriai tapasztalatairól. Szeifert Gyula a nyírségi víztározásban elért eredményeiről, a nyírségi víztározás további igényeiről, lehetőségeiről, gazdaságosságáról adott elő. A Vízgazdálkodási Szakcsoport március 22-én vitaülést rendezett, amelyen Szászhelyi Pál az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének helyettese a vízgazdálkodás mezőgazdasági vonatkozásainak tükrében vizsgálta a mezőgazdaság jelenlegi és várható vízigényének alakulását és a mezőgazdaság időszerű vízgazdálkodási feladatait. Az előadáshoz dr. Salamin Pál ós dr. Oroszlány István egyetemi tanárok, Barna Aladár, Márton János és dr. Hartyányi László osztályvezetők szóltak hozzá, mint előre felkért hozzászólók. A Magyar Agrártudományi Egyesület és a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat február22-én könyvankétot rendezett, amelyen dr. Hartyányi László és dr. Marjai Gyula : ,,Öntözőmunkások könyve" c. művét vitatták meg. A vitaindító előadást Szászhelyi Pál vízügyi főig. h. tartotta. A Középdunántúli Csoport 1965. február 17-én vitaülést rendezett, amelyen dr. Szigyártó Zoltán az árhullámképek számítására javasolt új módszerét mutatta be. A módszer a lökéshullám ellapulását, időbeli változását és az összetett árhullámképek meghatározását dolgozta ki. A vita résztvevői — Bukovszky György, dr. Kovács'György, dr. Kozák Miklós, Starosolszky Ödön, Vágás István és dr. Zsuffa István, valamint Csorna János, vitavezető — részben saját átfogó elméleti elgondolásaikat, részben pedig az előadás anyagával kapcsolatos véleményüket ismertették. A Középdunántúli Csoport március 31-i előadóülésén Ihrig Dénes az árvédelmi gátak alakja, anyaga és a szivárgás közötti összefüggésekről adott elő. A Szegedi Csoport február 17-i klubestjén dr. Vitális György ,,A Balti-tengertől a Magas-Tátráig" címmel lengyelországi tanulmányútjáról tartott vetített képes szakmai és élménybeszámolót. A Szegedi Csoport március 10-i ülésén dr. Beretzk Péter : „Vizek és madarak" c. vetítettképes előadása hangzott el. A Borsodi Csoport Vízgazdálkodási Szakosztályának március 17-i klubdélutánján Király Lajos : „A kanadai Grand Canal" címmel tartott előadást, amelyen a kanadai egységes víziút és vízkészletgazdálkodás megteremtését célzó munkálatokat ismertette irodalmi anyag alapján. A Debreceni Csoport március 4-i ülésén Hornyák Béla a kishozamú kutakból történő öntözés kérdéseiről adott elő. A Csoport március 23-i ülésén dr. Szász Gábor a belvizek kialakulásának meteorológiai előfeltételeiről tartott előadást. V. I.