Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

8. szám - Dudás János–Szitkey László: Európa nagyobb városainak vízellátása

Hidrológiai Közlöny 1965. 8. sz. 376 VÍZELLÁTÁS Európa nagyobb városainak vízellátása DUDÁS JÁNOS* és S Z I T K E Y LÁSZLÓ" Városaink vízvezetékes ellátása az utolsó két évtizedben nagy mértékben fejlődött. A felszabadulás óta közel másfél millió városi lakos jutott vízvezetéki vízhez, ezzel az ellátott lakosság száma 1964 év elején elérte a 3,2 millió főt, a városok összes népességének közel 80%-át, szemben a 20 év előtti 50%-os ellátottsággal. A városi vízművek évi víztermelése 100 millió m

3-ről 350 millió m

3-re, a vízvezetékhálózat hossza 2900 km-ről 6800 km-re növekedett. Az elmúlt 20 év alatt tehát közel 4000 km hosszú új nyomócsövet fektettek, jóval többet, mint a felszabadulás előtti 80 esztendő alatt. E kiemelkedő eredmények ellenére a városi lakosság ellátottsága még ma sem éri el a gazdaságilag fejlett európai országok színvonalát. Nem kielégítő városainkban a vízfejadag alakulása sem. (Nem annyira a jelenleg 1 főre jutó háztartási vízfogyasztás nagyságát, mint inkább az utolsó 10—15 évben tapasztalt csökkenő irányzatát tekintve.) A városaink ellátottságában fennálló elmaradottság felszámolása és várható gyors ütemű fejlődésük vízigényeinek kielégítése szükségessé teszi az eddig végzett vízműfejlesztési munkálatok folytatását. Ez mind tervező és építéskivitelező, mind üzemeltető szakembereinket jelentős feladatok elé állítja. A fejlesztési tervek összeállításához, az üzemvitel néhány fő jellemzőjének értékeléséhez jó összehasonlítási lehetőséget nyújthatnak a külföldi városok helyzetéről a nemzetközi szervek által közzétett statisztikai adatok. Ez a rövid tanulmány a hágai Nemzetközi Statisztikai Intézet 1960. és 1961. évi hivatalos kiadványai alapján bemutatja a néhány nagyobb európai város vízellátásáról rendelkezésre álló 1955. évi főbb adatokat. Az 1. táblázaton feltüntetett városok és az azokról közölt adatok kiválasztása során csak arra lehetett törekedni, hogy minél több ország olyan városai legyenek szemléltethetők, amelyek a hazai viszonyokkal összehasonlíthatók. A nemzetközi statisztika hiányossága miatt számos ország városairól, így pl. Bulgáriáról, Lengyelországról, a Német Demokratikus Köztársaságról, Romániáról nem állottak rendelkezésre adatok. A városok vízellátásáról a hivatalos kiadványokban ismertetett adatok közül az 1. táblázat a részletesebb elemzésre számot tartó legfontosabbakat, az ellátottság mértékét, a háztartásoknak szolgáltatott vízmennyiséget, és annak részarányát az összes vízfogyasztásból, a vízfejadagot, a nyomócsőhálózat hosszát és az 1 ellátott lakosra jutó fajlagos csőhosszat tünteti fel. A külföldi és hazai városok összehasonlításának megkönnyítését szolgálja a 2. táblázat, mely a 40 000 főnél népesebb és azon városok főbb vízellátási adatait tartalmazza 1960. évre vonatkozóan, amelyek ellátottsági színvonala hasonló az ismertetett külföldi városokhoz. Vízvezeték-ellátottság A nemzetközi statisztikai rendszer a vízvezeték-ellátottságot a víz vezetékes lakásoknak az összes lakáshoz viszonyított százalékos számarányaként értelmezi. Tekintve, hogy az ellátott és ellátatlan lakások átlagos laksűrűsége, BiZEZ 9J 100 lakásra jutó lakók száma közel azonosnak tételezhető fel, ez a számarány egyben a vízvezetékes lakásokban lakók és az összes népesség arányát is kifejezi. Bár hivatalos adatközlések nem állanak rendelkezésre, a külföldi kiküldetésben járt magyar szakemberek tájékoztatása alapján valószínű, hogy a vízvezetékkel fel nem szerelt lakásokban lakók túlnyomó többsége a vízmű hálózatára kapcsolt közkifolyókkal van ellátva. Az ellátottság színvonala a gazdaságilag fejlett európai országok városaiban igen magas. Ezt mutatják az 1. ábra és az 1. táblázat adatai. Szinte kivétel nélkül csaknem teljes mértékű az ellátottság Dánia, Hollandia, Nagy-Britannia és Észak-Írország, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Svájc és Svédország nagyobb városaiban. Kedvező a helyzet az osztrák, csehszlovák, Matismeretten 0-25 25-50 50-75 75-90 90-100% * Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. ** Országos Vízügyi Főigazgatóság, Budapest. 1. ábra. A városi lakosság vízvezeték-ellátottsága az európai országokban