Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

7. szám - Kleb Béla–dr. Török Endre–dr. Zsilák György László: Műszaki földtani vizsgálatok a domoszlói tározó létesítésével kapcsolatban

Kleb B.—Török E.—Zsilák Gy.: Műszaki földtani vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1965. 7. sz. 317 E=Ts3 E

S ÍZP2 E£2 EZD 2. ábra. Földtani szelvény a gát tengelyében Jelmagyarázat : 1 = fekete, humuszos iszapos agyag, % = sárgásbarna' iszapos agyag, 3 = szürkéssárga konkréciós, kőzetlisztes iszap, 4 = sárga, andezittörmelékes iszap, 5 = sárga kőzetlisztes homok, 6 = sárga, andezittörmelékes, iszapos homok, I = sárga iszapos kőzetliszt, 8 = sárgásszürke kőzetlisztes iszap O603HateHu» : KOHKpeUHHMH <t>mypa 2. reoAOZuiecKuü pa3pe3 no ocu nAomuHU 1 =». MepHaa, HjíMCTaa rjiMHa c ryMycoM ; 2 = we.iTOKopHHHeBan HJiHCTaH rjiHHa ; 3 = cepoBaTOwenTbifi nujieBaTbift H.n c ; 4 = wffejiTbiií HJI c oőjroMKaMH aH«e3HTa ; 5 = >KeJiTbifl nw.neBaTbiH necoK ; 6 = MJIHCTHÍÍ necoK wenToro nBeTa c o6.ioMKa.Mn aHfle3HTa ; 7 = H.iHCTan i<a.MeHHaH My«a /KeJiToro uBeTa 8 = MeJTK03epHncTbiü HJI weJiTOBaTO-ceporo HBeTa Abb. 2. Geologisches Profil in der Sperrenachse Zeichenerktürung: 1 = schwarzer humushaltiger schlammiger Ton, % = gelbbrauner schlammiger Ton, 3 = graugelber Schlamm mit Konkretionen und SteinmehI, 4 = gelber Schlamm mit Andesitgeröll, 5 = gelber Sand mit Steinmehl, 6 = gelber schlammiger Sand mit Andesitgeröll, T = gelbes schlammiges Steinmehl, 8 = gelbgrauer Schlamm mit Steinmehl 3. táblázat A gáttengely és tározótér fúrásmintáinak fontosabb talajmechanikai jellemzői* TaöAuiia 3. OcHoenue 0u3UKO-MexaHuiecKue ceoucmea oöpa3ifes epynmoe, 83nmbix U3 cKeawuH npoöypenHux no ocu nAomuubi u na Mecme eodoxpaHUAUiifa Tabelle 3. WicMigere erdbaumechanische Kennwerte der Schürfproben aus der Sperrenachse und aus dem Speicherraum Fúrás száma Mélység w, % Pi, % Ki e r t/m

3 <p° c./t/m

3 t/m* a ny. fc(cm/sec) I. 0,70 3,40 4,60 6,00 33,0 29,0 20,0 22,0 36,5 32,4 32,2 0,68 0,76 0,88 0,89 0,99 0,64 0,74 0,92 0,88 0,87 0,82 1,75 1,83 2,03 1,93 5,70 4,40 7,30 20,80 5,50 7,00 10,20 6,50 12,00 14,50 23,20 19,00 2,0 X 10 ' 1,3 X 10 7 2,3 X 10 8 II. 0,90 3,10 4,80 5,60 30,5 29,5 24,0 23,5 36,0 20,0 24,9 0,75 0,62 0,75 0,75 0,93 0,66 0,98 0,89 0,93 1,84 1,88 1,97 5,00 5,00 28,50 24,50 6,50 2,00 52,00 13,20 6,00 2,0 x 10 8 III. 0,75 2,70 6,40 24,0 28,5 37,5 36,0 48,0 30,0 — 0,73 0,86 0,79 0,91 0,87 0,91 1,97 1,88 1,94 8,80 10,50 9,00 24,00 15,50 7,80 54,50 37,00 18,00 — IV. 0,90 6,00 39,5 34,5 36,0 52,0 0,89 0,88 0,82 1,00 1,00 1,80 1,99 — — — 1,3 x 10 8 3,6 X 107 V. 1,50 3,55 6,50 40,5 33,5 22,0 36,4 37,0 34,7 0,50 0,64 0,94 1,00 1.04 0,67 1,00 0,91 0,90 1,75 1,83 2,02 3,50 24,50 30,00 2,00 4,20 3,50 3,50 12,60 12,00 4,6 X 10

—

8 VI. 1,00 4,80 21,5 26,5 36,0 27,9 1,00 0,73 0,73 0,82 0,91 0,88 1,89 1,93 8,50 4,00 15,50 9,00 35,50 19,00 — 26 2,00 3,30 35,6 42,2 3,0 X 10

—8 2,8 X 10 8 27 0,80 2,10 44,2 37,2 — 1,4X 10-8 2,0 X 10 8 2!) 2,20 1,1 XlO7 * A vizsgálatokat az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszékén dr. Varga László adjunktus és Kabai Imre tanársegéd végezte.