Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

7. szám - Kleb Béla–dr. Török Endre–dr. Zsilák György László: Műszaki földtani vizsgálatok a domoszlói tározó létesítésével kapcsolatban

318 Hidrológiai Közlöny 1965. 7. sz. Kleb B.—Török E.—Zsilák Gy.: Műszaki földtani vizsgálatok 3—5. ábra. Szemeloszlási görbék <Puzypbi3—5. KpuebieepanyAOMempunecKozo cocmaea Abb. 3—5. Mischungskurven 1 0,8 0,6 0,4 0,3 3. ábra 18 0,06 0,04 0,03 0,02 Szemcseátmérő, [mm] 0,010,0010,006 0,004 0,003 0,007 100• 90 H 70 •S; 60§ 30 20 10 0 DURVA HOMOK FINOM HOMOKLISZT ISZAP o , v > V II. fúrás V 0,70m \ N? 0m Om 4,6 0m Om s \ 6,7Om X V 8,80m 9,60m o o o o s N ° o S. > o ° ö" 8,80m 9,60m o o o o J u o— " C o S.9JU! •cf— 4. ábra 1 0,8 0,6 OS 0,3 0,2 0,10,08 0,06 0,04 0,03 0,02 Szemcseátmérő, [mrnj OJH 0,008 0006 0,004 0,003 0,002 / 0,8 0£ 0,4 0,3 5. ábra 0,1 008 0,06 0,04 0,03 0,02 Szemcseátmérő, [mm] 0,010J308 0,006 0,004 0003 0,002 Ezek a görbék azt mutatják, hogy azokon a helyeken, ahol vízszivárgások léphetnének fel, a vízzáróréteg vastagsága 3—6 m mélységig terjed. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a tározótérben a nagyobb tározási magasságok területén sem csökken le a vízzáróréteg a 2,00 m-es vastagság alá. Csupán egyes helyeken —, így elsősorban a tározó É-i és ÉK-i végén, valamint DNy-on a 12. fúrás környékén csökken le az említett vastagság, azonban ezek a területek alacsony vízborításúak lesznek, így a vízelszökésre nem kell számítani. A talajmechanikai vizsgálatokból, valamint a helyszíni nyeletések eredményéből megállapítható, hogy a vízáteresztőképességi együttható h = 10" 10cm/sec nagyságrendű, mely mint már említettük az agyag tulajdonságával egyenlő. Megállapíthatjuk, hogy a tározótér területén feltárt üledékek a vízzáróság követelményeinek megfelelnek. A felső, fekete humusztartalmú iszapos agyag kivételével a feltárt üledékek gátépítés céljára is alkalmasak. A tározótér területén lejtőállékonysági vizsgálatokat nem végeztünk, mivel a lejtők enyhék, hajlásszögük maximum 2,5—3°-os. A lejtők állékonyáságát az esetleges gyorsabb vízlebocsátás sem veszélyezteti. A Geotechnikai Tanszék vizsgálata szerint a minták telítettségi foka S = 0,9 körüli volt, egyetlen esetben sem érte el a 0,8-nél kisebb értéket. Ennek alapján magyarázható a minták talajának feltűnően alacsony súrlódási szöge. A tartós víztározás esetét vizsgálva előre jelezhető, hogy a talaj víztartalma ezen állapotban sem lesz nagyobb, a tartós vízhatásra telítődni fog, de ugyan-