Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
7. szám - Kleb Béla–dr. Török Endre–dr. Zsilák György László: Műszaki földtani vizsgálatok a domoszlói tározó létesítésével kapcsolatban
316 Hidrológiai Közlöny 1965. 7. sz. Kleb B.—Török E.—Zsilák Gy.: Műszaki földtani vizsgálatok Domoszló havi és évi csapadékeloszlása TaŐAüifa 7. Mecmnoe u eodoeoe pacnpedeAenun ocadKoe e JJOMOCAO Tabelle 1. Monatliche und jáhrliche Verteilung der Niederschláge bei Domoszló 1. táblázat Hónap 1901 1902 1903 1904 1937 1938 1939 1940 1943 1944 év I 24 13 32 13 56 19 70 21 19 II 21 78 1 53 — 10 5 44 56 58 III 62 51 17 29 — 1 117 15 15 71 IV 40 56 79 23 — 31 23 26 12 33 V 52 90 42 25 21 103 133 94 70 107 VI 69 49 90 19 107 55 116 172 132 102 VII 122 38 61 9 55 59 30 — 44 102 VIII 52 19 22 20 64 157 35 — 1 _ IX 45 18 20 65 35 26 49 — 17 — X 56 99 97 — 34 65 136 77 3 — XI 30 — 33 — 110 21 81 78 145 — XII 46 49 16 — 80 48 7 15 49 — Összesen 619 560 510 632 751 565 2. táblázat Donioszlói patakok vízrajzi adatai TaÖAUiia 2. rudpoapa0uiecKue dannbte pyubee JJOMOCAO Tabelle 2. Gewásserkundliche Angaben der Báche von Domoszló Berek-patak Csonkás-patak Patak Mederhossz 9,0 km 8,7 km Völgyhossz 8,2 km 8,5 km Vízgyűjtő legmagasabb pontja 669,0 m 774,0 m Mederszakasz abszolút esése 422,0 m 243,0 m Mederszakasz átlagos esése 46,9 •/,. 27,9 •/., Völgyszakasz átlagos esése 51,5°/ 0 0 28,6°/oo Vízgyűjtőterület kiterjedése 16,7 km 1 15,8 km' Vízgyűjtőterület .Átlagos magassága t. sz. f. 300,0 m 000,0 m Csapadék átlaga 600,0 mm/év 700,0 mm/év Lefolyástényező 15,0% 20,0% Lefolyó csapadék 90,0 mm 140,0 mm 3§vi átlagos vízhozam 45,0 l/sec 35,0 I/sec Fajlagos lefolyás 2,8 l/sec-km* 4,4 l/sec .km' A vízgyűjtőterületen csak jelentéktelen, nyári időszakban igen kis vízhozamú felszíni vízfolyás van, — ezek, a községen átfolyó Csonkás-patak és a létesítendő tározó területén átfolyó Berek-patak (ez utóbbi a Tarjánka- és Csow&a-patak egyesüléséből ered). A tározóhoz tartozó vízgyűjtőterületen korábbi vizsgálat szerint évi 1 027 000 m 3 víz gyűjthető össze —, ehhez azonban a falun átfolyó Csonkás-patak falu feletti szakaszát össze kell kötni a tározó térbe vezető Berek-patakkal. Források Domoszló térségében, a tározótérhez tartozó vízgyűjtőterületen néhány forrás fakad. A 180— 190 m A. f.-i magasságban andezitből fakadó források jelentéktelen mennyiségű vizét (0,1—2 l/sec) a Tarjánka- és Závoz-patak vezeti le. A tározótér feltárása és a vizsgálati eredmények A tározótér és közvetlen környéke altalajának feltárása érdekében 60 fm 159 mm 0, valamint 37 db kisátmérőjű 5,0—8,5 m mélységű kutatófúrást mélyítettünk le, — ezek közül 3 a gátépítőanyag feltárását célozta. A felszínhez közeli rétegek pontos megismerése érdekében a gátszelvényben és a böge kezdeti szakaszán 3—3, talajvízig lehatoló, átlagosan 1,5—2,5 m mélységű kutatóárkot létesítettünk. Az anyagvizsgálat pontosságának fokozása érdekében a szokásos mintavételen felül 36 db 40 mm 0 hengermintát is vettünk a talajfizikai jellemzők meghatározására. A tározótér felszínét fekete színű humuszos, iszapos agyag fedi. Ezt a képződményt változó vastagságban, de valamennyi fúrásunkban harántoltuk. Legnagyobb vastagságú az I. számú fúrás környékén — a tervezett gáttengely alatt — ahol a Berek-patak teknőszerű medre helyezkedik el. A gát vállai felé elvékonyodik, de vastagsága még itt is eléri az 1,10—1,60 m-t, (2. ábra). A fekete iszapos agyag magas humusztartalmú dr. Bidló Gábor vizsgálata szerint az I., II., III. számú fúrások 0,00—1,50 m-ig terjedő rétegeinek izzítási vesztesége 16—21%. A fúrásokkal feltárt rétegsorok alapján a laza üledékek kiékelődő, lencsés településűek, amint az a gát tengelyében szerkesztett földtani szelvényből kitűnik (2. ábra). A szemeloszlási vizsgálatok szerint a feltárt üledékek nagyrésze kőzetlisztes homoknak minősült, — a durvább frakció felé való eltolódást az üledékbe bemosott kőzettörmelék okozza (3—5. ábra). A talajmechanikai vizsgálatok szerint a feltárt üledékek agyagra jellemző tulajdonságúak (3. táblázat). A durvább szemcsenagyságú anyag jelenléte ellenére agyagként való viselkedésre utal az anyag ásványos összetétele. Dr. Bidló Gábor röntgendiffrakciós vizsgálata szerint a finomabb frakcióban 70—100%-ig agyagásványok mutathatók ki (4. táblázat). A helyszínen és a laboratóriumban végzett vízáteresztőképességi vizsgálatok azt mutatják, hogy még a durvábbnak látszó üledékek is igen jó vízzárók. A 6. ábrán a fúrások, a helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok alapján feltüntettük a vízzáró rétegek feküjének felszín alatti mélységét.
