Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

7. szám - Ijjas István: Az öntözőcsatornák kapilláris vízvesztesége

Ijjas I.: Az öntözőcsatornák kapilláris vízvesztesége Hidrológiai Közlöny 1965. 7. S2. 29>7 • \\ IP W/M. V/A///, \H-'20CW\ 1 , KN 1 m isi • p é \< V

3 " C-cx, V? -JC-A 1 1 1 1 1 , 1 • —i—i—i—i— —i—r

1 A csatorna vízszintjének és a szigetelés felső élének a magasságkülönbsége, s [cm] k 0 2,5 5,0 2,5 10,0 12,5 15,0 17,5 20,0 A szigetelési védő réteg vastagsága, v [cm] 15/a—b ábra. A szigetelést védő réteg vastagságának a hatása <Puzypa 15. a—b. BAunHue moAuiumi 3auiumHoeo c/ion Had npomueocfiuAbmpaifuOHi-wü odevcdoü Figs. 15. a—b and 16 a—~c. Influence of the thickness of the layer protecting the seáling sével is és ezzel lehetővé vált, hogy az A és B jelű talajban adódó kapilláris vízveszteségeket összehasonlítsuk. Mérési eredményeinket a 17. ábrán mutatjuk be. Látható, hogy a két talaj Q = f(s), v és H = = állandó görbéi bizonyos s értékeknél metszik egymást, ami a tömörség hatásával kapcsolatban ismertetett gondolatmenettel magyarázható. Az A jelű talaj durvább szemcséjű, k tényezője a hézagtérfogat függvényében 7,5—22,5 • 10~

3 között változik. A B jelű talaj finomabb, k tényezője 3—7 • 103 között változik. így a gravitációsan elszivárgó vízmennyiség az A jelű talajban feltétlenül nagyobb. Az A jelű talaj kapilláris emelőképessége 20—-30 cm, a B jelűé viszont a finomabb szemszerkezet miatt elérheti az 50—60 cm-t is. Ha s 0 (tehát a csatorna vízszintje a szigetelés felső éle felett van), az A jelű talajban nagyobb a kapilláris vízveszteség, ha s 0 a B jelű talajban. A két s érték között adódik egy pont, ahol a két talaj ugyanannyi vizet szállít és a vízszállítás arány megfordul. Ennek a pontnak a helyét a talajok hézagtérfogata és természetes Al áromvona/ feltlttlejheti legrvvideibhossn/sóffal,,^ 16/a—c ábra. A szigetelést védő réteg vastagságának a hatása <t>uzypa 16. a—c. BAüsiHue moAU)UHbt 3aafumHoao CAOH Had np0mii80(f)UAbmpai}U0HH0Ü odencdoü t I I-N 4 £ t \\ | H-2 Ocm\ A Btatai v-15cm A B

f°la/,v.5cm. —1111 ps Vem i M l t i i i A csatorna vízszintjének és o szigetelés felső élének a 17. ábra. Kapilláris vízveszteség különböző talajokban <Puaypa 17. KanuAAnpnbie nomepu eodbi e pa3AuiHbix epynmax Fig. 17. Capillary losses in different soils nedvességtartalma befolyásolják, hiszen a talajok szivárgási tényezőjét és kapilláris emelőképességét változtatják. IV. A KAPILLÁRIS FOLYAMAT NÉHÁNY JELLEMZŐJE A kutatómunka során igyekeztünk megismerni a kapilláris folyamat jellemzőit: 1. A kapilláris vízveszteség hatására kialakuló talajvízszint A 9. ábrán bemutatott modell hétlapján 85 db nyomáscsapot helyeztünk el, hogy figyelemmel kísérhessük a talajvízszint alakulását. A nyomáscsapokat akkor olvastuk le, amikor a vízhozam közel állandósult, így a permanens állapothoz tartozó talajvízszintet kaptuk. A 18. ábra olyan változat-sorozat mérési eredményeit mutatja, amikor a H értéke 115 cm volt és az s értékét változtattuk. A vízszintekre merőlegesen berajzolt görbék a nyomásvonalak. (Az áttekinthetőség kedvéért nem minden vízszinthez rajzoltuk be őket.) Az s = —15 cm azt jelenti, hogy a csatorna vízszintje 15 cm-rel volt a szigetelés felső éle felett. dtop/Máris úton e/szivárgó vízmennyiség, Q[cm'//>J