Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

7. szám - Ijjas István: Az öntözőcsatornák kapilláris vízvesztesége

304 Hidrológiai Közlöny 1965. 7. sz. Ijjas 1.: Az öntözőcsatornák kapilláris vízvesztesége 1,0 méter 18. ábra. A kapilláris vízveszteség hatására kialakuló talajvízszint (Puaypa 18. Ypoeenb apynmoeux eod, noAyiteHHbiü nod emmueM KanuAAapHbix nomepb eodu Fig. 18. Groundwater table under the influence of capillary losses • \ Nuugalmi talajvízszint 2. A kapilláris úton szivárgó víz áramlásának megfigyelése színezőanyag segítségével A 9. ábrán bemutatott modellben hosszabb ideig tartó vizsgálatot végeztünk. A vizsgálat során készített fényképsorozatból az 1. kép 65 órával a színezőanyag beadagolása után készült. A fényképsorozaton megörökített folyamatot más úton is feldolgoztuk. A 19. ábra nyolc egymás után készített fényképen megörökített nedvesítési kontúrt szemléltet. Az ábra kissé perspektivikus. Ezt a modell laboratóriumi elhelyezése okozta. A nagyításnál nem akartuk javítani a hibát, mert az esetleg rontotta volna az arányokat. Az ábrán látható a modell vázszerkezete. Az alsó négyszögek a valóságban 50 x 50 cm-es négyzetek. Ennek alapján jó közelítéssel meg lehet állapítani az áramkóp méreteit. Rétháti L. tanulmányában [21] módszert mutat be a különböző irányú kapilláris áramlás sebességének a számítására és számpélda eredményeként ábrát közöl, amely a vízszintes vonal mentén betáplált víz kapilláris nedvesítési kontúrjait mutatja az áramlás kezdetétől számított 1—10 óra elteltével. Megállapítja, hogy a nedve1. kép. A színezőanyaggal megfestett nedvesítési kontúr alakulása. A színezőanyag beadagolása óta eltelt idő: 65 óra A beadagolás a szigetelést védő rétegbe történt <t>omo 1. üpodeuoiceHue Konmypa 3a t = 65 . tac, cMouenHozo c 0Kpamueawu)UM eeiyecmeoM III. 1. Progress of the wetted contour indicated with dye after t = 65 h. 19. ábra. A kapilláris úton szivárgó víz áramlásának megfigyelése színezőanyag segítségével 0mypa 19. HaöAwdenue 3a deujtcenueM KanuAAnpHoü. ifiuAbmpaijuoHHOü eodbt c n0M0Ufbw onpacKu eodbt Fig. 19. Observation of capillary seepage using dye sítés kezdetén a vízszálak önsúlya a kapilláris erőkhöz képest elhanyagolható és ezért a nedvesítési kontúr kör. A nedvesítési kontúrnak a későbbiek folyamán jelentkező nagymértékű deformációját a gravitációs erő okozza. A 19. ábra Rétháti L. megállapításával megegyező eredményt mutat. A vízszintes vonal, amely mentén a víz betáplálása történik, esetünkben a szigetelés felső éle. Az ábrán látható, hogy függőleges irányban felfelé, illetőleg lefelé és vízszintes irányban is fellép a kapilláris áramlás. A függőleges lefelé irányuló áramlás sebessége a legnagyobb és a függőlegesen felfelé irányuló a legkisebb. A függőleges irányú áramlásnak a kapilláris emelkedés nagysága, a töltés koronaszintje vagy a töltés rézsűje szab határt. A vízszintes irányú áramlás átnedvesíti az egész töltéstestet. Bár fényképezéssel a folyamat lassúsága miatt nem tudtuk tovább követni a színezőanyag útját, megfigyeltük, hogy a nedvesítési kontúr 182 óra eltelte után vízszintes irányban tovább haladt és a színezőanyag hosszú sávon kirakódott a töltés rézsűjére. A kapilláris sávnak bizonyos mértékű esése feltétlenül volt, de ez valószínűleg a rézsű hajlásszöge körüli érték lehetett. Feltétlenül meg kell jegyeznünk azt, hogy a nedvesítési kontúr színezőanyag segítésével történő meg-