Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

7. szám - Michel Batisse: A hidrológiai tudományos kutatás világméretű programja

292 Hidrológiai Közlöny 1965. 7. sz. Batisse, M.: A hidrológiai kutatás programja jgf ü> Wf 2. kép. A Jelszínt elérő vízbuborékok és habképződés a Szahara Ouarga-i sivatagában mélyrefúrt artézi kútból. A mélyben rejtőző víz igen különböző mélységeknél érhető el : 240 láb El Goleá-ban, 3280 láb Ouargiában és majdnem 5000 láb Touggourt-ban. A Szahara hatalmas artézi medencéjébe zárt vízkészletet 16 billió köbyardra becsülik. Egyetlen ország sem remélheti, legyen bármily hatalmas, hogy határain belül megvannak mindazok a hidrológiai adottságok, amelyeknek tanulmányozása és összehasonlítása szükséges ahhoz, hogy az alapvető következtetések levonhatók legyenek. Az egyes kontinenseken, vagy a glóbusz valamely egyéb területén a víz jelenléte és megoszlása a Föld egészére kiterjedő vízkörforgás eredménye. A hidrológia laboratóriuma maga a Föld teljes egészében. Egyébként még más indítékok is vannak, amelyek igazolják a nemzetközi program szükségességét. Minden ország, legyen gazdaságilag fejlett vagy nem, szem ben találj a magát azokkal a problémákkal, amelyeket a vízgazdálkodás gyors fejlesztése okoz. Hidrológiához értő, magasabbszintű szakemberekben és technikusokban mindenütt hiány van. Miközben fokozni kell a szakemberek kiképzését, a rendelkezésre álló szakembereket a legkedvezőbben kell felhasználni, mégpedig úgy, hogy segítséget nyújthassunk az ezen a területen még nem eléggé ellátott országoknak. Végezetül több egyetemi hallgatót kell serkenteni arra, hogy a hidrológiát tanulmányozza; fel kell kelteni a közvélemény és az illetékesek figyelmét a vízprobléma iránt, még mielőtt nagyon súlyos helyzet lépne fel; és minden arra alkalmas tudományos erőforrást a hidrológia szolgálatába kell állítani. Ezeket a célkitűzéseket csak akkor érhetjük el, ha erős befolyást gyakorolunk a közvéleményre, ami teljes hatékonyságot csak nemzetközi alapokon érhet el. A hidrológiai jelenségeknek évről évre előálló változékonysága ellene szól mindannak, hogy valamilyen rövid időszakra — például egy évre — alakítsunk ki nemzetközi programot, mint ahogy az egyébként más tudományterületeken szokásos. Ezért vetődött fel a hidrológiai évtized gondolata. A hidrológusok szemszögéből tekintve 10 évre szóló kutatómunka nem számít túlságosan hosszúnak. A hidrológusok előszeretettel dolgoznak olyan megfigyelési adatokkal, amelyek sokkal hosszabb időszakra vonatkoznak. De a Decennium elegendő időt fog biztosítani számtalan tudományos vizsgálathoz és alkalmas lesz a csak nemzetközi szinten megoldható célkitűzések elérésére. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium általános programját múlt év áprilisában az UNESCO székházában összeült kormányszakértői értekezlet dolgozta ki. Ez a hatalmas program magábafoglalja a hidrológia összes szempontjait. Az értekezlet kidolgozta a Decennium első részére eső ténykedés tervét is, aminek végrehajtása ebben az évben kezdődött meg. Ezek a tervek azokon az elgondolásokon alapulnak, amelyeket közel 00 nemzet az általános program végrehajtásához javasolt. A tevékenységek első csoportja az alapadatok gyűjtését foglalja magába. A Decenniumnak köszönhető, hogy a hidrológiai jelenségek megfigyelése — a lehulló eső és hó mennyisége, a folyók és a felszínalatti vizek vízszállítása, a mozgó hordalék mennyisége stb. — fokozódni fog, különösen a fejlődésben levő országokban. Ezek az alapadatok nem csak a hidrológiai kutatásnak nyújtanak „nyersanyagot", hanem igen sok esetben gyakorlati felhasználásra szolgálnak majd a mérnököknek. Ugyanis már most kell elkezdeni a hidrológiai észleléseket, ha például 20 év múlva valamelyik, jelenleg még kevéssé ismert jellemzőkkel rendelkező folyón vízépítési műtárgyakat kívánunk megépíteni. Összehasonlításokat csak nemzetközi szinten végezhetünk, és általános érvényű törvényszerűségeket csakis egységesített módszerekkel végrehajtott és megbízható mérések alapján vezethetünk le. Ezért tervezik azt, hogy minden országban egyes kiválasztott hidrológiai állomásokat, ún. Decennium Állomásokat létesítenek. A jól felszerelt országokban ez egyszerűen azt jelenti, hogy néhány működő állomást kiválasztanak erre a célra és ezek különleges feladatot kapnak. Más országokban a Decennium Állomásokat ki kell építeni, s így olyan nemzetközi állomáshálózatot kell létrehozni, ami kielégítően sűrű és jellemző. A Decenniummal kapcsolatos tevékenységek második csoportja a kataszterek és vízmérlegek összeállítását foglalja magába, kiindulva a kisebb medencékből, majd tovább haladva a nagy folyó vízgyűjtőterületére, a kontinensekre s végül az egész Földre. A kutatásnak ez a része feltételezi,