Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

7. szám - Michel Batisse: A hidrológiai tudományos kutatás világméretű programja

Batisse, M.: A hidrológiai kutatás programja Hidrológiai Közlöny 1965. 7. sz. 293 hogy elegendő alapadat áll már rendelkezésre olyan mintamódszer kialakításához, ami önmagában alkalmas összefoglaló kép nyerésére, a szóbanforgó medencéről. A hidrológiai körfolyamat jobb megértése érdekében, ahogyan az különböző természetes, jellegzetes területeken például különböző klímavidékeken — lejátszódik, több ország kiválaszt és részletesebb megfigyelésekre felszerel ún. „jellegzetes medencéket", amelyeket néhány száz négyzetkilométer kiterjedésűre terveznek. Ezeken a területeken legalább egy Decennium Állomást és széleskörű megfigyelési lehetőségeket kell biztosítani. Ugyancsak sor kerül ,,kísérleti területek" kiépítésére, amelyek kisebb kitérjedésűek, mint a „jellegzetes medencék". Ezeken a kísérleti területeken a természetes viszonyok szándékos megváltoztatásának terve is szerepel — például a növényzet kicserélése —, hogy tanulmányozni lehessen ennek a módosításnak a hatását a hidrológiai körfolyamatra. A tervek utolsó csoportja a tisztázatlan kérdések széles sorozatának tanulmányozását tartalmazza, beleértve a legszigorúbb értelemben vett tudományos kutatást. Ennek során a kutatók a már említett fontos kérdésekre keresnek majd választ. A hidrológia minden ága — a lefolyás, a talajnedvesség, a párolgás, a felszínalatti vizek mozgása, a tavak dinamikája, a folyótorkolatok és delták, a jégmezők kifejlődése vagy a víz geokémiája - mind tömérdek elméleti és gyakorlati jelentőségű, megragadó problémák egész sorozatát veti fel. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium a tudományos együttműködés nemzetközi vállalkozása. Minden ország olyan mértékben járul hozzá ehhez a programhoz, ahogy azt lehetőségei megengedik. Minthogy a hidrológia minden államban több különböző szektort érint, a Nemzeti Dc3. Jeep. New York városa naponta 1000 millió gallon vizet használ jel. A vízellátásra, szolgáló vizet hetenként vizsgálják tisztaság szempontjából és a tengerpart és kikötő vizét állandóan ellenőrzik. Képünkön a New York-i egészségügyi hivatal egyik mérnöke vízmintát vesz a kikötőben I. kép. A villanyáramfejlesztő telepek hatalmas mennyiségű vizet igényelnek. A víznyerés ilyen szintű problémájának leküzdésére különböző módokat keresnek arra, hogy a vizet újból és újból felhasználják hűtőtornyokon való átszivattyúzás révén. Képünk egy ilyen hűtőtornyot mutat be a kaliforniai Etiwandában. Az áramfejlesztő telepről kiürített vizet a torony tetejéhez vezetik. Ahogyan lefelé esik, a torony belsejében elhelyezett falemezek és keresztbordák segítségével útközben cseppekre törik, és hatalmas hűtőventillátorok működtetésével lehűthető