Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

6. szám - Fázold Ádám–dr. Biró Zsigmond–Takács Sándor: A borsodsziráki talajvízdúsítással kapcsolatos vízvizsgálatok

280 Hidrológiai Közlöny 1965. 6. sz. Fázold Á.—Bíró Zs.—Takács S.: A Borsodsziráki Vízmű szennyvize néhány km-rel feljebb ömlik a Bódvába.) Agresszivitás. Az egyes kutak szabadszénsav tartalma a dúsítás beindulása előtt 41,5—70,0 mg/l C0

2 között váltakozott. Az értékek az l-es kúttól a 10-es kút felé haladva emelkedtek. Valamennyi kút vize tartalmazott mészagresszív szénsavat (15,7—23,9 mg/l). Az oldott oxigén tartalom 0—3,1 mg/l 0

2, a pH pedig 6,98—7,12 között volt. A víz tehát nagy mértékű agresszivitást mutatott. A Bódva vizének szabadszénsav tartalma 4,2 mg/l C0

2, oldott oxigén tartalma 11 mg/l 0

2 volt. Mészagresszív szénsavat a dúsítás beindítása előtti időben nem tartalmazott. A dúsítás ideje alatt ezen értékek lényegesen változtak. A szabadszénsav tartalom és a mészagresszív szénsav csökkent, míg az oldott oxigén és a pH érték emelkedett. A dúsítás első ütemének első szakaszában, vagyis az I—VI. jelű dúsítómedencék üzemelése következtében, a szabadszénsav tartalom 25—48 mg/l, a mészagresszív szénsav tartalom pedig 4—12,2 mg/l C0

2 értékre csökkent. Az 1—10. kútra átlagosan kiszámolva a csökkenést 26,0 mg/l a szabadszénsav és 10,9 mg/l a mészagresszív szénsav. Az oldott oxigén és pH érték ugyanezen időszakban emelkedett. Ha csak a szélső határértékeket figyelnénk az oldott oxigén szempontjából, a 4-es kút kivételével, amelyben kiugró, 8,2 mg/l oldott oxigén jelentkezett, akkor a 0,35—3,1 mg/l-es tartományban úgy tűnne, hogy emelkedés nem jelentkezett. Valójában viszont átlagosan az oldott oxigén tartalom 1,1 mg/l-t emelkedett. A pH érték 7,1—7,32 értékre emelkedett, vagyis átlagosan az emelkedés 0,2 pH. A dúsítás első ütemének második részében, amikor a VIII. és IX. jelű medencéket helyezték üzembe, a szabadszénsav, mészagresszív szénsav, oldott oxigén és pH értékei tovább változtak. Az 1., 2., 3. kutak kivételével tovább csökkent a szabadszénsav tartalom, úgyszintén a mészagreszszív szénsav is, sőt a mészagresszív szénsav a 6., 7. kutaknál majdnem elérte a nullát. Az oldott oxigén tartalom valamennyi kútnál tovább emelkedett és ez az emelkedés már átlag értékben igen jelentős. A dúsítás előtti értékhez képest 4,4 mg/l, a dúsítás első szakaszának első üteméhez képest pedig 3,3 mg/l 0

2. Különösképpen az 5., 6., 7. számú kutak esetében jelentős mértékű az emelkedés. A pH érték az 1., 2., 3. kutak kivételével szintén tovább emelkedett és felső határa elérte a 7,38 értéket. Ha figyelembe vesszük az 1., 2., 3. kutakat is, az emelkedés átlagosan így is 0,07 pH. Hőmérséklet. A kutak vizének hőmérséklete a dúsítás ideje alatt változott, mégpedig a Bódva víz hőmérsékletének változása szerint. A dúsítás kezdetén a kutak vízhőmérséklete emelkedett, majd a Bódva víz hőmérsékletének csökkenésével csökkent. Legkevésbé az 1- és 10-es kutak vizének hőmérséklete emelkedett (1 ; 1,4 C° max.) mely azzal magyarázható, hogy ezen kutak esnek legtávolabb a dúsítómedencéktől. A többi kutaknál a vízhőmérséklet emelkedése nagyobb volt. A legmagasabb emelkedés a 4-es és 7-es kútnál jelentkezett : 5,6 és 5,7 C°. Ezek a kutak a dúsítómedencék középvonalában helyezkednek el. Minimálisan 6,9 C° vízhőmérsékletet mértünk, mely szintén a 4-es kútnál jelentkezett. Az, hogy a vízhőmérsékleti változás nem egyenlő mértékű valamennyi kútnál, feltehetően a víz szivárgási irányával is magyarázható. Vas. A vastartalom szempontjából a dúsítás lényegesebb változást nem idézett elő. Az l-es és 2-es kutak kivételével, amelyeknek eredetileg is magasabb volt a vastartalma, vastartalmukat megtartották, a többi kutaknál viszont a vizsgálatok legnagyobb részében nulla volt. Időnként mindegyik kút vizében jelentkezett 0,1—0,2 mg/l vastartalom átmenetileg, melynek jelenléte a Bódva vizében szintén jelentkező vastartalommal magyarázható. Mangán. A mangántartalom az 1. és 2. kutak esetében állandóan jelentkezett : 0,5 mg/l felső értékkel. A 3-as kútnál időnként jelentkezett0,1—0,4 mg/l, míg a többi kutaknál a mangántartalom mindvégig nulla maradt. Bakteriológiai vizsgálatok Bakteriológiai szempontból a borsodsziráki talaj vízdúsítással kapcsolatban — 1961. augusztus 28-tól 1962. december 30-ig — mintegy 81 alkalommal 764 vizsgálatot végeztünk. Az adatok értékelésük szempontjából négy időszakra osztandók (1. táblázat). (A különböző időszakokra való felosztás azért szükséges, mert az egyes időszakokban a dúsítómedencék üzemeltetése más és más volt.) Az első időszakban (1961. augusztus 28-tól december 12-ig) a talaj vízdúsítás beindulásakor a dúsító medencéket (1 —VI) szakaszosan üzemeltették, vagyis egy-egy clúsítómedence csak bizonyos ideig működött. Általában négy medence üzemelt és kettő üzemen kívül volt. A második időszakban (1961. decmber 13-tól 1962. március 18-ig) mind a hat dúsítómedence egyszerre üzemelt. A harmadik időszakban (1962. március 19-től november 4-ig) a dúsítómedencék üzemelésének ideje az első időszakhoz képest hosszabb volt, kevesebbszer helyezték a medencéket üzemen kívül és nem is olyan tervszerű szakaszossággal, mint az a dúsítás első időszakában. A negyedik időszakban (1962. november 5-től december 30-ig) — amely tulajdonképpen egy újabb dúsítási szakasznak a kezdete volt — a kutak tól a Sajó felé (DNy) eső medencesor VIII. és IX. jelű medencéjét helyezték üzembe. A medencékben levő szűrőréteget mindeddig nem használták és így biológiai szűrőréteg sem keletkezett. Az első időszakban mintavételi helyenként 30 alkalommal végeztünk vizsgálatot az 1—10. kútból külön-külön. Ez 297 bakteriológiai vizsgálat, melyből 72 volt coli titer szempontjából kifogásolt, míg az összcsíra érték több esetben emelkedett 100 csíra/ml elfogadható érték fölé. Százalékosan kifejezve a vizsgálatok 24,2%-a volt pozitív. Kutanként vizsgálva a pozitivitási értékeket, azok 10—53,5% között váltakoztak. Legkeve-