Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
6. szám - Fázold Ádám–dr. Biró Zsigmond–Takács Sándor: A borsodsziráki talajvízdúsítással kapcsolatos vízvizsgálatok
Hidrológiai Közlöny 1965. 5. sz. 278 A borsodsziráki talaj vízdúsítással kapcsolatos vízvizsgálatok* FÁZ0LD ÁDÁM — DE. BÍRÓ ZSIGMONDDR. — TAKÁCS SÁNDOR" A mesterséges talajvízdúsítás már a múlt század •óta ismeretes és számos országban alkalmazzák. Denverben 1889-ben, San Antonio vízmedencében 1895ben, Göteborgban 1897-ben már megépültek a talajóízdúsító telepek. Elterjedésüket bizonyítja, hogy Kaliforniában 1954-ben mintegy 87, Svédországban 1951-ben 10, 1954-ben pedig már 20 talajvízdúsító telep működött.[1, 2]. Magyarországon 1958-tól Budapesten a Fővárosi Vízműveknél [3, 4], 1961-től pedig a Borsodsziráki Vízműveknél alkalmazzák a talajvízdúsítást. A talaj vízdúsítás többféle módon alkalmazható. A befolyásoló tényezők közül elsősorban a talaj vízvezetőképessége, szerkezeti felépítettsége, a dúsító víz származási helye és milyensége, valamint a termelő kutak elhelyezése, kialakítási lehetőségei játszanak fontos szerepet. A dúsító víz a talajba dúsítókutakon keresztül, a kutak környezetének elárasztása révén, valamint a dúsítómedencékből való beszivárogtatás révén juttatható. A dúsítómedencékbe rendszerint valamely felszíni vízfolyás vizét emelik át. A Borsodsziráki Vízmű telepén létesített talajvízdúsítás hazai vonatkozásban teljesen újszerű. Az 1952-ben létesült vízmű a Bódva folyó mentén épült. Mivel a Bódva meder a vízmű telep közelében agyagos rétegben húzódik, így belőle a beszivárgás nem elegendő [5]. A megnövekedett vízigényeket a vízműtelep biztonságosan nem tudta kielégíteni (különösen a csapadék szegény nyári hónapokban), ezért a talajvízdúsítás látszott a legmegfelelőbb megoldásnak. A talaj vízdúsítás mellett szól az a tény is, hogy a Bódva vize még tiszta és a Rakacai-tározó üzembehelvezésével a szükséges vízhozam mindenkor biztosítható. A talajvízdúsítás kiviteli terveit a Vízügyi Tervező Iroda (Páris Emil) készítette el két ütemre osztva. Az első ütem első szakaszában építették meg az 1—10 kúttól a Bódva irányában eső hat dúsítómedencét. Második szakaszában pedig 1 -10. kutaktól DNv-ra négv dúsítómedencét, valamint két nyelőkutat építettek (1. ábra). A második ütemben épül ki a vízmű teljesen, vagyis a 26 kútra. Amint az 1. ábrán látható, az első ütem első szakaszában megépített hat dúsítómedence közül bárom a kútsortól 35 m, három pedig 50 m távolságra települt. Alapterületük 3x50 m. A medencék fenékszintje a terepszint alatt 2 m. A medence feneke és a víz vezető talajréteg közötti teret homokós kavics tölti ki. Ennek felső 25 em vastagságát 2—20 mm átmérőjű kavicsanyag alkotja. Az első ütem első szakaszában — 1961 augusz* JVázold Ádám 1961. december 15-én az Északmagyarországi Egészségügyi Szakcsoport ülésén, 1962. június 19-én a Magyar Hidrológiai Társaság Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztálya ülésén, a Magyar Hidrológiai Társaság borsodi csoportjának 1963. március 21-i ülésén elhangzott előadása. ** Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás, Miskolc. helyszínrajza (puzypa 7. Tinán oöozaiifawiifux öacceüme zpymmoebix eod y eodonpoeodHOü cmamfuu BopuiodcupaK Abb. 1. Lageplan der Grundwasseranreicherungsanlage des Wasserwerks Borsodszirák tusában — beindult talaj vízdúsítás kísérleti jelleggel üzemelt. A cél az volt, hogy a dúsítás során a vízminőségre, a talaj szűrőképességére, továbbá a vízhozamra vonatkozóan adatokhoz jussunk. Ezen időszakban 2800 m 3/nap vízmennyiséget emeltek ki a Bódvából és ennek 60—65%-át termelték ki a kutakból. Az első ütem második szakaszában az 1—10. kútsor DNy felé eső oldalán megépített négy dúsítómedence 50 m távolságra települt. Alapterületük 6x50 m. Ezek közül 1962 novemberétől a VIII—IX. számú medencéket helyezték üzembe. A következőkben kémiai és a bakteriológiai vizsgálatok eredményeit ismertetjük. Kémiai vizsgálatok Oxigén fogyasztás. A kutak vízének oxigén fogyasztása a dúsítás kezdete előtt nem haladta meg az ivóvíz norma szerinti 2 mg/l 0 2 értéket. Az 1—10. kutak átlag értékeit véve figyelembe az oxigénfogyasztás hosszú időn keresztül - 1962. július 31-ig — nem emelkedett 2 mg/l érték fölé, bár a Bódva vize több alkalommal meghaladta a 3 mg/l 0 2 értéket. Mivel a dúsítás beindulása után közvetlenül a kutak vizének oxigénfogyasztása külön-külön sem emelkedett 2 mg/l 0 2 fölé, ebből a tényből az következik, hogy a Bódva vize a talajból nagyobb mennyiségű szerves anyagot nem oldott ki. Miután a Bódva vizének szervesanyag tartalma tartósan 3 mg/l 0 2 fölé emelkedett, egyes kutak esetében egy-egy alkalommal észleltünk magasabb oxigén fogyasztási értéket (4., 5., 7. kutaknál 2,7 mg/l 0 2).
