Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
6. szám - Bélteky Lajos: A magasabb fekvésű területek vízellátási problémái Szabolcs-Szatmárban
Bélteky L.: A magasabb fekvésű területek vízellátási problémái Hidrológiai Közlöny 1965. 6. sz. 275 Vízszint:-30m JELMAGYARA7AT : | Homok I Affü aff tss a Agyag, iszap Kavics Agyag, kavics [J3 1 Iszap, hom. pöc ] Iszap ^ Vízszint:-5m 2. ábra. a) Hagyományos béléscsövezés, b) Különleges béléscsövezés a sokkal kisebb nyomású mélyebb porózus rétegek lezárására <t>uaypa 2. a) TpadimuoHHoe peuienue oöcadnux mpyö, 6) CneifuaAbHoe peuienue oőcadnbtx mpyö ÖAH oöcancueanuH KOAodifee e ZAyöoKux nopucmux CAOHX npu zopa3do Menbiuux nanopax Abb. 2. a) Herkömmliches Futterrohr, b) Spezialfutterrohr zum Abschluss von tiefer liegenden porosén Schichten mit wesentlich geringerem Wasserdruck mértékben sikerül az iszapszemcséket a szűrő környékéről a homokszemcsék közül eltávolítani. Súlyosbítja a helyzetet, ha a furatba bejutó homok iszapos, aprószemcséjű, mert azt csak hosszabb mosatással és kompresszorozással lehet előbb a furatból, majd a szűrő közvetlen környékéről eltávolítani, sőt több esetben előfordult, hogy csökkent a kút vízhozama a csővágás előttihez képest, jeléül annak, hogy a vízadó rétegbe került iszapszemcséket nem sikerült kimosatni. Ez a jelenség az esetben is bekövetkezik, ha az első rakat saruja agyagban zár, de a saru alatt, annak közelében van egy annál nagyobb nyomású homokréteg, mint amely be van szűrőzve (2. ábra). Ilyenek a rétegek nyomásviszonyai pl. Debrecenben és Kecskeméten s e helyeken az elmúlt évek kútfúrásainál több esetben bekövetkezett a csővágás után a kút homokkal való feltelése s a kút eredeti vízhozamát nem mindig lehetett visszanyerni. Debrecenben pl. úgy próbálják a homokbehatolást megelőzni, hogy a két első csőrakat közé néhány méter magas cementtejet juttatnak s csak a cement megszilárdulása után vágják el a 2. csőrakatot és helyezik el a tömszelencét. Leghelyesebb azonban a magasabb nyomású réteget egy csőrakattal átcsövezni s a rakatot palástcementezni, amint azt a 2. ábra jobb oldalán láthatjuk. A palástcementezést a kútszabvány is előírja (5199/4. lap 2,33) arra az esetre, ha ,,a vízszerzésbe bekapcsolt réteg nyomása kisebb, mint a megelőző kizárt rétegeké." Ugyanitt az is benne van a szabványban, hogy ilyen esetben „teleszkópszerű csővágást csak akkor szabad alkalmazni, ha e rétegek elzárása palástcementezéssel történt." Ujabban anyagtakarékossági okból, a két csőrakatot átmeneti darabbal összekapcsolva építik be nyomásos palástcementezéssel. A vízhozam-növelés különböző módjai Felvetődik az a kérdés, hogy lehetne-e a megye magasabban fekvő területein a 100 m-nél kisebb mélységben települt finom szemcséjű víztartókra fúrt kutak -5—20 l/p-es fajlagos vízhozamát megfelelő szűrőszerkezet alkalmazásával megnövelni. Ez azért volna gazdaságos, mert a felsőbb rétegek nyugalmi vízszintje a térszinthez jóval közelebb van. Nyírbátorban pl. —5 —6 m-nél van a sekélyebb mélységű kutak statikus vízszintje. Mivel a keresztül csövezett porózus víztartók között nincs 10—25 m-nek megfelelő nyomáskülönbség, az ebből származó nehézségek elmaradnak s gazdaságosabb a víztermelés is, mert sokkal kisebb mélységből kell a vizet kiemelni, mintha a mélyebb rétegeket szűrőzzük be. Szerencsére van többféle műszaki megoldás is, amelyek segítségével növelni lehet a kutak fajlagos vízhozamát. Az egyik a szűrő körülkavicsolása, melynek előnye, hogy a kút kis r, sugara tulajdonképpen a kavicsréteg külső palástfelületéig (r 2) terjed (3. ábra). A kútátmérőnek ily módon való növelése a vízhozam növekedését és a belépési sebesség csökkenését eredményezi. Kavicsolás esetén a víz a kútba kisebb ellenállás és beömlési sebesség, tehát kedvezőbb hidraulikai feltételek mellett szivárog be, mivel a szűrőfelület a kavicsolás következtében nagyobb. A kavicsszórású kutak külföldön igen elterjedtek. Nálunk eddig főleg a kis mélységű, 3. ábra. Kavicsköpenyes szűrő <Pueypa 3. <PuAbmp c zpaeeAucmbiM ifuAundpoM Abb. 3. Filter mit Kiesummantelung
