Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

6. szám - Bélteky Lajos: A magasabb fekvésű területek vízellátási problémái Szabolcs-Szatmárban

274 Hidrológiai Közlöny 1965. 6. sz. Bélteky L.: A magasabb fekvésű területek vízellátási problémái által vett mélységi vízminták vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a szabad szénsav különböző mennyiségben, de minden kútnál jelen van a fakadási szirttben. A szabad szénsavtartalom szélső értéke 6,3—114,4 mg/l volt. A mélységi mintavételek helyét a térképen feketével kitöltött körök jelzik. A 38 vizsgálati adat szerint a kutak több mint felének a szabad szénsavtartalma 20—60 mg/l közé esik. Az agresszivitásra jellemző a pH érték is. 7,7 vagy annál nagyobb pH értékű vizeink vascsőre nem aggresszívek, ha egyidejűleg legalább 3 mg/l oldott oxigént is tartalmaznak. A megvizsgált 38 kút közül 36-nál a pH kisebb volt 7,7-nél, ami szintén azt igazolja, hogy a víz vasasságában a víz aggresszivitásánalc is nagy a szerepe. A vasasság ugyancsak a központi vízellátással küszöbölhető ki hatásosan és gazdaságosan. Javaslat a 100 m-nél mélyebb kutatófúrásokra A megye északi felében, a Nyíregyháza— Mátészalkai vonaltól északra fekvő járások területén számos fúrás alapján (Kótaj, Kemecse, Nyírbogdány, Kisvárda, Mátészalka, s legújabban Nyírtass) már ismertek azok a víztartó rétegek, amelyekből a falu és a mezőgazdaság központi vízellátásának vízszükségletét ki lehet elégíteni. A megye déli felén a Nyírség magasabb fekvésű járásaiban, ahol az eddig megismert és igénybe vett Látható ezekből az adatokból, hogy a 100— 250 m-es rétegekből 400—600 l/p vízhozam kitermelhető, de a rétegek nyugalmi szintje mélyebben van 20 m-nél, ennek következtében a vízkiemelés csak búvárszivattyúval lehetséges. A búvárszivattyú szerkezeti mérete viszont szükségessé teszi, hogy a kútba legalább 50—60 m-ig 241 mm-esnél nagyobb méretű kezdő csőrakatot építsenek be. Különleges béléscsövezés A nyírségi magasfekvésű területen a mélységgel csökkenő rétegnyomás következtében a kútkiképzésnél olyan nehézségek lépnek fel, hogy ezek miatt a gyakorlatban használatos teleszkópszerű béléscsövezést módosítani kell. Valamely 300 m-es kút béléscsövezése a 2. ábra baloldalán látható. Altalános szabály, hogy a csőrakatokat vízzáró rétegekbe kell „ieültetni" vagy palástcementezéssel választani el egymástól és lezárni a víztartó szinteket. A szóbanlevő területen azonban, ahol a víztartó rétegek nyomása a mélység na100 m-nél kisebb mélységben levő víztartók túlságosan apró szemcséjűek s ennek folytán a kutak fajlagos vízhozama nem éri el a 20 1/p/fm-t, meg kellene próbálkozni 200—300 m-es kutatófúrások lemélyítésével az alsó pleisztocén határára települt jobb víztartók függőleges és vízszintes kiterjedésének, valamint hidrogeológiai paramétereinek megismerése céljából. Ezen a területen eddig két fúrás, a balkányi Á. G. részére 1963-ban fúrt 200 m-es, azonkívül a nyírbátori vízmű társulat megbízásából f. évben létesített 310 m-es fúrás tárta fel a 100 m-nél mélyebben fekvő földtani képződményeket, amelyekből 600 l/p vízhozamot vettek ki 45, illetve 72 1/p/fm fajlagos vízhozammal. Az eddigi fúrások adatai arra engednek következtetni, hogy a 200—300 m-es szakaszban a durvaszemű víztartók itt is ki vannak fejlődve, de a hidrológiai jellemzőknek nem mindegyike olyan kedvező, mint a megye északi területén. Főleg a mélyen maradó nyugalmi vízszint az, amely sok nehézségnek a forrása. A mély nyugalmi szint kialakulásában nagy a szerepe a magas térszintnek is. A szóban levő' terület ugyanis 130 m-nél magasabban fekszik a tenger szintje felett. A nyugalmi vízszint ezen a területen a mélységgel együtt nem növekszik, mint pl. Kemecsén, Kótajon vagy Kisvárdán, hanem csökken. Tapasztalható volt ez a nyíradonyi, balkányi és nyírbátori fúrásoknál egyaránt, sőt még Mátészalkán és Nyíregyházán is. 1. táblázat — 3,7 m, faji. vízh. 7,2 1/p/fm — 5,1 m, faji. vízh. 5 1/p/fm — 6,1 m, faji. vízh. 16,6 1/p/fm —28,4 m, faji. vízh. 25 1/p/fm — 8,6 m, faji. vízh. 12 1/p/fm —13,4 m, faji. vízh. 50 1/p/fm — 5,5 m, faji. vízh. 10— 15 1/p/fm —25,5 m, faji. vízh. 15 1/p/fm —31,2 m, faji. vízh. 64 1/p/fm —31,5 m, faji. vízh. 72 1/p/fm gyobbodásával csökken, s a nyomáskülönbség a 20—30 m-t is meghaladja, az első csőrakatnak feltétlenül agyagban kell zárni, ellenkező esetben a teleszkopikus kútkiképzés során a 2. csőrakat elvágása után a felső magasabb nyomású rétegből a furat gyorsan megtelik homokkal s — természetesen — a furat vizének nyugalmi szintje is megváltozik. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy mivel a szűrővel megnyitott alsó rétegek nyomása több, mint 2 att-val kisebb, a szűrőzött víztartók a furatba került iszapos vízzel szémben „nyelő réteg"-ként viselkednek, más szóval az iszapos víz a szűrőn keresztül beszüremkedik a víztartóba s az apró iszapszemcsék elhelyezkednek a víztartó rétegek szemcséinek hézagaiban, ami azzal jár, hogy megnövekedik a szűrő közvetlen környékének ellenállása, ún. gáthatás lép fel és ennek eredményeként kevesebb lesz a kút vízhozama. A kút eredeti vízhozamának visszaállítása attól függ, hogy a szűrőnek belülről magasnyomású vízsugárral való mosatásával s ezzel egyidejűleg történő kompresszorozással milyen Nyíradonyban a Balkányban a Nyírbátorban a 67— 75 m-es 82—115 m-es 127—132 m-es 177—193 m-es 63— 70 m-es 165—200 m-es 50— 65 m-es 166—200 m-es 235—260 m-es 270—308 m-es réteg nvug. szintje réteg nyug. szintje réteg nyug. szintje réteg nyug. szintje réteg nyug. szintje réteg nyug. szintje réteg nyug. szintje réteg nyug. szintje réteg nyug. szintje réteg nyug. szintje