Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

6. szám - Bélteky Lajos: A magasabb fekvésű területek vízellátási problémái Szabolcs-Szatmárban

Bélteky L.: A magasabb fekvésű területek vízellátási problémái Hidrológiai Közlöny 1965. 6. sz. 273 1. ábra. Szabolcs-Szatmár megye fúrt kútjainak fajlagos vízhozama és vasassá ga járások szerint <t>uaypa 1. ydejibnuü deóum u ytcene3ucmocmb eodu éypoebix KOAOdifee e oöAacmu CaöoAi-CamMap no paüonaM Abb. 1. Spezifische' Ergiebigkeit und Eisengehalt der Bolirbrunnen nach Kreise gegliedert, im Komitat Szabolcs-Szatmár JELMAGYAR AZ AT——Megyehatár ..• járáshatár Mélységi vhmintavétet helye Hagu fajlagos vízhozamú huták arányszáma > 90 % Térszint > 130 mtszf. a 60 1/p-nél nagyobb fajlagos vízhozamú kutak százalékos gyakoriságát. Ezekből a kutakból 5 m-es leszívással 300 l/p vízhozamot lehet kiemelni, ami azt jelenti, hogy egy-egy kút napi 16—17 órás üzemben kb. 300 m

3 vízszükséglet kielégítésére alkalmas. Látható a diagramokból, hogy a 60 1/p/fm-t meghaladó fajlagos vízhozamú kutak százalékos gyakorisága legnagyobb az északkeleti járásokban : kisvárdai járásban 63,2% vásárosnaménvi járásban 58,0% fehérgyarmati járásban 50,5% csengeri járásban 45,5% A legkisebb (0—20 1/p/fm) fajlagos vízhozamú kutak százalékos aránya pedig a következő járásokban a legnagyobb : nyírbátori járásban 67,3% nagykállói járásban 61,4% baktalórántházai járásban 54,9% Nyíregyháza város területén . .. 76,6% Ezen a négy területen csak 4 db 60 1/p/fm-nél nagyobb fajlagos vízhozamú kút fordult eddig elő. Ezek az adatok is igazolják, hogy a fokozatos feltöltődés folyamán a finomabb üledéket vitte messzebbre a feltöltést végző északról jövő folyórendszer, a durvább szemű hordalékot a süllvedék északi pereméhez közelebb rakta le. Ennek megfelelően a négy északkeleti járás területén jól kirajzolódik a kutak fajlagos vízhozama alapján a durvább szemcséjű hordalék lerakodási helye. Községek szerint vizsgálva a 60 1/p/fm-nél nagyobb fajlagos vízhozamú kutakat, azt találjuk, hogy azok zömmel a vonalkázott területen vannak. Itt közel 100%-os a 100 m-nél kisebb mélységű, 60 1/p/fm-t meghaladó fajlagos vízhozamú kutak százalékos gyakorisága. A megye északkeleti felében az eddigi fúrások alapján már bizonyítottnak látszik, hogy 100 m 75%i Fajt vízhozam >60 Hf/p/fm Vas>0,5mg/tit •25% mélységen belül megvannak azok a víztartók, amelyekből a falusi és a mezőgazdasági települések koncentráltan jelentkező és folyton növekvő vízszükségletét legtöbb esetben ki lehet elégíteni, a megye déli felében — a Nyírségben — azonban a felső 100 m-ben települt víztartók olyan aprószemcséjűek, hogy egy-egy központi vízmű vízigénye csak nagyobb számú kúttal lenne biztosítható. Ez pedig rontja a vízszerzés gazdaságosságát s megnehezíti a központi vízellátásra való áttérést. i A víz vasassága A központi vízellátás azonban előtérbe fogja hozni a víz vasasságával kapcsolatos problémákat is, amelyeket eddig jórészt figyelmen kívül hagytak. A vasas víznél tapasztalható kellemetlen jelenségek ugyanis vízvezeték esetén fokozottabban jelentkeznek, mint a közkutas vízellátásnál. Köztudomású, hogy Szabolcs-Szatmárban a literenként 0,5 mg-nál több vasat tartalmazó, tehát túlságosan vasas vizű kutaknak a száma jóval meghaladja a 60%-os országos átlagot. A kördiagramok közepén (1. ábra) feltüntettem a 0,5 mg/l-nél nagyobb vastartalmú vizek százalékos gyakoriságát is. Látható, hogy legnagyobb az arány (95%) a kisvárdai és legkisebb (59,9%) a csengeri járás területén. A vasasság szempontjából legkedvezőbb helyzetben levő csengeri járásban a túlzottan vasas kutak százalékos aránya tehát azonosnak mondható az országos átlaggal, a többi járásé pedig jóval meghaladja azt. Ennek a nagymérvű vasasságnak elsősorban földtani oka van. A legutóbbi évekig az volt a feltevés, hogy a Szabolcs-Szatmár fúrt kútjainak vizében a vas jó része rétegeredetű s az agresszivitás folytán az acél béléscső falának oldódásából származó vastartalom lényegtelen. Néhány év óta az Orsz. Vízkutató és Fúró Vállalatnál megszervezett kútkorróziós csoport