Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

6. szám - Borza Dezsőné: Nagy gátak a Szovjetunióban

268 Hidrológiai Közlöny 1965. 6. sz. Borza D.-né: Nagy gátak a Szovjetunióban 2. kép. Alsó-Szviri vízerőmű a Szvir folyón 3. kép. Ivanykovi vízerőmű a Felső- Volgán vagy helyi anyagból létesítik a alatt épül, betonból völgy zárógátat. A Szovjetunió hatalmas vízkészletét gyakorlatilag csak az Októberi Forradalom után kezdték hasznosítani. 1917-ig csak kisesésű, öntözés, vízellátás és vízi szállítás céljait szolgáló vízépítési műtárgyakat építettek. A vízerőművek összteljesítménye mindössze 16 MW-ot tett ki, a belső hajózható útvonal hossza nem haladta meg a 60 ezer km-t. Az ország vízerőkészletének hasznosítása és a vízépítési műtárgyak építése 1917 után több jellemző szakaszra bontható. A szovjet hatalom első éveiben a GOELRO terv (a SZU Villamosítási Terve) alapján több vízlépcső építését kezdték meg az ország különböző területein, így a Volhovi, Dnyeprovszki, Alsó-Szviri stb. vízerőművek építését összesen 640 MW összteljesítménnyel. A 10—15 évre tervezett GOELRO-t túlteljesítették, 1935-ig 11 nagy vízerőművet építettek 670 M W összteljesítménnyel. Ugyanakkor megkezdték több belső víziút kiépítését, a Fehér-tenger—Balti-tengeri csatorna építését 227 km hosszúsággal, amelyre 15 duzzasztómű és 43 gát épült. 1932—1937 között megépítették a Moszkva csatornát, amely Moszkvát a Kaspi-, Balti- és i^e/íeV-tengerrel kötötte össze és megoldotta a főváros ivó- és ipari vízellátását. A csatorna 240 műtárgya között 8 nagy föld és 3 nagy betongátat kell megemlíteni. Az ebben az időszakban épített szovjet gátak közül legnagyobb a Dnyeprovszkivízlépcső betongátja, amelynek maximális magassága 62 m, térfogata 1 millió m

3 (1. kép) és az Alsó-Szviri vízlépcső duzzasztója 26 m magassággal és 200 ezer m

3 térfogattal (2. kép). Az utóbbi rendkívül bonyolult geológiai viszonyok között létesült. Az Alsó-Szviri vízlépcsőnél épült az akkori legnagyobb földgát is. Magassága 28 m, térfogata 370 ezer m

3. A háború alatti években fokozódott a vízerőműépítés üteme, üzembehelyeztek 32 vízerőművet, köztük az Ivanykovi (3. kép), Uglicsi, Ribinszki vízerőműveket, elkezdték az Usztj— (4. kép), Mingecsauri stb. vízerőműis. 1941-re a vízerőművek összteljesítménye elérte az 1600 MW-ot az évi, energiatermelés pedig az 5 milliárd kWó-t. Ennek az időszaknak a legnagyobb betongátjai a következők : az Ivanykovi vízlépcső duzzasztóműje, amely 30 m magasságú és 1120 ezer m

3 térfogatú, a Ribinszki vízlépcső duzzasztója, amely 30 m magasságú és 945 ezer m

3 térfogatú ; legnagyobb földgát a Ribinszki vízlépcsőnél létesült 34 m magassággal. A háború utáni első feladatot a tönkrement gátak, vízerőművek helyreállítása jelentette (Dnyeprovszki, Kameno gorszki vek építését