Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
6. szám - Hazslinszky Tamás: Az észak-borsodi Alsóhegy karsztjának néhány hidrográfiai kérdése
Hazslinszky T.: Az északborsodi Alsóhegy karsztja Hidrológiai Közlöny 1965. 6. sz. 263 (fluoreszcein, fukszin stb.), hanem gyakran egyéb jelzőanyagokat (só, lycopodium-spóra, radioaktív anyagok stb.) is használnak. Utóbbi esetben helyesebb volna a vízjelölés szó használata, a hazai karsztkutatási szaknyelvben azonban minden összefüggés-vizsgálat összefoglaló neveként a vízfestés szó használata terjedt el. A festékek megjelenésére számba jöhető forrásokban a fluoreszceint helyszíni észleléssel színre (zöld) figyeltük, a só megjelenését a begyűjtött vízminták laboratóriumi vizsgálatával mutattuk ki. A klorid-ion mennyiségét ezüstnitrát (Ag N0 3) oldattal 5%-os káliumkromát (K 2Cr0 4) indikátor jelenlétében mutattuk ki. A mérőoldatot úgy készítettük, hogy 1 ml-e pontosan 1 mg klorid-iont mérjen. A titráláshoz tizedes beosztású bürettát használtunk, amelyen becsléssel 0,03 ml pontossággal olvashattunk le. A laboratóriumi vizsgálatok előkészítését ós lebonyolítását Lustig Valéria végezte, ill. irányította. A kísérlet során sikerrel végrehajtott festések alapján a következő összefüggéseket mutattuk ki (1. ábra). 1. Bükklápai-viznyelő—Szénhely-forrás A víznyelőbe III. 22-én 8 2 5-kor beöntött fluoreszcein 9 4 2-kor jelent meg a légvonalban 150 m távolságban fakadó Szénhely-forrásban és 10°° —10 3 0 közötti maximummal ll 0 0 óráig volt észlelhető. A nyelőt 1959-ben már eredményesen megfestették, a jelenlegi festés ellenőrzés volt. 2. Hangyás-víznyelő—Acskó-forrás Mivel ennek a nyelőnek a hovatartozása volt a legbizonytalanabb, s a festék megjelenésére egészen távoli források is szóbaj öhettek, itt a biztonság javára túlméretezve, 8 q sót használtunk. A III. 23-án 13 0 0-kor betáplált só nem kis meglepetésre a légvonalban 400 m-re fakadó, jelentéktelennek tartott Acskó-forrásban 23-án 16°°-kor — tehát 3 óra alatt — nagy töménységgel jelentkezett, s éjféltől kezdve 24-én estig már csak fokozatosan csökkenő, kis mennyiségben volt kimutatható (2. ábra). 3. Acskó-réti-víznyelö—Csörgő-forrás Miután az Acákó-forrásban megjelent só az Acskó-réti víznyelő mögött keletkezett tó vizébe került, lehetőség nyílt a tó vize további iitjának felderítésére. Ezért a szóba jöhető forrásokat továbbra is figyeltük klorid-tartalomra. A klorid-ion tartalmat az innen 2 km-re, 190 m A. f. magasságban fakadó szögligeti Csörgőforrásban lehetett észlelni. (3. ábra). A kloridtartalom lefutását szemléltető grafikon első ránézésre talán nem egészen meggyőző, mint az Acskó-forrásnál volt. A görbe — 30 órával a sónak a tóba jutása után — hirtelen emelkedett, majd utána lassan csökkenő irányzatúvá vált, ami megfelel az erősen felhígult és egyre tovább híguló 30HÚ 2370 15050Elektr ellenállás Klorid-tartalom m.ttt.19 20 [ohmon] 21 24 25 3000 2000 1000 26 22 23 [nap] 2. ábra. Az Acskó-forrás klorid tartalmának és elektromos ellenállásának változása <t>ueypa 2. H3MeneHue codepyKaHUH xjiopuda u dMKmpuuecKoeo conpomuejieHua eodu ucmomuKa AHKO Abb. 2. Veránderlichkeit des Chloridgehalts und des elektrischen Widerstands bei der Quelle Acskó klorid-tartalmú tó lefolvási viszonyainak. 29-én a görbe ismét felugrik, bár nem olyan mértékben, mint az első maximumnál, s innen ismét fokozatosan éri el a normálishoz közeli értéket. Ez akkor következett be, amikor a nyelőkészség-utánpótlás egyensúlya a nyelés javára tolódott el, a tó leürülése megindult, s a széleken pangó víz — amelynek még jelentős klorid-tartalma volt — elnyelődött. 4. Pócsaköi-víznyelő—Vecsem-forrás A Pócsakői-víznyelőbe III. 24-én 15 0 0 órakor beöntött 3 kg fluoreszcein 6 nap múlva, 30-án hajnalban jelent meg az innen 2 km-re fakadó Vecsem-forrásban és még IV. 2-án is észlelhető volt. A festék hosszú ideig tartó földalatti útja azzal magyarázható, hogy a víznyelő működése végén a vízhozam csekély volt, így a festék — az eddig feltárt szakaszon is észlelt agyagszifonokon és tárolómedencéken keresztül csak lassan jutott el a forrásig. Az eredmények értékelése Hidrográfiai összefüggések A vízfestések eredményei alapján egyre tisztábban kezdenek kibontakozni az Alsóhegy hidrográfiai viszonyai. A bábavölgyi víznyelők közül a régebben megfestett 2. víznyelőnek a Bába-forrásban való megjelenése következésképpen az 1. víznyelőt is ebbe a rendszerbe sorolja. A geológiai és morfológiai viszonyok alapján feltételezhető, hogy a 3. és 4. víznyelők is ide adják le vizüket. Az Acskó-forrás vízgyűjtőjéhez valószínűleg egyedül a Hangyás-víznyelő tartozik. Ez a rend20 H/t] 1 j J — 1964. III. 23 24 25 26 22 26 29 30 31 IV. 1 3. ábra. A Csörgő-forrás klorid-tartalmának változása <Pueypa 3. M3MeneHue codepjicaHUH xjiopuda iicmoiHUKa Hdpzs .466. 3. Veránderlichkeit des Chloridgehalts bei der Csörgő-Quelle
