Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

6. szám - Hazslinszky Tamás: Az észak-borsodi Alsóhegy karsztjának néhány hidrográfiai kérdése

Hidrológiai Közlöny 1965. 6. sz. 259 Az északborsodi Alsóhegy karsztjának néhány hidrográfiai kérdése HAZSLINSZKY TAMÁS* Az Alsóhegy karsztjelenségeinek felderítése már 1911-ben megkezdődött. Ezek a kutatások azonban főleg a fennsík zsombolyainak felkutatását és megismerését célozták (Strömpl, Kessler). A hegység hidrográfiai rendszereinek, a víznyelők és a források összefüggésének kutatása csak az utóbbi évtizedben indult meg (Balázs D., Dénes Gy.). Ennek a munkának volt a része az 1904. III. 18—IV. 3. között lebonyolított vízfestési kísérlet, melyet a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat keretében működő Vörös Meteor Barlangkutató Csoport végzett az ELTE Földrajzi Tanszéke és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet segítségével és támogatásával. A terület ismertetése Az Alsóhegy az Észak-borsodi karszt tagjaként a Bódva, a Ménes-patak és a csehszlovákiai Torna-patak által bezárt háromszögben terül el. Nyugaton a Szilicei-fennsíkhoz kapcsolódik. Az átlagosan 500 m magasságú fennsík 300 méteres meredek letöréssel támaszkodik a Bódva és a Torna völgyére. Az Alsóhegy három, morfológiailag jól szétválasztható részre különül. A Szögliget—Vidomajpuszta vonalában kialakult völgy a nyugati részt választja le, ez magába foglalja a Derenki-meden* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. cét. Ettől keletre terül el az Alsóhegy nagyobb tömege, a nyugat—kelet irányban hosszan elnyúló Nagy- vagy Szilasi-fennsík. A Szilasi-fennsíktól dél felé, ékalakban a Bódva és a Ménes-patak közé benyúló, és az Acskó-völgy—Bükklápa vonal által leválasztott rész neve Kis- vagy Szögligetifennsík. A tanulmányban csak a Szilasi- és Szögligeti-fennsík viszonyait tárgyaljuk, mert a festési kísérlet erre a — nyugati résztől hidrográfiailag is jól különválasztható — területre terjedt ki. Az 1. ábrán e munkaterületnek is csak a vizsgálatban közvetlenül érintett részét, forrásait és víznyelőit tüntettük fel. Földtani viszonyok A vizsgált terület kőzeteinek képződése a triász időszakra esik. Legidősebb képződményei az alsótriász seisi és campili alemeletébe sorolhatók, durva szarukő-breccsa, csillámos homokkő, agyagpala, márga és mészkő rétegekkel. Az alsótriász rétegsor fokozatosan megy át a középső triász anizusi emeletébe tartozó sötét, lemezes, kalciteres mészkő vastagpados guttensteini rétegcsoportjába. Erre világos színű, vöröseres, vastagpados mészkő formájában wettersteini rétegek települnek. Ez az összlet alkotja 1. ábra. Helyszínrajz az alsóhegyi vízfestésről <t>uzypa 7. CxeMa onpacKu eodu y Anuioxedb Abb. 1. Lageplan der Wasserfárbung am Alsóhegy JELMAGYARAZAT-' íszlelesbe bevont karsztforrások Jelentősebb víznyelők Vizfestésset kimutatott összefüggés Feltételezett összefüggés Víznyelők vízgyűjtőterülete Országhatár i