Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

6. szám - Hazslinszky Tamás: Az észak-borsodi Alsóhegy karsztjának néhány hidrográfiai kérdése

Hidrológiai Közlöny 1965. 6. sz. 259 Az északborsodi Alsóhegy karsztjának néhány hidrográfiai kérdése HAZSLINSZKY TAMÁS* Az Alsóhegy karsztjelenségeinek felderítése már 1911-ben megkezdődött. Ezek a kutatások azonban főleg a fennsík zsombolyainak felkutatását és megis­merését célozták (Strömpl, Kessler). A hegység hid­rográfiai rendszereinek, a víznyelők és a források össze­függésének kutatása csak az utóbbi évtizedben indult meg (Balázs D., Dénes Gy.). Ennek a munkának volt a része az 1904. III. 18—IV. 3. között lebonyolított vízfestési kísérlet, melyet a Magyar Karszt- és Barlang­kutató Társulat keretében működő Vörös Meteor Barlangkutató Csoport végzett az ELTE Földrajzi Tanszéke és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet segítségével és támogatásával. A terület ismertetése Az Alsóhegy az Észak-borsodi karszt tagja­ként a Bódva, a Ménes-patak és a csehszlovákiai Torna-patak által bezárt háromszögben terül el. Nyugaton a Szilicei-fennsíkhoz kapcsolódik. Az át­lagosan 500 m magasságú fennsík 300 méteres meredek letöréssel támaszkodik a Bódva és a Torna völgyére. Az Alsóhegy három, morfológiailag jól szét­választható részre különül. A Szögliget—Vidomaj­puszta vonalában kialakult völgy a nyugati részt választja le, ez magába foglalja a Derenki-meden­* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. cét. Ettől keletre terül el az Alsóhegy nagyobb tömege, a nyugat—kelet irányban hosszan elnyúló Nagy- vagy Szilasi-fennsík. A Szilasi-fennsíktól dél felé, ékalakban a Bódva és a Ménes-patak közé benyúló, és az Acskó-völgy—Bükklápa vonal által leválasztott rész neve Kis- vagy Szögligeti­fennsík. A tanulmányban csak a Szilasi- és Szög­ligeti-fennsík viszonyait tárgyaljuk, mert a festési kísérlet erre a — nyugati résztől hidrográfiailag is jól különválasztható — területre terjedt ki. Az 1. ábrán e munkaterületnek is csak a vizsgálat­ban közvetlenül érintett részét, forrásait és víz­nyelőit tüntettük fel. Földtani viszonyok A vizsgált terület kőzeteinek képződése a tri­ász időszakra esik. Legidősebb képződményei az alsótriász seisi és campili alemeletébe sorolhatók, durva szarukő-breccsa, csillámos homokkő, agyag­pala, márga és mészkő rétegekkel. Az alsótriász rétegsor fokozatosan megy át a középső triász anizusi emeletébe tartozó sötét, lemezes, kalciteres mészkő vastagpados gutten­steini rétegcsoportjába. Erre világos színű, vörös­eres, vastagpados mészkő formájában wetter­steini rétegek települnek. Ez az összlet alkotja 1. ábra. Helyszínrajz az alsóhegyi vízfestésről <t>uzypa 7. CxeMa onpacKu eodu y Anuioxedb Abb. 1. Lageplan der Wasserfárbung am Alsóhegy JELMAGYARAZAT-' íszlelesbe bevont karsztforrások Jelentősebb víznyelők Vizfestésset kimutatott összefüggés Feltételezett összefüggés Víznyelők vízgyűjtőterülete Országhatár i

Next

/
Thumbnails
Contents