Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

6. szám - Dr. Rétháti László: A talajvíz évi menetgörbéjének sajátosságai

Rétháti L.: A talajvíz évi menetgörbéje Hidrológiai Közlöny 1965. 6. sz. 251 20 40 60 BO 100 100s. 200 i > 300 1 | * 400 % 500 600 120 Aá o \ \ 0 \ o \ \ * 0 \ o K ° \ o \ 0 1 o / / / / / / ° / 0 / / / o 12. ábra. A 10. ábrának megfelelő pontsereg a korrekció végrehajtása után Abb. 12. Die der Abb. 10 entsprechende Punkteschaar nach Durchführung der Korrektion Fig. 12. The set of points in Fig. 10 after correction és a talajvízszint relatív helyzete, valamint a víztelenítés esetenkénti költségtényezői is.) Az 5. táblázatot úgy kell értékelnünk, hogy sok esetben — éppen az Alföldön — 20—30 cm-es vízszintkülönbség is döntő lehet, mind műszaki, mind gazdasági vonatkozásban ; ha azt is figyelembe vesszük, hogy kb. minden második évben az átlagosnál magasabb vízszintkülönbség (A) észlelhető, megállapíthatjuk, hogy a kedvező építési időszakra vonatkozó vizsgálatokat minden lcút környezetére célszerű lehet elvégezni. Az 5. táblázatban közölt értékeket még egy szempontból érdemes megvizsgálni. Köztudomású, hogy a talajvízszint átlagos mélységének növekedésével — egy bizonyos határig — nő a vízjáték nagysága. Ubell szerint [15] tározódásra legkedvezőbb a —130—300 cm közötti tartomány. Az 5. táblázatban szereplő Aá értékeket a KÖV terep alatti mélységének függvényében felrakva a 10. ábrán látható pontsereget kapjuk. Ez még önmagában nem ad hű képet a keresett összefüggésről, mert az előzőekben meggyőződtünk arról, hogy egyes kutak nem az átlagos vízszintjüknek megfelelően viselkednek. A korrekció legcélszerűbb módja az, hogy a KÖV értékeit átszámítjuk a 3. táblázat 5. oszlopában szereplő értékek és a 7. ábra segítségével : a táblázat értékeit megfelezzük, és előjelre helyesen felmérjük a 7. ábra középső kiegyenlítő egyenesétől jobbra, vagy balra (a KÖV-nek megfelelő vízszintesen), majd az így kapott pontot függőlegesen a szóbanforgó kiegyenlítő egyenesre vetítjük (11. ábra). Ezzel a szerkesztéssel megkaptuk a KÖV korrigált értékét, mely a kút-környezet átlagos terepszintjének és az átlagos talajviszonyoknak felel meg. Ha a Zl^-értékeket ezekhez a KÖV-ekhez rakjuk fel, a 12. ábrán látható pontsereget kapjuk ; a pontcsoportok súlypontjára rajzolt görbe szemléletesen érzékelteti, hogv a tetözést követő vízszintsüllyedés a —3 m körül mozgó talajvizeknél a legnagyobb. Az utóbbi megállapítás ismét azt bizonyítja, hogy a kedvező építési időszakra vonatkozó hidrológiai vizsgálatoknak valóban van létjogosultságuk. IRODALOM [1] Bogárdi, J. : Az alföldi talaj vízállás-változások vizsgálatának módszertani kérdései. Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, X. k. 3—4., 1953. [2] Bogárdi, J. : A várható tavaszi maximális havi közepes talaj vízállások előrejelzése az Alföldön. Hidrológiai Közlöny, 1953. 11—12. [3] Bogárdi, J. : Alkalmazott hidrológia. Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa. Budapest, 1962. [4] Gray, D. A. : The measurement of Groundwater levels. Water and Water Engg. 1961. 10. [5] Ihrig, D. : Methode und Ergebnisse der Grundwasserforschung in Ungarn. österreichisclie Wasserwirtschaft, 1962. 2. [6] Juhász, J. : Adatok az alföldi talajvízről, különös tekintettel a folyócsatornázások duzzasztó hatására. Vízügyi Közlemények, 1953. 2. [7] Nagy, Z.—Rétháti, L.: Talajmechanikai vizsgálatokkal kapcsolatos talajvízszint-meghatározás. Műszaki Könyvkiadó, 1956 (IME 30—56) és 1961 (ME 13—61). [8] Rétháti, L.: Összefüggések a víznívó helyzete és a talaj alakváltozásai között. Hidrológiai Közlöny, 1953. 3—4. [9] Rétháti, L. : A talajmechanikai vizsgálatokkal kapcsolatos talaj vízproblémák. Mély építéstudományi Szemle. 1958. 1—2. [10] Rétháti, L.: Behaviour of buildings founded on embmankments. Proceedings of the 5th Int. Conf. on Soil Mech. and Found. Engg. Paris, 1961. [11] Ubell, K. : Talajvíztározódás a csapadék hatására. Vízügyi Közlemények, 1953. 2. [12] Ubell, K. : A talajvízszintalakulás törvényszerűségei. Mérnöki Továbbképző Intézet 2849. sz. kiadvány, Budapest, 1954. [13] Ubell, K.: A talajvízjárás törvényszerűségei. VITUKI 1954. évi beszámolója. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1955. [14] Ubell, K. : A talajvízállás előrejelzése. Beszámoló a VITUKI 1955. évi munkájáról. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1956. [15] Ubell, K. : Az öntözés hatása a talajvízre. Beszámoló a VITUKI 1955. évi munkájáról. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1956. EigentUmlichkciíen (ler Grundwasser-Jahresganglinie Dr'. L. Rétháti Kandidat der technischen Wissenschaften Die bautechnischen Beziehungen der Gesetzmassigkeiten im Grundwasserregime habén die Forscher bisher weniger aufgeklart, als die wasserwirtschaftlichen und landwirtschaftlichen Beziehungen. Dieser Umstand verdient in Ungarn eine besondere Beachtung, da hier in sámtlichen mit der Gründung zusammenhangenden hydrologischen Fragen der die erdbaumechanischenden Untersuclmngen durchführende Ingenieur sein Gutachten geben muss. Verfasser führt zahlreiche Falle an, in denen die Lage des Grundwassers unbedingt bekannt sein muss. Die Grundlage für die im Beitrag erwáhnten Untersuchungen bildeten die Ganglinien der Jahre 1936—1960 in 18 Beobachtungsbrunnen der Forschungsanstalt für Wasserwirtscliaft VITUKI, die alle drei Tage abgelesen wurden. Um die relativen jáhrlichen Extrémé (Abb. 3) zeitlich zu ermitteln, berechnete Verfasser das 25 jahrige Mittel aus den Wasserstanden der einzelnen