Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

5. szám - Tóth András: A szájbetegségek kezelésének balneológiai vonatkozásai

Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. 224 A szájbetegségek kezelésének balneológiai vonatkozásai DR, TÓTH ANDRÁS A Jogágybetegség (parodontopathia) a XVIII. században még ritkaságszámba ment, ma pedig, az egyik legelterjedtebb népbetegség. Gyakoriságában szerepe van a civilizáció terjedésének, a fejlődő konyhatechnikának és az emberi élettartam meghosszabbodásának. A tömény táplálékok között válogatható civilizált ember sokkal kevesebbet rág, mint az előző korok kevesebb tápértékű ételeit csak hosszas és kiadós rágással fogyasztó őse. A kevesebb munkát végző rágószerv az inaktivitás következtében kevesebb értékűvé válik. Ügyanekkor az átlagos életkor 45 évről 65 évre emelkedett, tehát csökevényesedő rágószervünknek még további 20 évig kellene helytállnia. Jelenleg a parodontopathiák elterjedése csak becsléssel határozható meg, mert ilyen jellegű, kiterjedt szűrővizsgálatokat még nem végeztek. Európában hozzávetőleg a lakosság ti0%-a szenved a bajban. A parodontopathiák szélesebb nóprétegben való fellépését hamarosan követte a gyógykezelésükre kidolgozott eljárások sora, melyekkel azonban a betegséget felszámolni eddig nem sikerült, sőt el kell ismernünk, hogy a parodontologia szinte zsákutcába jutott. A különböző gyógy eljár ások között már fél évszázaddal ezelőtt leltúnik a fogágy betegségeinek vízgyógyászati kezelése, amelynek a két utolsó évtizedben egyre nagyobb a jelentősége. A száj-balneológia története Évszázadunk első tizedében Levy, majd Mamlok eljárást dolgoztak ki a szájüreg rádium-emanatio kezelésére. A beteg 300 g emanatio tartalmú vizet kis kortyokban 20 perc alatt öblögetett át a fogak között az egész szájizomzat erőteljes megfeszítésével. Az elért jó eredményekbennemcsak a rádium hatásának szerepét látjuk; a húsz percnyi öblögetés felér egy kisebb szájtusolással. Morál 1917-ben közli a szájüreg irrigálására bevezetett eljárását. Az irrigátor gumijára elhegyesedő üvegcsövet szerelt és ezen spriccelte a vizet az ínyre. A gyógymódot parodontopathiák kezelésére is javasolta. Bár a felhasznált víz igen kevés, mégis feltehető, hogy az egy vékony sugárban kiáramló víz a tasakokban és fogközökben alapos mechanikai tisztító hatást végzett és a baktériumok tekintélyes részét kimosta. 1919-ben Magyarországon is szabadalmaztattak szájfürdő berendezést : Standenberg Waltér svéd fogorvos találmányát, melyen célzó készülék is volt, hogy a vízsugár a tasakokba találjon. Hans von Weissenfluh svájci fogorvos a lenki gyógyvíz felhasználásával alkalmazta 1937-ben elsőnek azt a készüléket, mely a száj balneologiai kezelésének ma is alapja — különböző változatokban. Németországban Badenweilerben 1952-ben létesítették az első szájfürdő intézetet. Csehszlovákiában ugyanazon évben Karlovy-Varyban kezdte működését az első hasonló intézmény. Azóta sok száj balneológiai intézetet létesítettek * Hévízi Állami Gyógyfürdőkórház. Hévíz. a különböző gyógy fürdőhelyeken. Például Franciaországban Aix-les-Bains, Enghien-les-Bains, Németországban Pvrmont, Stuttgart, Wiesbadeni, Bad-Nauheim, legutóbb hévízi mintára a lipcsei fogklinikán, Ausztriában Baden bei Wien, Olaszországban Salsomaggiore, Svájcban St. Moritz, Lenk, Lengyelországban Ciechocinekben, Romániában Marosvásárhelyen és Szovátán működik szájfürdő berendezés. 1947-ben Enyingi Göllner Lajos Budapesten üveg szájrózsákat szabadalmaztatott, amelyek azonban nem terjedtek el. Hévízen 19(50 januárjában kezdődött meg a száj fürdő kezelés. Az első száj rózsát akrylátból sajátkezűleg készítettem. Azután Karlovy-Varyból kaptunk porcelán szájrózsákat, melyekhez hasonlót hazailag is állítottak elő. Amikor kiderült, hogy ezek magasabb víznyomásra alkalmatlanok, megszerkesztettem a Hévíz típusú fém szájrózsát, melynek első példányait a Keszthelyi Fémipari KTSZ állította elő. Ez a típus a használatban jól bevált. A kísérleti kezelések fél évnél tovább egy fürdőszobában folytak. Az eredmények elismeréseképpen november 7-re elkészült a kezelő csarnok (5 kezelőhellyel). Hévíz típusú szájrózsákon kívül EMDA Ikse és egy EMDA Weissenfluh készülékkel folynak a kezelések. A Ilévíz típusú szájrózsa (1. kép) jól bevált. Ilyennel szerelték fel 1963-ban a győri ós hajdúszoboszlói szájfürdőket, ós ezzel szerelik fel a jelenleg felállítás alatt levő székesfehérvári szájfürdőt. Száj-halneológiára használt gyógyvizek Több szakember véleménye szerint kémiai és fizikai tulajdonságaik miatt a gyógyvizek alkalmasabbak száj fürdőzésre, mint a vízvezetéki víz. A ként általában a száj fürdő hatékony anyagának tartják : befolyásolja a szájképletek intermediár anyagcseréjét, tágítja a perifériás ereket 1. kép. Kezelés „HÉVÍZ" szájrózsával a hévízi szájfürdőben Bild 1. tíehandlung mit .Mundrosette „HÉVÍZ" im Mundbad von Héviz Fig. 1. Treatment using spray nozzle „Héviz" in the mouth-batn at Hévíz