Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
5. szám - Tóth András: A szájbetegségek kezelésének balneológiai vonatkozásai
Tóth A.: A szájbetegségek kezelésének balneológiai vonatkozásai Hidrológiai Közlöny 1965. 5. sz. 225 és ezzel hatékonyan támogatja az íny vérkeringését. Weisselnfluh szerint a lenki kénes víz hatása elsősorban kéntartalmán alapszik, amit először különleges ionhatásnak hittek, ma azonban nem specifikus hatást tételeznek fel. A H 2S-ből felszabaduló kén antibakteriális hatású, a fognvaki érzékenységre pedig deszenzibilizáló hatást fejt ki. Parma tapasztalata szerint SH ionokat tartalmazó víz alkalmazását kellemetlen szaga megnehezíti. Parmávalc az a megállapítása, hogy a szájfiirdő vizének legfontosabb alkatrésze a gipsz, mely részben adstriengens hatást fejt ki, részben pedig alkalmassá teszi a vizet arra, hogy magasabb hőmérsékleten és hosszabb időn át a száj nyálkahártyája károsodás és fájdalom nélkül elviselhesse. Tapasztalata szerint a Na. 2S0 4 és Na 2C0 3-nál jobb a CaC0 3 különösen pedig a OaSO, tartalmú víz. Ennek köszönhető, hogy Karlovv-Varv a karlsbadi vízből 45 C°-ut, Skennéteplicben a magasabb gipsztartalmú vízből pedig 49 C°-ut lehet huzamosabb ideig a szájba sugározni a leforrázás veszélye nélkül, holott 43 C°-nál melegebb kútvízzel a huzamosabb kezelés kibírhatatlan. A víz calciumtartalma direkt gyulladásgátló. Hatására csökken a nyálkahártya lobja, az oedémák eltűnnek, a sejtek áteresztő képessége kisebbedik, kifejezett adstringesn hatás jön létre. Tlyen a Stuttgart melletti Bad Cannstatt vize. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a víz C0 2 tartalmának, mely meleg érzetét keltve a nyálkahártyát kipirosítja és a vér keringését az édes vizénél elértnek ötvenszeresére fokozza. Szénsavas víznek akkor tekinthetjük a forrást, ha literenként legalább 1000 mg szénsavat tartalmaz. A gyógyvíz szénsavtartalma sűrített szénsavpalack bekapcsolásával mestex-ségesen is dúsítható. Az említett szénsavon kívül szokás a szájfürdő vizébe konyhasóoldatot, esetleg gyógyszert bevinni. A gyógyvizek hatékony anyagai még : a thiosulfursav, jód, brómsók, chloridok, bicarbonátok, továbbá a nehéz fémsók, mint réz, vas stb. A gyógyvíz rádium és emanatio tartalma is hatékony gyógyszere a parodontosisnak. A sugárhatás a sejteket olyan reakciókra készteti, melyekre egyébként nem lennének képesek ; a kevésbé ellenálló sejteket elpusztítja, a perifériás vérereket kitágítja és ezzel vérbőséget okoz. A kisebb radiumkoncentrációjú vizeket tartják előnyösebbnek, mert a kisebb intenzitású sugárzás hat a sejtekre serkentőleg, míg az intenzívebb roncsolhat. Megfigyeléseim szerint a gyógyhatásban elsősorban a víz mechanikai és hőhatásának van olyan nagy jelentősége, hogy a jól adagolt szájfürdők gyógyeredményeit a leírt kémiai hatások csak jelentéktelenül befolyásolhatják. A szájfürdőzés hatásmechanizmusa 1. Mechanikai hatás. A szájrózsából kiáramló vízsugarak mechanikusan eltávolítják a fogakra tapadó és a fogak közötti hézagokban felhalmozódott ételmaradékot, lepedéket ; kitisztítják az ínytasakokat, a bennük pangó váladékot és levált hámsejteket kimossák. Megszűntetik a szájszagot és olyan kellemes érzést idéznek elő, mely a fogkefével való tisztítással nem érhető el. A beteg órák múlva is üdének, tisztának érzi szájnválkahártyáját. Az erős vízszugarak intenzív masszázst gyakorolnak az ínyre, melynek következménye a vérerek kitágulása, a vérbőség fokozódása és az ínyszövet anyagcseréjének megjavulása. 2. Hőhatás. A száj hőkezelése célából számításba jöhető anyagok közül a víznek legnagyobb a hőkapacitása, hőleadóképessége. Ez utóbbi oly magas, hogv csupán 1—2 C°-kal kell a víz hőmérsékletének magasabbnak lennie a száj-hőmérsékletnél, hogy hatékony ingert váltson ki. Ez a hőinger, mely kétségtelenül az ínysugárfürdő egyik legjelentékenyebb tényezője, kitágítja a perifériás ereket és ezáltal bővérűséget hoz létre. A szájtus gyorsan áramló víztömegével képes a szervezet hőszabályozását legyőzni és minél melegebb az ínysugárfürdő vize, továbbá minél hosszabb ideig alkalmazzuk, annál mélyebb rétegekben melegszenek fel a parodoncium szövetei. Lamber szerint 43 C° hőmérsékletű víz 25 perc alatt a 34,5 C° izomközti hőmérsékletet 40 C°-ra emeli. így a mélyebb szövetekben is aktív hyperaemia lép fel és a kapilláris artériák, valamint vénák kitágulásának következtében oly fokozott vérbőség keletkezik, ami nemcsak a sejttevékenységet befolyásolja előnyösen, hanem az oedemák és exsudátumok felszívódását is serkenti. A mechanikai masszázzsal kombinált hőhatás következtében a parodoncium anyagcseréje fokozódik, és ezáltal a fogágybetegségeket előidéző tényezőkkel szemben ellenállóbbá válik. 3. Mikrobiológiai hatás. Hévízi tapasztalataink szerint a szájfürdő jelentősen befolyásolja a száj baktériumflóráját. A vízsugarak a baktériumokat búvóhelyeikről, elsősorban a tasakokból kimossák. Zsirai vizsgálatai szerint időlegesen a 7 mm mély tasakból is úgyszólván eltűnnek a baktériumok már egy kezelés után is. Ez az eredmény semmi más eljárással nem érhető el (különösen szövetroncsolás nélkül). G yógyered m é ny ek Az ínygyulladások rendszerint az első kezelések alatt tetemesen javulnak, az íny vérzés 4—6 tusolás után megszűnik. A gyulladásos tünetek gyorsan eltűnnek : az élénkpiros, vagy lilás szín helyett az íny tijra halványpiros, nyugodt színűvé válik, az oedemák megszűnnek, az íny eredeti méretére húzódik vissza, az addig párnás ínyen a fogmedernyúlvány domborulatai újra áttűnnek. Az ínvtasakok fokozottan kisebbednek, a fog mozgása szűnik, a betegben a gyulladásmentes, nyugodt íny kellemes érzése támad, a szájszag megszűnik. Parma szerint az évenként megismételt szájfürdő kúra azt eredményezi, hogy ezen évek alatt a beteg egy fogát sem veszti el. Fogágyelfajulásnál 10—15 kezelés is szükséges, hogy a javulás, vagy gyógyulás fellépjen. Fogágysorvadásnál néha 25 kezeléssel is csak a javulás megkezdését sikerül elérni. Az elhanyagolt szájsebészeti betegségekre a szájfürdő kúra kimutathatóan igen jó hatású.
