Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

5. szám - Páter János–Barla Szabó Sándor–Somfai Jenő: A dél-dunántúli dolgozók balneotherápiás igényei és lehetőségei

220 Hidrológiai Közlöny 1965. 5. sz. Páter—Barla Szabó—Somfai: A déldunántúliak balneotherápiás igényei a különböző mozgásszervi vérkeringési, emésztőszervi, légzőszervi, nőgyógyászati, ideggyógyászati, és bőr-megbetegedések. Hasznosíthatjuk továbbá az évközbeni munkában kifáradt dolgozók munkaerejének regenerálása céljából. Ha a dél-dunántúli balneotherápiás lehetőségeket nézzük, akkor mozgásszervi megbetegedéseknél a mezőgazdasági dolgozóknál tekintetbe kell venni a külső hőmérsékleti hatásokból adódó reumás megbetegedéseket. Az átmeneti hideg, nyirkos évszakokban, valamint télen a szabadban végzett nehéz testi munka során a kiizzadt, bőrfelület szél által okozott gyors helyi lehűlése — hajlam esetén — kiváltja a reumás mozgásszervi megbetegedéseket. A bányászok esetében a bánya sajátos munkahely klímája és a mesterséges szellőzés okozta gyors lehűlés, valamint a munka utáni fürdőhelyek sokszor huzatos volta szintén előidézheti a reumás mozgásszervi ártalmak felléptét, avagv kiújulását. A közlekedési dolgozóknál a reuma szintén foglalkozási ártalom jellegű, hiszen a vonatkísérők, jegykezelők, mozdonyvezetők, fűtők és a forgalmi személyzet állandóan kapcsolatban van a külső időjárás viszontagságaival, vagy pedig a hirtelen hőmérsékletváltozásokkal. Az ipari dolgozók közül a hőmunkával foglalkozók (öntők, kovácsok, kazánkovácsok, kazánfűtők, textil-munkások), ugyancsak hasonló módon ki vannak téve a munkahely klíma ártalmainak. Az értelmiségi dolgozóknál az esetleges túlzsúfolt és helytelenül fűtött irodák és a hideg falak sugárzása az, amelv ártó tényezőként hathat. A reumás mozgásszervi megbetegedések megelőzése és gyógyítása dél-dunántúli viszonylatban Harkányban, Gyüdön, Balaton-Berényben, Buzsákon, Csokonyavisontán, Igaion és Komlón hathatósan keresztül vihető. A vérkeringési szervek megbetegedései során a mezőgazdasági dolgozókat a nyári erős napsugárzás, magas hőmérséklet veszi igénybe, a bányászok vonalán az inverz életmód, éjjeli műszak magas hőmérsékleten végzett erős fizikai munka, az ártalmas gázok hatása éri, ugyanez vonatkozik a közlekedési és ipari dolgozókra is. Az értelmiségi dolgozók vonalán az esetleges zsúfolt, rosszul szellőzött irodák hathatnak ártó tényezőként. Balneotherápiás vonalon ilyen szempontból rendelkezésre áll a fonyódi, hidasi, siklósi, sikondai, barcsi és a nagyatádi gyógyvíz. Az emésztőszervi megbetegedések közül mezőgazdasági viszonylatban, mint kiváltó ok szerepelhet a nyári munkaszezonban a rendszertelen étkezés, magas hőmérséklet okozta só, vízháztartási zavar és a szennyezett rossz minőségű víz fokozottabb ivása. Hasonló a helyzet a bányászok vonalán is. Az ipari dolgozók közül hőműhelyek és a textil-üzemek dolgozói hasonló ártalmaknak vannak kitéve. Értelmiségi dolgozóknál a kevés mozgás, a fokozottabb kávé, gyógyszer, s nikotin fogyasztás idéz elő emésztési megbetegedéseket. Zavart okozhat a mértéktelen alkohol fogyasztás is. Az elmondottak megelőzésére, gyógyítására jó szolgálatot tesz a magyarhertelendi, buzsáki, csokonyavisontai, kaposvári, nagyatádi, bograpusztai és simontornyai fúrások vize. A nőgyógyászati megbetegedések közül a mezőgazdasági, bányászati, közlekedési, ipari vonalon a nehéz fizikai munka idézhet elő ártalmakat, fizikai inger-szegénység — psichikai inger-gazdagság és az élvezeti szerek abususa szerepelhet ártó tényezőként. Megelőzésre és gyógyításra jól felhasználhatók a harkányi, komlói, igali és a csokonyavisontai gyógyvizek. A légzőszervek megbetegedése területén fokozza a veszélyt a mezőgazdasági vonalon a külső időjárási tényezők gyors változása következtében fellépő meghűlés lehetősége : az aratási szezonban a gabona-porok okozta bronchitisek fellépte. Bányászati vonalon a porártalmak okozta szilikózis, bronchitis. Közlekedési vonalon a hőmérsékletváltozás okozta bronchitisek, az ömlesztett áru átrakásakor keletkező különböző porártalmak. Ipari vonatkozásban a por és ártalmas gázok okozta bronchitiszek. Értelmiségi vonalon a túlzsúfoltság okozta fokozottabb fertőzéses bronchitisek szerepelhetnek ártó tényezőként. Az említett ártalmak megelőzésére és gyógyítására felhasználhatók a komlói, fonyódi, csokonyavisontai és igali gyógyvizek. Az idegrendszeri ártalmak közül mezőgazdasági vonatkozásban a vegetatív leromlás : bányászati vonalon az inverz életmód okozta zavarok : közlekedési vonalon a bányászatnál elmondottak és a fokozott felelősségérzet szerepelhet ártó tényezőként. Ipari vonatkozásban a nehéz fizikai munka okozta leromlás, inverz életmód és a fémmérgek okozta neuraszténia játszhat szerepet. Az értelmiség vonalán főleg a nők körében a vegetatív stigmatizáció, hisztéria, neuraszténia és túlzásba vitt izgató és nyugtató szerek fogyasztása okozhat zavart. Az elmondott ártalmak és panaszok megelőzésére és gyógyítására igénybe vehetők a harkányi, komlói, fonyódi, csokonyavisontai és igali gyógyvizek. Bőrgyógyászati megbetegedések vonatkozásában mezőgazdasági vonalon számolni kell a fokozottabb nyári insolatio és ibolyántúli sugárzás okozta bőrgyulladásokkal, valamint a mindjobban terjedő lábgombásodás veszélyével. Bányászati, közlekedési, ipari és értelmiségi vonalon számolni kell a foglalkozási körülmények okozta bőrgennyesedésekkel és lábgombásodás veszélyével. Mindezek kiküszöbölésére és gyógyítására hasznos segítő társaink lehetnek a harkányi, komlói, gyüdi, balatonberényi, buzsáki, csokonyavisontai és igali gyógyvizek. Bőrgyógyászati vonalon a balneotherápia fontosságát az 1954-ben Hévízen tartott balneológiai kongresszuson tárgyalták. Dél-dunántúli vonatkozásban Harkánnyal kapcsolatban a Pécsi Bőrklinika részéről Gróf Pál sokatígérő kezdeményezése említendő. 1954ben Hévízen Schullwf már javasolta, Hogy a Pécsi Bőrklinika és Harkányfürdő végezzen kezdeményező vizsgálatokat. Meg kell említeni, hogy a dél-dunántúli gyógyvizeket a gyermekgyógyászok és gerontológusok is eredményesen hasznosíthatnák. Amint az eddigiekből látható a fürdőkezeléseknek a gyógyítások terén igen nagy a jelentőségük. Elsősorban azok a betegségek érdekelnek bennünket, amelyek leginkább akadályozzák az embert