Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

5. szám - Páter János–Barla Szabó Sándor–Somfai Jenő: A dél-dunántúli dolgozók balneotherápiás igényei és lehetőségei

Páter—Barla Szabó—Somfai: A déldunántúliak balneotherápiás igényei Hidrológiai Közlöny 1965. 5. sz. 221 hivatása kifejtésében. Ezek között kiemelkedő szerepet játszanak a balesetek, valamint a mozgásszervi betegségek, melvek között igen sok az ún. reumás megbetegedés. A reumás betegségek gyógykezelése területünkön legmagasabb szinten a harkányi reuma-fürdőkórházban folyik. Ezt a kórházat 1954. októberében nyitották meg 126 ággyal. A későbbi évek során fokozatosan emelkedik az ágy létszáma 220-ra. Jelenleg 190 ágyon reumás-mozgásszervi, 20 ágyon nőgyógyászati és 10 ágyon bőrgyógyászati betegek kezelése történik. Az elmúlt közel 10 esztendő alatt sokat fejlődött a kórház úgy felszerelésének, mint személyzeti állományának növekedése és az utóbbi szakmai képzettsége terén. Az egy évben kezelt betegek száma megközelíti a 4000-t. A beutalt beteganyag megoszlása Baranya megye és az ország egyéb területei között kb. felefele arányú. A mozgásszervi reumatikus betegségben szenvedők három nagy csoportba sorolhatók : gyulladásos eredetű bántalmakban szenvedők, degeneratív jellegű elváltozásokban megbetegedettek és harmadszor különböző sérülések, operációk után utókezelésben részesülők csoportjában. Összegezve a három csoport gyulladási arányszámát, azt mondhatjuk, hogy a betegek nagy többsége jól reagál a harkányi hévízre és százalékos arányban is eléri az egyéb fürdőkben és intézetekben tapasztalható gyógyulás javulási százalékot. A több évi megfigyelés arra az eredményre vezetett, hogy a reumatikus kórformák közül a Bechterewes betegek és a balesetet elszenvedettek a szokásos átlagnál bizonyos mértékben nagyobb százalékban és jobb hatással reagálnak a harkányi fürdő-kezelésekre. A 20 ágyas nőgyógyászati osztályon idült nőgyógyászati betegségben szenvedőket részesítenek fürdőkezelésben. Az elért eredmények itt is kielégítőek. A beutalt betegek többsége határozott javulást mutat. 10 ágy áll rendelkezésre, hogy egyelőre kísérleti jelleggel bőrgyógyászati betegeket, főleg psoriazisosokat kezeljünk fürdővel és napozással. Az eddigi eredmények alapján a kilátások biztatók és a későbbiekben szóbajöhet egy nagyobb létszámú bőrgyógyászati osztály megszervezése. A mozgásszervi, vagy másképpen reumás betegségek nem alkotnak egységes kórokra visszavezethető betegségkomplexumot. A gyógyító feladatok mellett szükséges a kutató munka az ilyen intézetekben, annál is inkább, mivel az irányított beteg-anyag, erre igen nagy lehetőséget biztosít. A kórházban úgy balneológiai, mint reumatológiai vonatkozású kérdésekkel foglalkoznak. A balneológiai vonatkozásban megvizsgálták a harkányi gyógyvíz hatását (a kórházi beteg-anyag gyógyulása, javulása, eredményének tükrében). További feladat, amivel intézetünkben foglalkozunk az elsődleges idült, sok-ízületi csúzos betegek hőszabályozásának vizsgálata. Mesterséges lázkeltés kapcsán vizsgáltuk az ilyen betegségben szenvedők és kontroliképpen ilyen betegségtől mentes személyek hőmenetét. Eredményeink megerősíteni látszanak Hetényi felfogását, aki ezt a súlyos kórformát a vegetatív betegségek csoportjába sorolta. A vizsgálatok ui. azt mutatták, hogy az elsődleges idült sokízületi csúzban megbetegedettek 60%-ánál mesterséges lázkeltésre a hőmérséklet magasabb értéket mutatott, mint a kontroll személyeknél. Jelenleg építkezések folynak annak érdekében, hogy a kórház eddigi kettészakítottsága megszűnjék és az új egységes intézet a tömbkórház elveinek megfelelően egy tömbbe tömörítse az egész intézményt. Az új kórházkomplexum létrehozásánál amennyiben a meglevő adottságok és anyagi lehetőségek engedték a természettudományos orvosi elgondolások érvényre juttatását vettük elsőszámú követelménynek. Ebben a csoportban a fürdőkórházaknak külön figyelmet érdemes szentelni. A fürdőkórház ui. a napi funkcióját illetőleg alapvetően eltér a többi gyógyintézettől. Úgyszólván minden betegének naponta saját lábán vagy szállítóeszközön a szobájából a fürdőkezelő helyiségekbe és vissza kell mennie. így ezt figyelembe véve csak olyan zárt intézet egységet tekinthetünk kielégítőnek, ahol a betegek közlekedése vízszintes és függőleges irányban minden nehézségtől mentesen biztosított. Az új egységes kórházban a betegszobák megoszlása úgy alakul, hogy az égtájak figyelembevételével a kórtermek túlnyomó többsége mind déli és nyugati fekvésű. A legjobb helyű klimatikus adottságokat biztosító parkrészlet szép környezetében foglal helyet a . forrás közvetlen közelében, hogy a feltörő gyógyvíz legkedvezőbb felhasználhatósága biztosítva legyen. Az új épület erkélyei és tető-terasza biztosítja a napozást anélkül, hogy az épületet el kellene hagyni. A régi és új épület az összeépítés után működési egységet alkot. Azonban mind a két rész megtartja sajátos jellegét és az egyes épületi szárnyak megvilágítása, napfény és levegő igénye a legmesszebbmenőkig biztosított. A korszerű fűtés, a hévíz melegét kívánja igénybe venni először az új épületszárnyban, majd a nem távoli jövőben az egész egyesített kórházkomplexumban. A harkányi kórház egy évben közel 4000 beteget vizsgál és kezel. Nagyon természetes, hogy területünkön a Dunántúl déli felében ennek a számnak sokszorosa szerepel a mozgásszervi betegszakrendeléseken, illetve a különböző gyógyfürdőkben. A kisebb aktivitású vízzel rendelkező gyógyfürdők alkalmasak is arra, hogy a már kivizsgált állandó orvosi irányítást és ellenőrzést nem igénylő mozgásszervi betegek ott enyhülést találjanak, a kezeléssel munkaképességüket regenerálják. Az a szerencsés körülmény, hogy ezeket a vizeket a területen elszórva találjuk, lehetővé teszi azt, hogy a fürdőkúrát az arra szorulók szinte munka mellett szabad idejükben végzik, mert hiszen úgyszólván útba ejthetik a fürdőt, és onnan hamar hazaérve a fürdő utáni pihenést otthonukban élvezhetik. Tapasztalatunk szerint az ilyen fürdőkúrának megvan az értelme, az egészség és a munkaképesség megőrzésében jó és hasznos szerepet játszik. Már említettük, hogy a balesetek milyen nagymértékben gátolják az embert hivatásszerű foglalkozásának kifejtésében. A megbetegedési statisztikák szerint a mezőgazdaságban is mind nagyobb mértékben okoz múló, vagy tartós keresőképesség csökkenést a baleset, többségében az üzemi baleset. Ennek megfelelően ezen károsodások megelőzése, lehető csökkentése, az érdeklődés homlokterébe kerül.