Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
5. szám - Szeifert Gyula: Víztározási lehetőségek a Nyírségen
208 Hidrológiai Közlöny 1965. 5. sz. Szeifert Gy.: Víztározási lehetőségek a Nyírségen Feltételezett állapot Duzzasztás előtt £0] M Tényleges állapot —^ Duzzasztott vízszint Talajvíz tényleges ettte/pez- \ keúé se a duz zasztástól f üggően \ 4. ábra. A dombos felület alatt elhelyezkedő talajvíz helyzete <J>ueypa 4. rionoMcenue zpyHmoeux eod, uaxodniyuxcR nod noeepxHocmbw xojtMUcmoü meppumopuu [a]: npeAnojiaraeMoe nonoweHHe, [ft] : nepea noAnopoM, [cj : nocjie noAnopa, [d] : AefiCTBHTenLHoe nojioweHne Abb. 4. Lage des Grundwassers unter der hügeligen Oberfláche [a]: vorausgesetztc Lage, [6]: vor Einstau, [<•]: uach Einstau, [á]: tatsáchliche Lage a hézagtérfogattól függően „rejtett tározótérként" fog működni. Feltételeztük a csapadék évi 5% körüli lefolyását. Végül feltételeztük, hogy a tározott víz veszteségeit — megfelelő nagyságú vízgyűjtő esetén — a tározó feltöltése után — a csatorna által szállított talajvíz pótolni fogja. Előre kell bocsátanunk — részletezés nélkül — hogy a feltételezés egy része nem állta meg a helyét. Pl. a talajvíz a dombok hajlását nem követte, hanem a 4 [d] ábrán rajzolt módon alakult. Bebizonyosodott, hogy a Nyírségben a talajvíz általában nem követi a dombok formáját és elhelyezkedése csak tényleges észleléssel állapítható meg. Mind elhelyezkedés, mind szivárgási szempontból minden eset más és más, nem általánosítható. Részletes vizsgálat A szokásostól eltérő adottságok — a tározást nem javasló szakvélemény, igen sok ellenvetés, az újszerű kezdeményezés — a kulcskérdések különösen körültekintő vizsgálatát igényelte. Ennek kapcsán a részletes vizsgálat az alábbi kérdések tisztázását célozta : 1) Összegyűlik-e a tervezett vízmennyiség ? 2) Megmarad-e a felhasználás idejéig a felfogott vízmennyiség a tározóban ? 3) Mennyibe kerül 1 m 3 hasznosítható víz ? ad. 1) összegyűlik-e a tervezett vízmennyiség ? Ez a kérdés hidrológiai leérdés. Ismerni kellene a területegységről (1 km 2) a lefolyó vízmennyiséget. Az eddigi tapasztalatok szerint homokterületről az évi csapadék 5—7%-a folyik le. Közismert dolog, hogy a csapadék és lefolyás közötti viszonyt rendkívül sok — az időben jelentősen változó — tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak az öblözet : megelőző és pillanatnyi meteorológiai adottságai (hőmérséklet, csapadék, hóvíztartalom). talaja (fajtái, szerkezete, állapota, benőtt vagy kopár volta, vízkapacitása, tényleges vízbefogadó képessége), alakja és domborzata (elnyúlt, zömök, kis, közepes, nagvesésű), valamint a befogadókállapota (üres, telt, benőtt, tiszta, eliszapolt, tisztított, hóval befújt, jegesedett). A felsorolt befolyásoló tényezőkön túl még számos, általában a fentiektől kisebb súllyal ren]. táblázat Csapadék [mm] Lefolyás [mm] Lefolyási tényező [%] Év, hó 1958 1959 1960 1961 1962 1958 1959 1960 1961 1962 1958 1959 1960 1961 1962 Január 37,9 48,7 34,8 22,7 30,1 2,1 3,6 1,5 3,2 1,6 5,6 7;5 4,3 13,9 5,2 Február 34,3 2,6 24,2 32,1 45,5 6,3 2,1 2,0 3,7 1,2 18,4 81,0 8,1 11,3 2,6 Március 43,0 16,0 28,5 8,2 59,1 4,9 2,7 1,4 2,7 5,0 11,3 16,6 5,0 32,4 8,5 Április 50,0 23,5 56,1 45,3 24,4 5,1 1,6 1,6 1,3 11,7 10,2 6,8 2,9 2,8 47,7 Május 25,6 46,2 29,5 34,7 34,5 3,2 2,5 1,4 2,5 1,0 12,6 5,4 4,6 7,3 3,0 J únius 100,8 86,7 83,0 65,1 38,6 3,6 3,2 2,1 2,9 1,1 3,6 3,8 2,6 4,5 2,8 Július 37,1 85,1 105,9 43,1 43,0 4,1 2,1 2,3 2,2 0,9 11,0 2,5 2,1 5,1 2,2 Augusztus 67,6 50,8 115,8 24,5 19,1 1,7 2,0 3,8 1,0 0,4 2,5 4,0 3,3 4,1 2,0 Szeptember 23,5 22,9 16,2 1,8 22,8 1,4 1,0 1,8 0,5 0,1 5,9 4,5 10,9 29,0 0,6 Október 15,1 10,0 93,2 10,2 2,4 1,3 0,7 1,9 0,3 0,1 8,3 6,5 2,0 2,5 22,0 November 67,2 29,4 98,0 76,0 91,6 1,5 0,7 3,1 0,4 0,2 2,3 2,3 3,1 0,5 0,2 December 53,8 89,2 60,1 54,5 27,6 2,2 0,8 4,6 0,6 0,6 4,1 0,9 7,6 10,2 2,8
