Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

5. szám - Öllős Géza: Az inhomogén talajba mélyített munkaárok víztelenítése vakuumkutakkal

200 Hidrológiai Közlöny 1965. 5. sz. öllős G.: Az inhomogén talajba mélyített munkaárok víztelenítése Vákuumkút Munkaárak [: Eredeti talajvlzszin 33,032,3 ^ fe^^S^^^vs^ IS 4>I Vizzó ró réteg 8a—b ábra. A p/y eloszlás és a leszívásí felület alakulása a I) jelű talajszelvény esetéből <Pueypa 8. a—b. PacnpedeAenue p/y u U3Menenue denpeccuoiiHOÜ noeepxHocmu e cnynue pu3pe3u zpynma c oóo3HaienueM D Fuj. 8 a—b. q>/y distribution and development of the drawdown surface for soíl profilc I) Különösen jól alátámasztja ezt a megállapítást a 8b ábra. Ennek oka az, hogy a felső réteg vize mintegy rátelepszik a kialakuló vákuumtérre. A kutak a réteghatársík mentén szélesebb térből levegőt nem szívhatnak be, s ily módon a levegővel teli szemcsés közeg tere nem képes terjeszkedni, vagyis néni nyomhatja el oldalirányban és lefelé a leszívási felületet. A 8b ábra esetében a kutak már szívtak be levegőt, ami a munkaárok fenékszintje lemélyítésének eredménye : a kapilláris sáv nyilvánvalóan már némileg átszakadt. c) A 8b ábráról kitűnik, hogy a kapilláris sáv légzáró volta meglehetősen érvényesül. d) Az egyoldali kútsor működtetése esetében a munkaárok lemélyíthetősége szempontjából elsősorban a függvénykapcsolatot célszerű megvizsgálni (9. ábra ). Az 1 jelű talajra — midőn a réteg homogén (k = 6,5 • 10~

3 cm/s) — vonatkozó A jelű görbét öszszehasonlítva a legfelső, a I) jelű talajszelvényre vonatkozó görbével, kitűnik, hogy az alsó, kis szivárgási tényezőjű réteg nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a munkaárok lemélyítését. Ez azt jelenti, hogy a leszívási görbe a h érték függőlegesében (a jelölés a ,9. ábrán levő részletábrán értelmezhető) nem siilylyeil le a réteghatársík alá, hanem mindig a felső rétegben marad. Aligha lenne kedvezőbb a helyzet akkor is, ha a kavicsréteg a felső rétegbe felnyúlna, mert ekkor a felső rétegben az áramlási irány a kútsor és a munkaárok környezetében különösen vízszintes jellegű maradna. A nagv h/H értékek tehát arra utalnak, hogy a hil'ha 23,2 arányszám esetében a réteghalársík vízzáró réteg feletti szintje döntő szerepel játszil: a m ii n kaá rok vízteleníthetőségé szempontjából. Amint a tanulmány további részéből is kitűnik, a /)/// arányszám vizsgálatakor végső soron a A _ t(_L H

f h I H '\H' Ha' ka) függvénykapcsolatot kell megoldani. Vizsgálataink során Hj - H

a feltétel érvényes. Nyilvánvaló azonban, hogyha H, < H

u, a víztelenítés körülményei egyre kedvezőtlenebbül alakulnak. A munkaárok mindkét oldalára telepített kútsor esetében a víztelenítés már az egyoldali kútsorhqz tartozó viszonyoknál némileg kedvezőbb. A munkaárok a vízzáró rétegig azonban még ebben az esetben sem vízteleníthető (10. ábra). A / = 6 átszámítási tényező alapulvételével kiderül ugyanis