Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
5. szám - Öllős Géza: Az inhomogén talajba mélyített munkaárok víztelenítése vakuumkutakkal
Öllős C.: Az inhomogén talajba mélyített, munkaárok víztelenítése Hidrológiai Közlöny 1965. 5. sz. 201 9. ábra. A h/H = j(s/H) függvénykapcsolat értelmezése az A, I), E és F jelű talajszelvény esetében <Pueypa 9. HcmoAKoeanue (fiyiiKiiiwnaAbiwií laeucuMocmu h)H = f(s/H) « CAymae pa3pe3a epynma c o6o3iia'ienueM A, 1), E u F Fig. 9. Interpretation of the funrtion relationship h/H = = f(s/H) for soil profiles A, D, E and F Vakuumkútsor r Tereps/int Vizórró rétegFelső reteg-1. tatai k-6i-10' 3cm/s Alsó réteg A. tatai k*syiO-"cm/s Uataj, 'k' 5,5-10 ~ 3cm/s /" (Homogén talaj) Eredeti tata jvizsziny hogy az s/H = 2,90 arányszám már akkora, hogy az ennek megfelelő vákuum a tényleges szivattyúzásoknál már semmi esetre sem állítható elő ! Ennek oka az, hogy az adott rétegződés mellett az alsó rétegben a kutak körüli vákuumtér sugárirányú kiterjedése meglehetősen kismértékű, így a vákuumterek nem, fedik át egymást. Emiatt elsősorban a felső talajtéren keresztül szivárgó kapilláris víz a munkaárok környezetét, illetőleg az alatta levő teret nem engedi vízteleníteni. Az előzőkben bemutatott kismintakísérleti adatokból összefoglalásként megállapítható, hogy minden olyan esetben, amikor a talaj feltárás során kiderül, hogy a felső és alsó réteg szivárgási tényezőjének arányszáma kfjka & 20 nagyságrendű, tehát viszonylag magas, akkor ebből már rögtön arra lehet következtetni, hogy a víztelenítés körülményei kedvezőtlenül alakulvak, hiszen ilyenkor Vokuumkút . n a szivárgási folyamatokat a talaj inhomogén állapota nagyon erőteljesen befolyásolja. Ha a kfjka —»OO értékhez, nem kétséges, hogy a víztelenítés körülményei rosszabbodnak. Vizsgáljuk meg azonban, mi történik, ha k,jka -» 1,0 értékhez, vagyis amikor a vízvezető talaj egyre inkább homogén felépítésűvé válik. A tervező számára az alapkérdés a következő : milyen arányszámtól kezdődően tekinthető a vízvezető talaj homogénnak ? Az E jelű talajszelvény esetében az előzőekben vizsgált szelvénytől az eltérés az, hogy az alsó réteg durvább. Ily módon a szivárgási tényezők arányszáma kisebb : _ 6,5-10" T a ~ 5,5 • nr Terepszín , s/M=2,3 • \ n,e l • 1 41,7 1 41,1 •! 39,7 36,1 • — • Hí • ^ 39,S 4(7 39,5 • • • 35,Z 36,4 41,6 , I NO MS 3U . te l . ^l/izzóm réteg 10. ábra. p/y felület alakulása kétoldali kiítsor jelenlétében a D jelű talajszelvény esetében Megjegyzés : A 8., 10., 11. és 12. Alira esetében a réteghatáraikon az áram- és piezometrikns vonalak, valamint a p 0 jelű leszivási görbe megtörik. Ennek szabatos ábrázolását a viszonylag kevés számú nyomáscsapadatok azonban nem teszik lehetővé Queypa 10. H3Meneuue noeepxnocmu p/ye npucymcmeuu pada icoAodifee no oőeuM cmopoHaM e CAynae pa3pe3a epynma c o6o3naienueM D Fig. 10. The p/y surface with rows of wells at both sides in case of soil profilé D • 9 45,6 47,5 Réteghotarsik 45,6 / • 47,5 • • • 45,4 (7,2 <W
