Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

4. szám - Rusz Ervinné: A Törő-féle vízmérőberendezés laboratóriumi vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. 187 HIDRAULIKA A Törő-féle vízmérőberendezés laboratóriumi vizsgálata R U S Z ERVINNÉ' Az öntözéses gazdálkodás rohamos fejlődésével és terjedésével egyidejűleg jelentkezett az öntözővíz megbízható mérésének az igénye. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet hidraulikai laboratóriuma is már 1956 óta foglalkozik a különféle vízhozammérő műtárgyak és berendezések laboratóriumi vizsgálatával és hitelesítésével [3—7]. Az öntözővlzmérő berendezésekkel szemben támasztott üzembiztonsági és pontossági követelmények úgyszólván évről évre fokozódnak. Az új típusú mérőberendezésekre minden esetben célszerű laboratóriumi vizsgálatokat és hitelesítést végezni. A tanulmányban a Törő László által szerkesztett úszós differenciál vízhozam- és vízmennyiségmérő berendezés laboratóriumi vizsgálatáról számolunk be. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízása alapján 1963 folyamán megvizsgáltuk a Törő-féle mérőműszer öntözővízmérésre való alkalmasságát. Laboratóriumi mérések alapján meghatároztuk a mérőberendezés hidraulikai jellemzőit, illetve hitelesítettük a mérőberendezést. A hidraulikai jellemzés céljából meghatároztuk: 1. a Pitot—Prandtl-féle berendezés veszteségének a vízhozam függvényében való változását, 2. a Pitot—Prandtl-féle berendezés által előállított mérőnyomás és a vezetéken átfolyó vízhozam közötti kapcsolatot, 3. a mérőnyomás és a vízhozammérő közötti összefüggést, 4. a vízhozammérő és a vezetéken átfolyó vízhozam közötti kapcsolatot, 5. a vízmennyiségmérő arányossági tényezőj ét. A mérőberendezés ismertetése A vízhozam- és vízmennyiségmérő műszer 350 mm átmérőjű csővezetékbe szerelt Pitot— Prandtl-féle berendezésre kapcsolt. A műszert működtető nyomáskülönbséget az említett Pitot— Prandtl-féle berendezés állítja elő. A berendezés a torlónyomás elvén működik. Az általunk vizsgált példány 51 cm hosszú, 350 mm belső átmérőjű, egyik végén rögzített, másik végén laza karimás cső (1. kép). A cső oldalán két furat van. Az egyik az s jelű statikus furat. Ennek a cső belső felületén kiemelkedése nincs. A furat belső átmérője 8 mm. A másik a d jelű furat, amely az s jelű furattól 25 cm távolságra van. A dinamikus furat L alakú csőben folytatódik. Szára a cső belső falára merőlegesen beér a cső tengelyéig. Nyílása a cső tengelyében szembefordul az áramlással és így a torlónyomás felvételére alkalmas. A teljesség kedvéért megemlítem, hogy 1959-ben Haszpra Ottó vizsgált egy ugyancsak Törő László által szerkesztett vízhozammérőt, amely szintén a torló* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. 1. kép. A Pitot—Prandtl féle berendezésre kapcsolt Törőféle mérőműszer (pomo 1. H3MepumejibHbiü npuöop Tspe, npucoeduHeHHbiü K oöopydoeanuH) numom-npandm/i III. 1. Töró-type measuring device coupled to a Prandtl— Pitot instrument nyomás elvén működött [5], A torlónyomást ugyancsak az előzőkben ismertetett Pitot—Prandtl-féle berendezéssel hozta létre. A mérőt ülepítőtér közbeiktatásával közvetlenül az s d jelű furatokhoz csatlakoztatta. Az 1. képen láthatóan az s és d jelű furathoz a cső külső oldalán csapok és csővezetékek közbeiktatásával csatlakozik a vízhozam- és vízmennyiségmérő berendezés. A statikus és a dinamikus csőről leágazó vezetékek egy-egy azonos átmérőjű hengerbe az ún. úszótérbe vezetnek. Az úszótérben két különböző hosszúságú úszórúd van. Az úszóteret az 1. képen u jelzéssel láttuk el. Az uszótérből egy-egy üvegcső ágazik ki, amelyekben a Pitot—• Prandtl féle berendezés által létrehozott mérőmagasság észlelhető. A mérőműszer a következőképpen működik: a 350 mm átmérőjű vezetéken áramló víz nyomás-