Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

4. szám - Dr. Donászy Ernő: A halastavas szennyvíztisztítás elvi kérdései

176 Hidrológiai Közlöny 1965. 4. sz. Csanády M.—Gregács M.: A halastavas szennyvíztisztítás nevelni a szennyvizes tavakban nevelt halakat és piaci halként is értékesíteni tudja, de megvan a lehetősége arra, hogy rendszeresen ivadékot állít elő más gazdaságok részére. Az ilyen tógazdaság tervezésekor a következőket kell figyelembe venni : 1. A tógazdaság szerkezeti felépítése. 2. A szennyvíztelep felépítése és szerkezete. 3. A tógazdaság vízellátása, szennyvízellátása, szenny vízszállítás, szenny vízelosztás. 4. A tavak termelési terve és a folyamatos szennyvíztisztítás biztosítása. 5. A szennyvíztisztító tógazdaság tenyészanvag- és ivadékellátása. 6. Szennyvíztisztító termelő tavak téli üzeme a lehalászott tavakban, a le nem halászott tavakban, a teleltető tavakban. 7. Halegészségügyi kérdések. 8. Humán egészségügyi kérdések. 9. Egy év üzemének vázlata. Nem teljes üzem esetén milyen megoldások kínálkoznak az előbbi szempontok módosulása miatt ? Az ilyen tógazdaságokban a tavak kisebbek lehetnek és a termelt szennyvízmennyiségtől függően annyi tórekesz szükséges, hogy 1. hígítóvíz alkalmazása nélkül egy hónap múlva kapjon újból szennyvizet egy tórekesz ; 2. hígítóvíz esetében a vizsgálatoknak megfelelő arányban kell a hígítóvizet a szennyvízzel együtt adagolni egyenletes elosztásban. A szennyvíz toxikus anyagokat a toxikussági küszöbérték alatt, legfeljebb fele mennyiségben tartalmazhat. Izrontó anyagok jelenléte esetén általában egynyaras halak tenyészthetők, illetőleg a tenyésztett halak további tartását úgy kell megoldani, hogy mire piaci értékesítésre kerülnek, izrontó anyaghatást ne lehessen észlelni húsukon. A szennyvíz-átfolyási időt kísérletek alapján kell megállapítani a tavak nagyságához és a szennyvíz mennyiségéhez, a tavak biológiai állapotához mérten. (Evszakosan változó érték a tisztítás hatásfoka !) Szennyvíz-elhelyezés tógazdasági halastavakban Az ilyen tavak elsődleges rendeltetése halhústermelés. A szennyvízelhelyezés célja trágyázás szennyvízzel. A halgazdaság bármikor megszüntetheti a szennyvíznek a tóba vezetését. Ilyenkor más tóba vagy a lecsapoló rendszerbe távozik az ülepített szennyvíz. Eleve több tórekesznek kell lennie, amelyekbe szennyvíz helyezhető el, ha valamelyik tórekeszbe nem vezethető szennyvíz. A tó üzemeltetésében elsődlegesek a halgazdaság szempontjai, a szennyvízbevezetésnek kell a tógazdasági üzemhez igazodnia. A tavak lehalászása előtt két héttel meg kell szüntetni a szennyvízbevezetést (mind a nyári, mind az őszi lehalászásokra vonatkozik). A tavak szárazon állása, fertőtlenítése alatt ugyancsak nem engedhető be szennyvíz. Hazai viszonyaink között meg kell állapítanunk, mekkora a szükséges tóterület a) népesítés elölt és b) a népesítés után ahhoz, hogy 1 ha tóterületen, adott üzemi vízszínre vonatkoztatva, adott évszakban mennyi szennyvíz helyezhető el úgy, hogy a halak kihelyezésekor már a fi-mezoszaprób állapot következzék be ; továbbá a halakkal népesített tavak víztömegéhez viszonyítva mennyi szennyvíz helyezhető el a /?-mezoszaprób állapot fenntartása mellett. A tavakat el kell látni kör csatornák kai a szennyvíz szállítására, és a bevezető nyílásokat oly sűrűn kell elhelyezni, hogy a szennyvíz egyenletes elosztását biztosítsák. A szennyvízterhelésnek megfelelően a nyílások száma csökkenthető vagy növelhető legyen. A lehető legegyenletesebb permetező elosztás kívánatos különösen akkor, ha a szennyvizet hígítóvíz nélkül vezetik be. Tömény szenny víz (ülepített!) bevezetése esetén benépesítés előtt és lehalászás után kalciumoxid alkalmazása kívánatos, ha a kihelyezési időpontig nem következik be az öntisztulás. A tavak kezeléséhez tartozik, hogy rendszeres kémiai és mikroszkópi vizsgálatok alapján ellenőrizni kell a víz minőségét és szaprobitási állapotát. Vízvirágzás esetében a vízvirágzást okozó szervezeteket meg kell határozni és a vízvirágzás erősségének mérlegelése alapján a szennyvízbevezetést esetleg meg kell szüntetni. A termelhető halak ilyen tavakban fegv- és kétnyaras pontyok, compó, esetleg növényevő (planktonevő) halak vegyesen. Más hasznos halfajokra vonatkozóan kísérletek fogják eldönteni termelhetőségüket. A piaci halakat csak abban az esetben szabad a kereskedelem részére kiadni, ha előzetesen egy hónapig (de legalább 2—3 hétig) tisztavizű tavakban tartottuk. Ennek pontosabb szabályozása állategészségügyi szolgálatunk feladata lesz. — A halak ilyen megkötöttség nélkül értékesíthetők, ha nem piaci értékesítésre termeltünk, hanem pl. ivadékot állítottunk elő. További vizsgálatok döntik el, milyen kérdéseket kell még megoldanunk a halastavas szennyvízelhelyezés során. A vázolt szempontok az eddigi tapasztalatokon alapulnak. Kísérleti szennyvíztisztító halastavak Mint már utaltunk erre, az összes hazai szerző egyöntetű véleménye szerint, mindaddig a halastavas szennyvíztisztítás tervezése igen nagy nehézségekbe ütközik, amíg kísérleti szennyvíztisztító halgazdaságban nem lehet olyan kísérleteket végezni, amelyek a tapasztalatszerzéshez és a tervezéshez nélkülözhetetlenek. Ezért néhány gondolattal az előbb vázolt feladatokon kívül összefoglaljuk azokat a szempontokat, amelyeket a kísérleti szennyvíztisztító halgazdaság létrehozásakor figyelembe kell vennünk. A kísérleti halgazdaság helyének megválasztásakor egyaránt figyelembe kell vennünk a szennyvíztermelő üzem és a haltermelés szempontjait. A halgazdaságot a kísérleti tavak egész sorozatával kell ellátnunk. Igen célszerűnek látszik