Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

4. szám - Dr. Donászy Ernő: A halastavas szennyvíztisztítás elvi kérdései

176 Hidrológiai Közlöny 1965. 4. sz. Csanády M.—Gregács M.: A halastavas szennyvíztisztítás nevelni a szennyvizes tavakban nevelt halakat és piaci halként is értékesíteni tudja, de megvan a lehetősége arra, hogy rendszeresen ivadékot állít elő más gazdaságok részére. Az ilyen tógazdaság tervezésekor a követ­kezőket kell figyelembe venni : 1. A tógazdaság szerkezeti felépítése. 2. A szennyvíztelep felépítése és szerkezete. 3. A tógazdaság vízellátása, szennyvízellá­tása, szenny vízszállítás, szenny vízelosztás. 4. A tavak termelési terve és a folyamatos szennyvíztisztítás biztosítása. 5. A szennyvíztisztító tógazdaság tenyész­anvag- és ivadékellátása. 6. Szennyvíztisztító termelő tavak téli üzeme a lehalászott tavakban, a le nem halászott tavak­ban, a teleltető tavakban. 7. Halegészségügyi kérdések. 8. Humán egészségügyi kérdések. 9. Egy év üzemének vázlata. Nem teljes üzem esetén milyen megoldások kínálkoznak az előbbi szempontok módosulása miatt ? Az ilyen tógazdaságokban a tavak kisebbek lehetnek és a termelt szennyvízmennyiségtől függően annyi tórekesz szükséges, hogy 1. hígítóvíz alkalmazása nélkül egy hónap múlva kapjon újból szennyvizet egy tórekesz ; 2. hígítóvíz esetében a vizsgálatoknak meg­felelő arányban kell a hígítóvizet a szennyvízzel együtt adagolni egyenletes elosztásban. A szennyvíz toxikus anyagokat a toxikussági küszöbérték alatt, legfeljebb fele mennyiségben tartalmazhat. Izrontó anyagok jelenléte esetén általában egynyaras halak tenyészthetők, illető­leg a tenyésztett halak további tartását úgy kell megoldani, hogy mire piaci értékesítésre kerül­nek, izrontó anyaghatást ne lehessen észlelni húsukon. A szennyvíz-átfolyási időt kísérletek alapján kell megállapítani a tavak nagyságához és a szenny­víz mennyiségéhez, a tavak biológiai állapotához mérten. (Evszakosan változó érték a tisztítás hatásfoka !) Szennyvíz-elhelyezés tógazdasági halastavakban Az ilyen tavak elsődleges rendeltetése hal­hústermelés. A szennyvízelhelyezés célja trágyá­zás szennyvízzel. A halgazdaság bármikor meg­szüntetheti a szennyvíznek a tóba vezetését. Ilyenkor más tóba vagy a lecsapoló rendszerbe távozik az ülepített szennyvíz. Eleve több tó­rekesznek kell lennie, amelyekbe szennyvíz he­lyezhető el, ha valamelyik tórekeszbe nem vezet­hető szennyvíz. A tó üzemeltetésében elsődlegesek a hal­gazdaság szempontjai, a szennyvízbevezetésnek kell a tógazdasági üzemhez igazodnia. A tavak lehalászása előtt két héttel meg kell szüntetni a szennyvízbevezetést (mind a nyári, mind az őszi lehalászásokra vonatkozik). A tavak szárazon állása, fertőtlenítése alatt ugyancsak nem enged­hető be szennyvíz. Hazai viszonyaink között meg kell állapíta­nunk, mekkora a szükséges tóterület a) népesítés elölt és b) a népesítés után ahhoz, hogy 1 ha tó­területen, adott üzemi vízszínre vonatkoztatva, adott évszakban mennyi szennyvíz helyezhető el úgy, hogy a halak kihelyezésekor már a fi-mezo­szaprób állapot következzék be ; továbbá a halak­kal népesített tavak víztömegéhez viszonyítva mennyi szennyvíz helyezhető el a /?-mezoszaprób állapot fenntartása mellett. A tavakat el kell látni kör csatornák kai a szennyvíz szállítására, és a bevezető nyílásokat oly sűrűn kell elhelyezni, hogy a szennyvíz egyen­letes elosztását biztosítsák. A szennyvízterhelés­nek megfelelően a nyílások száma csökkenthető vagy növelhető legyen. A lehető legegyenletesebb permetező elosztás kívánatos különösen akkor, ha a szennyvizet hígítóvíz nélkül vezetik be. Tömény szenny víz (ülepített!) bevezetése esetén benépesítés előtt és lehalászás után kalciumoxid alkalmazása kívánatos, ha a kihelyezési időpontig nem következik be az öntisztulás. A tavak kezeléséhez tartozik, hogy rendszeres kémiai és mikroszkópi vizsgálatok alapján ellen­őrizni kell a víz minőségét és szaprobitási állapo­tát. Vízvirágzás esetében a vízvirágzást okozó szervezeteket meg kell határozni és a vízvirágzás erősségének mérlegelése alapján a szennyvízbe­vezetést esetleg meg kell szüntetni. A termelhető halak ilyen tavakban fegv- és kétnyaras pontyok, compó, esetleg növényevő (planktonevő) halak vegyesen. Más hasznos hal­fajokra vonatkozóan kísérletek fogják eldönteni termelhetőségüket. A piaci halakat csak abban az esetben szabad a kereskedelem részére kiadni, ha előzetesen egy hónapig (de legalább 2—3 hétig) tisztavizű tavak­ban tartottuk. Ennek pontosabb szabályozása állategészségügyi szolgálatunk feladata lesz. — A halak ilyen megkötöttség nélkül értékesíthetők, ha nem piaci értékesítésre termeltünk, hanem pl. ivadékot állítottunk elő. További vizsgálatok döntik el, milyen kér­déseket kell még megoldanunk a halastavas szennyvízelhelyezés során. A vázolt szempontok az eddigi tapasztalatokon alapulnak. Kísérleti szennyvíztisztító halastavak Mint már utaltunk erre, az összes hazai szerző egyöntetű véleménye szerint, mindaddig a halastavas szennyvíztisztítás tervezése igen nagy nehézségekbe ütközik, amíg kísérleti szenny­víztisztító halgazdaságban nem lehet olyan kísér­leteket végezni, amelyek a tapasztalatszerzéshez és a tervezéshez nélkülözhetetlenek. Ezért néhány gondolattal az előbb vázolt feladatokon kívül összefoglaljuk azokat a szempontokat, amelyeket a kísérleti szennyvíztisztító halgazdaság létre­hozásakor figyelembe kell vennünk. A kísérleti halgazdaság helyének megválasz­tásakor egyaránt figyelembe kell vennünk a szennyvíztermelő üzem és a haltermelés szempont­jait. A halgazdaságot a kísérleti tavak egész soro­zatával kell ellátnunk. Igen célszerűnek látszik

Next

/
Thumbnails
Contents