Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

4. szám - Dr. Donászy Ernő: A halastavas szennyvíztisztítás elvi kérdései

Csanády M.—Gregács M.: A halastavas szennyvíztisztítás Hidrológiai Közlöny 1965. 4. sz. 177 a Kísérleti Halastavak (Szarvas) ún. csillagtórendszere. Ezekben a kisebb tavakban a kísérleti variációk és ismétlések száma a 16 egyforma tóban elég nagy. 4 variáció 4 ismétléssel legalább szükséges ahhoz, hogy megbízható eredményeket kapjunk. Feltétlenül szükség van halastó tápvízre, hogy a hígított és hígítatlan szennyvíztisztítási kísérletek elvégezhetők legyenek. A kísérleteknek a következő kérdésekre kell irányulnia : 1. A szennyvíztisztítás hatásfoka különböző hígítások és hígítás nélküli esetben. 2. A népesítés sűrűségének megállapítása a különböző szennyvízmennyiségek elhelyezése mellett. 3. Takarmányozás nélküli halhozam-vizsgálatok. 4. Takarmányozással és különböző népesítéssel kombinált kísérletek. 5. A szennyvízbevezetés módjainak meghatározása. 6. Különböző átlagsúlyú halak növekedése a szennyvízzel trágyázott halastavakban. takarmányozás nélkül. 7. Izrontó hatások megszüntetési módjainak meghatározása. A kísérletek megteremtésének lehetőségén kívül biztosítani kell a kísérleti szennyvíztisztító halgazdaságban olyan laboratóriumok berendezését, amelyekben a szenny vízlebomlás mikrobiológiai és kémiai folyamatait rendszeresen vizsgálni iehet, az állategészségügyi és humánegészségügyi vizsgálatok elvégezhetők. * A halastavas szennyvíztisztítás kérdése iránti érdeklődés nemcsak a haltermelés szempontjából jelentős, hanem a halastavak mikroszervezetei tevékenységének jobb megismerése szempontjából is. Az algák felhasználása a szennyvíztisztításban ugyancsak előtérbe került a biológiai tisztítási lehetőségek között. A kísérleti szennyvíztisztító halgazdaság egyúttal az ilyen irányú hazai kísérletekre is lehetőséget adna. összefoglalás Mind a tervező mérnökök, mind a halastavak hozamát fokozni kívánó halgazdasági szakemberek részéről sürgető kérésre a Szennyvíz Szakosztály munkatervébe illesztette a halastavas szennyvíztisztítás kérdésének megvitatását. Megkezdődött olyan halastavaink, természetes kis tavaink vizsgálata, amelyekben szennyvizet helyeznek el. A tervezőnek elsősorban a tógazdasági halastavak műszaki és biológiai sajátságaival kell számolnia. Meg kell különböztetnünk a szennyvíztisztító tógazdaságokat a szennyvízelhelyezésre használt halastavaktól. Az előbbiekben a szennyvíztelep és tógazdaság teljesen összehangolt üzem, elsődleges cél a szennyvíztisztítás, másodlagos a haltenyésztés. Az utóbbiakban viszont elsődleges a haltermelés és másodlagos a szennyvíztisztítás. A felmerült kérdések megnyugtató módon csak kísérleti szennyvíztisztító halastavakban végzett kísérletek alapján oldhatók meg. Ilyen kísérleti telep alkalmat nyújtana az algákkal végzendő kísérletekhez is. Az algák felhasználása a szennvvízvíztisztításban igen nagy lehetőségeket nyújt. IRODALOM [1] Balogh J. : A szennyezett vizek hasznosítása. Természettudományi Közlöny, 1963. 7 (7) : 316— 318. és (10) : 461—463. p. [2] Csanády M.—Gregács M.—Mahunka 8.—Lengyel A. : A balatonföldvári szennyvizes halastó 24 órás komplex egészségügyi vizsgálata Egészségtudomány, 194 : 8 : 145—156. p. [3] Csanády M.—Gregács M. : A halastavas szenny víztisztítás közegészségügyi kérdéseinek vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1964. 2. [4] Donászy E. : Szennyvíz és halastó. Halászat 1958. 5 (1) : 2. p. [5] Imhofj, K. : Taschenbuch der Stadtenwasserung, 14. Aufl. München, 1951. [6] Woynarovich E. : Létesíthető-e szennyvíz tógazdaság Magyarországon ? Halászat, 1959. 6 (4) : 64. p. Theoretische Fragen der Abwasserbeseitigung in Fischieichen Dr. E. Donászy Die Reinigung und Beseitigung von Wasser in Fisehteichen tritt auch in Ungarn als immer dringliclieres Problem auf, besonders im Interesse des Wassergüteschutzes. Im Balaton waren in früheren Jahren Initiativen zur Beseitigung und biologisehen Reinigung der Abwásser der Kurorte in Fisehteichen zu verzeichnen. Die Mitarbeiter der Landesanstalt für Öffentliche Gesundheit (Országos Közegészségügyi Intézet) untersuchten nacheinander jene natürliche Seen, künstliche Fischteiche und stehende Gewásser, in die Abwásser eingeleitet werden. Fáulende Abwásser (die zum Beispiel noch im Fáulbecken gereinigt werden) beeintráchtigen selbst bei starker Verdünnung die Lebewelt des Sees, obwohl auch dann noch der bakteriologisehe Wirkungsgrad günstig bleiben kann. Die untersuchten stehenden Gewásser sind im allgemeinen Teichen mit derart grosser Wassermasse, in denen ohne weiteres gewisse Abwassermengen beseitigt werden können. Leider stehen für ungarische Verhaltnisse noeh nicht genügend Versuchsergebnisse zur Verfügung, was für Abwassermengen bei gegebener Fischteich-Fláche und bestimmtem Fischaussatz mit dem besten Wirkungsgrad und am wirtschaftlichsten gereinigt werden können. Ohne Versuchswirtsehaften können diese Fragen nicht gelöst werden. Für den Gebrauch der Entwurfsbearbeiter behandelt Verfasser eirigehend die technischen, betriebliclien und biologisehen Eigenarten der Fischteiche von Fischereiwirtschaften, sowie die Schwierigkeiten einer Aufeinanderabstimmung der Abwasserbeseitigung beziehungsweise Abwasserreinigung mit den Belangen der Fischzucht. Die Abstimmung mit dem Fischaussatz und dem Abfischen, im allgemeinen mit dem ganzen fischereiwirtschaftlichen Betrieb, ist áusserst wesentlich, wenn eine fischfleisch-produzierende Fischereiwirtschaft ausdrücklich zur Lösung der Abwasserbeseitigung lierangezogen werden soll. Die technischen und betrieblichen Gegebenheiten der Fischteiche für Fischereibetrieb erfordern den Einklang mit der Abwasserbeseitigung. Bei der Verleihung des Wasserreclites für eine Fischereiwirtschaft für Abwasserbeseitigung ist auch festzulegen, wie der Betrieb der an der Abwasserbeseitigung teilnehmenden produktíven Teiche geführt werden soll (Auffüllung bis zum Betriebsniveau, Fischaussatz, Abfischen, Trockenstand, Wiederauffüllung.) Die Abwasserbeseitigung kann in Fisehteichen in industriellem Masstab gelöst werden, wobei grosse Vorteile sowohl für die Fischproduktion, als auch für die Abwasserbeseitigung entstammen, doch erfordert die Lösung dieser Aufgabe, alsó der Entwurf von Fischereiwirtschaften für Abwasserbeseitigung bei Aufrechterhaltung der Fischereiwirtschaft, áusserst vielseitige Kenntnisse und grosse Umsicht. Die beiden Zielsetzungen lassen sich nicht trennen. Die Mögliehkeiten einer Abwasserbeseitigung in Fischteichen können dann am vollstandigsten ausgenutzt werden, wenn die Fischereiwirtschaft ausgesprochen für die Zwecke der