Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
4. szám - Bozóky-Szeszich Károly: Hengeres tározó medencék áramlástani vizsgálata
164 Hidrológiai Közlöny 1965. 4. sz. Bozóky-Szeszic.h K.: Hengeres tározó medencék vizsgálata Az eredményekkel kapcsolatban elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy 20, illetőleg 24 mérésből számolva a kapcsolati egyenlet nagyjából ugyanaz, mindenesetre több mérés esetén a kapcsolat szorosabb, de már 20 mérés alapján is elegendően szoros kapcsolat számítható. Az a és f) paraméterek esetében előre jeleztük, hogy utóbbi megbízhatósága kisebb, amit a A értéke is mutat A 26 változat esetében vizsgáltuk az a = f(r, e, 1 + K/Fr) kapcsolatot is, amire az a = 0,811T°' 23 0 e 0' 02 6 (l + A/Fr)°m 3 (10). kapcsolati egyenletet kaptuk, amikor is R = 0,71 és a A = 11,72%. Az a keveredési tényező — amint azt említettük — elsősorban a vízkivételi helyet jellemzi, noha nagysága a vízbevezetéstől függ. Éppen ezért érthető, hogy azonos vízbevezetési mód mellett a 2a és 2b változat esetében egymástól eltérő kapcsolati egyenletet kaptunk. A (6) és (8) egyenletek alapján vizsgáljuk, hogyan viszonylik egymáshoz az a paraméter a 2a és 2b változat esetén. A 2a változatra érvényes egyenletet a 2b-re érvényessel osztva kapjuk: -^L = O,989-/ _0 i° 4 4 P06 0. (11) «2 b Ezt az összefüggést a 7. ábrán tüntettük fel. Az ábra azt mutatja, hogy ha a bevezetett víz impulzusa kicsi, a 2a/«26 1, vagyis a 2a változat esetén « értéke kisebb mint a 2b változat esetén. Ha a medencéből kifolyó vízben a régebben bentlevő víz van túlsúlyban, úgy a < 1, ha viszont a frissen bevezetett víz dominál, úgy a>l. Az y.'ia/v.ib <Z 1 tehát azt jelenti, hogy kis impulzussal történő bevezetés esetén a 2b változat esetén a kifolyó vízben több a friss víz, mint a 2a változat esetén. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy kis impulzussal történő bevezetés esetén a víz szétterül és a frissen bevezetett vízből az a kivezetés részesedik nagyobb mértékben, amely a bevezető csőhöz közelebb van; ez pedig a 2b változat kivezetése. Ha az impulzus nő, a bevezetett vízsugár nem terül szét, hanem nekiütközve a medence falának, megkezdődik az intenzív körforgás, amikor is a frissen bevezetett víz a medence szélén, a kezdeti víz pedig a medence közepe táján helyezkedik el és a frissen bevezetett víz csak bizonyos mértékben keveredik a már bentlévővel. Ennek következménye: a2 a/a 2j > 1. 1,10M. 1,000,900,60• 0 2 <t 6 8 10-12 Jx 10 s[kg] 7. ábra. A 2a és 2b változatok keveredési paramétereinek összehasonlítása <Puzypa 7. ConocmaeAeHue napaMempoe nepeMemueaHüH eapuanmoe 2a u 2b Abb. 7. Vergleich der Misehungsparametern bei den Anordnungen 2a und 2b Minél nagyobb a medencében levő V 0 kezdeti vízmennyiség, annál nagyobb impulzus hozza létre a körforgást, a V 0 kezdeti vízmennyiség növekedése azonban y növekedésével jár és így nő az impulzusszükséglet, ha azonos a2 a/«26 arányt akarunk elérni. A terelőfalas 1 változat esetében kapcsolati egyenletet nem állítottunk fel, a végzett kevésszámú tájékoztató jellegű mérés ezt nem tette lehetővé. Néhány megállapítás azonban a terelőfalas medencével kapcsolatban is tehető, melynek mérési eredményeit a 2. táblázat tünteti fel. A táblázat valamint a fényképek adatai azt mutatják, hogy a terelőfal a medence vízterét két külön-külön működő részre osztja és a bevezetés hatását a fal ellensúlyozza. Ezt mutatja az a körülmény, hogy t<1 esetén aj>-a 2, r>l esetén pedig ai< a2 (<*i-el a z 1- változat esetén, oc 2-vel a 2a illetőleg 2b változat esetén várható paraméterértékeket jelöltük, a (6) illetőleg (8) egyenletből számolva azokat). A táblázat azt is mutatja, hogy az 1 változattal kapcsolatos mérések esetében a belépő víz impulzusa közepes értékű volt, az ennél kisebb és ennél nagyobb belépő impulzus esetén végbemenő jelenségre azonban bizonyos mértékig következtetni tudunk. Az impulzus növekedésével várható, hogy a frissen bevezetett víz erőteljesebben behatol a kivezető térrészbe, a behatolás az oldalfal mellett történik és ennek következtében a 1>a 26 helyzet áll elő. Kis impulzussal történő bevezetésnél a 2a, 2b változatok azt mutatták, hogy a szélen történő vízkivezetés a kedvezőbb, tehát az 1 változat kedvezőbb lesz mint a 2b, sőt a terelőfal hatására még a 2a változatnál is jobb. 2. táblázat Terelőfalas medencével kapcsolatban végzett mérések jellemző adatai. Az a paraméter összehasonlítása a 2a és 2b változatok esetén várható paraméterrel Csőátmérő (mm) Vízhozam (ml/s) Sebesség (m/s) V I- 10 3 (kg) T a «2 a <JC2 6 15 57,4 0,32 2,00 1,90 0,73 0,917 0,913 0,889 15 65,0 0,37 1,98 2,44 1,35 0,982 1,156 1,146 26 116,3 0,22 2,02 2,60 1,36 1,168 1,164 1,164
