Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

4. szám - Hajdu György: A Fővárosi Vízmű fejlődése (1867–1964)

152 Hidrológiai Közlöny 1965. 4. sz. Hajdú Gy.: A Fővárosi Vízmű fejlődése 10. ábra. Nagy Felszíni Vízmű távlati képe <Pueypa 10. nepcneKmuemiü eud öoAbuioü noeepxHOcmuoű. Bodonposodnoü Cmaniiuu Abb. 10. Perspektivansicht des grossen Oberjláchenwasserwerkes végén helyezték üzembe. Ez az üzem, mely az első modern tisztítómű Magyarországon, sok problé­mával üzemel, tervezői a tervek befejezésének időpontjáig hasonló tisztító üzemet csak iroda­lomból ismerhettek meg. A tapasztalatok alapján a folyó évben elkezdődött II. ütemként épülő további 100 000 m 3 kapacitású tisztítómű már jelentős változtatásokkal épül. Előre nem látható körülmény volt, hogy éppen az építés időszakában indult meg a Duna rohamos szennnyeződése. A Duna partjára települt magyar, osztrák, bajor és csehszlovák ipari üzemek nem fordítanak kellő gondot ipari szennyvizeik tisz­títására és ez időnként szinte megoldhatatlan nehézségek elé állítja a víztisztító üzem vezetőit és dolgozóit. Ez év őszén 9 esetben észleltünk olyan mennyiségű olajos, fenolos szennyezés levonulását a Budapest feletti Duna szakaszon, amely miatt 1 órától több napig terjedő időszakokra kénytelenek voltunk a tisztító üzemet leállítatni, hogy az olajos szenny bekerülését és annak katasztrofális kiha­tásait elkerülhessük. Nagy erőfeszítéseket kell tennünk, hogy a tisztító üzem technológiáját min­den eshetőségre és szennyeződésre felkészítsük, ugyanakkor a Vízügyi Főigazgatóság is jelentős támogatást nyújt a szennyezők felderítésében, fele­lősségrevonásában és a szennyvíztisztító beruházá­sok létesítésében. Meg van a lehetőség arra, hogy a technológia további javításával mesterségesen tisztított ivóvíz­minőségű vízzel lássuk el távlatilag a főváros léte­sítendő elkülönített ipari vízhálózatát. A Vízmű dolgozóinak jelentős része működik a termelt víz továbbításán vállalatunk több mint 70 telepén. Ezek a telepek részben a termelt kút­víz gravitációs csatornába való emelését szolgál­ják, részben az ún. nagynyomású telepeken a főnyo­móvezetékben gerincvezetéken keresztül a fogyasz­tói hálózat ellátását biztosítják. Előbbiekben 10— 20, utóbbiakban 40—70 m-es nyomásig működő turbinaszivattyúk üzemelnek. Magasabb terüle­teken további átemelő gépházak üzemelnek (11. ábra). Gépházaink esztétikusak, tiszták és veteksze­nek bármely modern nagyváros hasonló létesít­ményeivel. Ujabb telepeinken eleve villamos meg­hajtást létesítettünk, a régebbiekben a 30-as években váltottuk fel a korábbi gőzüzemet villa­mosüzemre. Szivattyúkapacitásunk nem fejlődött párhuzamosan a termelés növekedésével és így leg­több telepünkön az év nagyrészében már tartalé­kok nélkül üzemelünk. Legsúlyosabb a helyzet főtelepünkön, ahol a beépített 10 db nagynyomású szivattyú tavasztól-őszig üzemel. A nélkülözhetet­len tartalék képzésére jelenleg épül az ún. rekonst­rukciós gépház, melyben a Ganz-Mávag két modern szivattyú egységével biztosítjuk a 200 000 m 3-es tartalékot. Az energia oldalon a szükséges tarta­lékot Diesel-egységekkel biztosítjuk. Telepeink hiányosan vannak felszerelve gépi működtetésű és automatikus zárószervekkel és ugyanez vonatko­zik a csőhálózati zárakra is. Ma már a nagyvárosok vízművei nem nélkü­lözhetik a gépi, vagy hidraulikus meghajtású, központilag vezérelt zárószerveket. A következő évek feladata üzemünk minél na­gyobb fokú gépesítése és automatizálása, elsősorban a nagy gépházi és hálózati zárószervek vonalán. A köz­csőhálózat hossza megközelíti a 3000 km-t. Ennek túlnyomórésze, 66%-a öntöttvas, 30%-a azbeszt-

Next

/
Thumbnails
Contents