Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

3. szám - Végvári Rezsőné: A mezőgazdasági vízgazdálkodás értelmező szótára

Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. 143 A mezőgazdasági vízgazdálkodás értelmező szótára VÉGVÁRI REZSŐN É* A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Önt özésfe jlesztési Oszt álya mező gazdasá gi víz gazdálkodási értelmező szótár-1 állít össze. Az összeállításra elsősorban azért van szükség, mert a, mezőgazdasági vízgazdálkodás szakterületén az alapvető fogalmak értelmezése nem egységes. Ez nagyrészben annak a következménye, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás, mint tudományág, határterület a műszaki és mezőgazdasági tudományágak között. A leírt, vagy elhangzott szakkifejezést a különböző szakemberek különbözőképpen értelmezik, vagy fordítva : ugyanazon fogalom megjelölésére különböző kifejezéseket használnak. Ezek a tények értelemzavaróak ós — helytelen szóhasználatok terjesztésével — a szakmai nyelv megrontói lehetnek. Az összeállítás időszerűségére pedig legjobb bizonyíték az, hogy ugyanez a probléma nemzetközi viszonylatban is felmerült a hidrológia és a vízgazdálkodás egész szakterületére vonatkozóan — többek közt — az 1963. évi Varsói Vízgazdálkodási Szimpozionon is. A szótárt első lépésben tervezetként, kis példányszámban sokszorosítanánk, hogy a szakkifejezések értelmezését az illetékes szakemberekkel felülvizsgáltathassuk. Már ezt megelőzően is hasznosnak látszik a leginkább vitatott értelmezések széleskörű vitára bocsátása. Az alábbiakban ezeket közöljük, és kérjük olvasóinkat, hogy észrevételeiket, kiegészítéseiket és helyesbítéseiket juttassák el a szerzőhöz. I. Esőztető berendezések üzemi jellemzői Átfedés tényező (%) : megadja, hogy a több egymáshoz kapcsolódó szórófej állásból történő öntözés esetén az egy szórófej álláshoz tartozó öntözött terület hány százaléka kétszeresen, vagy többszörösen öntözött. Átlagos öntözési távolság (m): a négy (a szárny vezetékkel megegyező és arra merőleges) irányban mért öntözési távolságok számtani átlaga. Átlagos szórási távolság (in) : a négy (a szárnyvezetékkel megegyező és arra merőleges) irányban mért szórási távolságok számtani átlaga. Csapadékeloszlási kép (eloszlási kép) : a természetes, vagy a szórófej által kiszórt csapadék területi eloszlását az azonos intenzitású pontokat összekötő vonalakkal szemléltető ábra. Csepp-energia összeg (erg/cm

2): a szórófej egy körülfordulása során egy cm

2 felületre jutó cseppek kinetikai energiatartalmának összege. Cseppnagyság (mm) : a különböző alakú cseppekkel azonos térfogatú gömb átmérője. Cseppütés (erg) : egy csepp kinetikai energiája a becsapódás helyén. Egyenletességi tényező (dimenzió nélküli szám): a csapadék eloszlását jellemző, az intenzitás szélső és átlagos értékeinek arányát kifejező viszonyszám. Egyenlőtlenségi fok (dimenzió nélküli szám) : a csapadék eloszlásának jellemzője, az öntözött terület egyes pontjaira juttatott csapadékmennyiségeknek a kiszolgáltatott átlagos csapadékmenynviségtől számított eltéréseiből képzett középérték és az átlagcsapadék hányadosa. * A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Budapest. Eloszlási kép (lásd : Csapadékeloszlási kép). Hasznos szórási távolság (öntözési távolság, m) : annak a pontnak a távolsága a szórófej állástól, amelyben a csapadék intenzitása még eléri az átlagos intenzitás felét. Hatásosan öntözött terület: az egyidejűleg öntözött területnek az a része, amelyen az intenzitás önálló szórófejáüás esetében legfeljebb ± 30%-kal, több szórófej egyidejű működése esetében legfeljebb ± 10%-kal tér el az átlagos intenzitástól. Hatásfokmutató: az esőztető berendezéssel adagolt csapadék eloszlásának jellemzője, a szórási távolság és az üzemi nyomás aránya. Igen nagy intenzitású csapadék: 20 mm/óranál nagyobb intenzitású természetes vagy mesterséges csapadék. Kis intenzitású csapadék: 5 mm/ó-nál kisebb intenzitású természetes vagy mesterséges csapadék. Közepes intenzitású csapadék: 5—15 mm/ó közötti intenzitású természetes vagy mesterséges csapadék. Nagy intenzitású csapadék: 15—20 mm/ó közötti intenzitású természetes vagy mesterséges csapadék. Öntözési távolság (lásd : Hasznos szórási távolság). Sugárbontó (sugárzavaró) : egyes szórófejtípusok fúvókájának nyílásába szabályozhatóan erősített, vagy a szórófej billenőkarján kiképzett, a vízsugarat folyamatosan vagy szakaszosan megbontó ütközőfelület, amely többféle kiképzésű lehet. Feladata a vízsugár cseppekre bontása a cső végén. Szórási távolság (m) : az egy szórófej állásból öntözött terület középpontja és a nedvesített terület legtávolabbi pontja között mért távolság. Területi tényező: a hatásosan öntözött területnek és a teljes öntözött területnek az aránya. Üzemi nyomás (att, m) : a szórófejet tartó, a szórófej csatlakozásával megegyező belső átmérőjű csővezetékben a szórófej csatlakozási síkja alatt 100 mm-rel mért nyomásérték. Az esőztető berendezés üzemének jellemzője. II. Öntözőberendezések és e berendezések alkotó elemei Beépített csőhálózatú berendezés (beépített csővezetékű-, felszín alatti csőhálózatú-, felszín alatti csővezetékes-, föld alatti csőhálózatú-, föld alatti nyomócsöves-, stabil berendezés) : esőztető berendezés, amelynek vízszállító hálózata és szerelvényei a földfelszín alatt helyezkednek el. A szórófejek az utolsórendű csővezetékből felszínre vezető vízkivételi csapokhoz csatlakoznak. Beépített csőhálózat (helytelenül : felszín alatti csőhálózat, felszín alatti csővezeték, stabil cső-