Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

3. szám - Végvári Rezsőné: A mezőgazdasági vízgazdálkodás értelmező szótára

Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. 144 hálózat, stabil csővezeték) : a beépített csőháló­zatú berendezés vízszétosztó hálózata. Beépített csővezeték: a beépített csőhálózatú berendezés vízszótosztó hálózatának valamely meghatározott szakasza. Fővezeték: a szivattyútelephez vagy a szi­vattyúálláshoz közvetlenül csatlakozó, az öntözési egységen belül legnagyobb átmérőjű csővezeték. Mellékvezeték: az esőztető berendezés főveze­tékét a szárnyvezetékekkel összekapcsoló cső­vezeték. Osztóárok: az állandó (esetleg ideiglenes) csa­tornából kiágazó ideiglenes vízvezető elem, amely közvetlenül sávokba, barázdákba, vagy az osztó­barázdába adagolja a vizet. Vízszállítóképessége a vízhozamegység. 1/ 2— x/ 3 része. Osztóbarázda: a csatornából vagy az osztó­árokból kiágazó ideiglenes vízvezető elem, amely az öntözővíznek több barázda közötti szétosztá­sára szolgál. Öntözési mód (öntözőmódszer) : az öntözővíz szétosztásának módja az öntözendő táblán. Öntözőmódszer (lásd : Öntözési mód). Szárnyvezeték: az esőztető berendezés leg­kisebb átmérőjű csővezetéke, amelyre a szórófejek kapcsolódnak. Traktoros vízágyú: a mozgó esőztető beren­dezések közé tartozó, traktorral összeszerelt szivattyú és szórófej. Vegyes csőhálózatú berendezés (helytelenül: fé­lig beépített csőhálózatú-, félstabil berendezés) : olyan esőztető berendezés, amelynek magasabb­rendű vezetékei beépítettek, az alacsonyabbren­dűek hordozhatók. III. Ellenállás, veszteség Nyomásmagasság-veszteség (helytelenül : cső­ellenállás, csőveszteség, súrlódási veszteség) : az energiaveszteséget jellemző, hosszúságdimenziójú mennyiség. Az áramló víznek a csővezeték meg­határozott hosszúságú szakaszában bekövetkező, vagy egyes idomdarabjain, illetve szerelvényein való áthaladásakor előálló energiavesztesége. IV. Öntözési egységek Napi üzemidő (óra) : a napi öntözési üzem­órák száma, amely nem tartalmazza az éjjeli üzemszüneteket, valamint az öntözés előkészítésé­nek időtartamát. Öntözési egység: különböző szempontok sze­rint meghatározott összefüggő terület, amelyen öntözéses növénytermesztés lehetséges. Az öntöző­telep, öntözőfürt és öntözőrendszer összefoglaló elnevezése. Öntözőfürt: öntözőtelepekre tagozódó, öntö­zéses gazdálkodásra berendezett terület, kiterje­dése kisebb az öntözőrendszerénél. Önállóan üze­mel, több öntözőfürt együtt öntözőrendszert alkot. Öntözőrendszer: öntözőfürtökre tagozódó, ön­tözéses gazdálkodásra berendezett terület. Öntözőtelep: a legkisebb területű öntözési egység, melynek egységes vízelosztó és vízelvezető rendszere van. Önállóan üzemel, több öntőző­telep együtt öntözőfürtöt alkot. Öntözött tábla (tábla) : az öntözőtelepnek az a része, amelyen azonos növényfajt termesztünk, egyidejű és azonos munkákat végzünk, és amelynek területe kisebb a tömb területénél. Öntözött területegység: az az üzemszervezési szempontok szerint meghatározott területelem, amely egy időegység alatt az előírt mennyiségű vízzel elméletileg megöntözhető. Nagysága az öntözővíznormától és a vízhozamegység nagy­ságától függően változik. Öntözött tömb (tömb) : az az öntözött terület­egység, amelyen azonos növényfajt termesztünk és amelyen egyidejű és azonos munkákat vég­zünk, és melynek nagysága az üzemszervezési és gépesítési feltételektől függően az öntözött tábla területének többszöröse. Tábla (lásd : Öntözött tábla). Tömb (lásd : Öntözött tömb). V. Szivattyúk üzemének jellemzői Hidraulikai hatásfok (helytelenül: manomet­rikus hatásfok) : a szivattyú teljes szállítómagas­ságának és elméleti szállítómagasságának há­nyadosa. Szállítómagasság (emelőmagasság) : egymagá­ban nem szabatos szóhasználat, mert nem fejezi ki, hogy a geodéziai vízszintkülönbségről vagy a BZÍ­vattyú szívó- és nyomómagasságának összegéről van-e szó. Sztatikus szállítómagasság (geodéziai szállító­magasság) : a sztatikus szívó- és nyomómagasság összege. Sztatikus nyomómagasság (geodéziai nyomó­magasság) : a felső vízszint és a szivattyú járó­kerekének tengelysíkja közti magasságkülönbség. Sztatikus szívómagasság (geodéziai szívóma­gasság) : az alsó vízszint és a szivattyú járó­kerekének tengelysíkja közti magasságkülönbség. Teljes szállítómagasság (helytelenül: mano­metrikus szállítómagasság, hasznos szállítómagas­ság, valóságos szállítómagasság, összemelőma­gasság, manometrikus emelési magasság) : a fo­lyadék súlyegységének a szivattyú szívó- és nyo­mócsonkja között létrejövő munkaképesség-növe­kedése. VI. Vízszolgáltatás Átmeneti jellegű vízszolgáltatási rend: a víz­szolgáltatásnak olyan szabályozása, mely szerint a vízigénylések benyújtása a kötetlen vízszolgál­tatási rendnek megfelelően történik, azonban az ugyanarra az időszakra beérkező, de a vízszolgál­tatási rendszer műszaki kötöttségei miatt egvidő­ben ki nem elégíthető igények alapján történő vízszolgáltatások idejét, előre meghatározott szem­pontok alapján, a szolgáltató határozza meg. Kötött vízszolgáltatási rend : a vízszolgáltatás­nak olyan szabályozása, mely szerint a vízhasznosí­tók csupán az öntözési idényben szolgáltatandó teljes vízmennyiséget és az egy alkalommal ki­adható vízmennyiséget határozzák meg, míg a

Next

/
Thumbnails
Contents