Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

3. szám - Dr. Urbancsek János: Az Alföld negyedkori földtani képződményeinek mélyszerkezete

Vrbancsek J.:Az Alföld negyedkori földtani képződményei Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. 117 $ Msisiomr *»cs * rozsom * KISSCII \ Feltételezett elsőrendű szerkezeti vonal feltételezett másodrendű szerkeleti vonal 50 mg/I-nél több dóridat tartól maii retegviz 25-50 mg/l dorídot tartalmazó rétegvíz Geofizikai maximum Geofizikai minimum % Hagyobb földrengések o Negatív geotermikus gradiens anomália (gg-H-1Bm/C300-tOOOm között) ..••—... nagyalföld és Északi hegyvidék ' határa M é r e / •• 0 10 20 30 W 50 km 1 i 1 1 J 1 5. ábra. Feltételezett szerkezeti vonalak az Alföldön Abb. 5. Hypothetische tektonische Linien in der grossen ungarischen Tiefebene Fig. 5. Assumed structural pattern in the Hungárián Plains a tengelyvonala Kunszentmiklós és Kisvárda között vonható meg. Ez már nem egységes árok, hanem az Örkényi, jászsági, hevesi, polgári és rétközi süllyedéksorozatot három részre tagolja a gödöllő —ceglédberceli, valamint a Hajdúhát északi részén magasan maradt pannóniai hátság. Ebben a süllyedékben a pleisztocén rétegek alsó határa Örkényen kb. 180 (teljes vastagságában még nem tárták fel), Jászkiséren 450, Tiszanánán 350, Tiszacsegén 300, Kisvárdán pedig 250 m mélységben állapítható meg. A harmadik és egyben egyes helyeken a legmélyebre zökkent szerkezeti árok a Dél-Alföldön húzódik végig Mélykút és Berettyóújfalu között. Itt két nagy erózió bázis alakult ki Szentes és Beretytyóújfalu környékén. Az előbbi területen, ahol a tárgyalt árkos süllyedést a dunai-szerkezeti-árok keresztezi, a negyedkori üledékek vastagsága 670 m, az utóbbi helyen pedig 500 m. Feltételezhető azonban, hogy a berettyóújfalusi üledékgyűjtőmedence nem is itt, hanem Fúrta területén a legmélyebb, ahol 700 m vastag negyedkori üledék is feltételezhető ; ugyanis ez a terület volt az Északkeleti Kárpátokból a Nyírségen áthúzódó nagy folyók végső üledékgyűjtő medencéje. Az előbbi nagymélységű gyűjtőmedencék mellett az árok teljes hosszában mindenütt igen mélyen mutatható ki a negyedkori üledék alsó határa, mert Szeghalmon és Körösladánvban 430—450, Gyomán pedig 430 m-ben érték el a levantei rétegeket. Még Mélykúton is, ahol a kiemelt helyzetben lévő északbácskai-hátságot metszi ketté az említett diszlokációs öv, 260 m mélyen ismeretes az alsó-pleisztocén durvaszemcséjű homokréteg.