Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
3. szám - Dr. Urbancsek János: Az Alföld negyedkori földtani képződményeinek mélyszerkezete
Vrbancsek J.:Az Alföld negyedkori földtani képződményei Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. 115 Mertek: 0 20 30 40 Hm 4. ábra. Az Alföld negyedkori üledékeinek mélyszerkezete Abb. 4. Tiefentektonik der quartáren Sedimente in der grossen ungarischen Tiefebene Fig. 4. Profound strueture of Quaternary sediments in the Hungárián Plains való kifinomodás a legtöbb fúrásban nagyon jól kimutatható és éppen ez teszi egyes területeken nehézkessé az alsó-pleisztocén üledékeknek a középső-pleisztocén lerakódások felé való elkülönítését. A középső-pleisztocén folyamán az előbbihez hasonló nagy süllyedés nem volt, éppen ezért az üledékek szemcseszerkezetében sem mutatható ki olyan különbség, amint az idősebb negyedkori lerakódásokban már láttuk. A vastag üledékösszlet homokképződményeinek szemcsenagysága közel azonos ; kavics és durvaszemcséjű homok pedig még a medence peremeken sem gyakori. Ezeknek az üledékeknek csak a felső-pleisztocén lerakódások felé való elhatárolása szembetűnő, mert ezek ismét durvább szemcséjű képződmények. A felső-pleisztocén, kezdetén az egész Alföld, az ismertetett két pannóniai hátság kivételével, egységesen és erősen lezökkent. A süllyedést feltöltő — Sümeghy által ,,kék homok"-nak nevezett — durvább szemcséjű üledékösszlet — az egységes süllyedés miatt — az egész medencében általánosan elterjedt és átlagos vastagsága 100—120 m. Ebben az üledékcsoportban feltárt homokrétegek általában jó vízhozamot biztosítanak, csak a kitermelt víz minőségileg kifogásolható, mert agresszivitása miatt az artézikutak béléscsövét megtámadja és így a víz vasassá válik. Újabban azonban, elsősorban a medenceperemi területeken és a Dunavölgyben, a felső szintjének durvaszemcséjű homoküledékében tárolt nagymennyiségű vizet csőkutas öntözésre jó eredménnyel hasznosítják. Összefoglalva a negyedkori rétegek térbeli helyzetéről és az egyes durvaszemcséjű üledékek szemszerkezetéből, valamint kőzettani felépítéséből levonható törvényszerűséget, megállapíthat-