Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

3. szám - Babos Zoltán: A Pécsi-víz felső részvízgyűjtőjének vízrajza

Babos Z.: A Pécsi-víz vízrajza Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. 101 oK0MW °zmmA PÉCSVÁRAO $ muget^-^mpádjftő^SS _ ( ytBwoSS: VföSszwa •tfcsMmmcp SZILAGY OBCRKESO rommoMK\ muírn OMJZARMISLEHY wmcmrt o WUYEGYHAZA PECSBAGOTA O NEMET! .MAGYAPMECSKE 806ADMIMXZEXT VILLANT 1/AJSZLO Feketém IPECMMD BÜKKÖSD stKOmj^rÁcőrM .W ÖL__ W/szemímc sf XPEUERD /APANYOSGADANY °KOZAPM!SL£NY s.i VERSEM WIHAIYEGTHIZA PECSBAGOTA NEMET! MAGRAPMECSKE ° BOGAOM/NDSZENT VAJSZLO ceketev!z SZILAGY o BERKESO ,L ~ V fii"K. nmnaiu ZUG! -JTEAtL HARKANY s

mí

s MAGYARBÓL/ 3. abra V/UANY o MAGYARBÓLY Méreh 0 10 km i—i—i—i i i 3—-4. ábra. Az 1959. VI. 11-i és az 1960. VII. 25-i nagycsapadék esővonalai Abb. 3. und Abb. 4. Isohypse der Grossregen vom 11.6.1959 und vom 25.7.1960 •eddig még nem kapott. Ezzel szemben a NyugatiMecsekben ilyen rendkívüli nagycsapadék már többször is előfordult (Abaliget, Bakonya). Nyilvánvaló, hogy itt a hegyvidéki legmagasabb övezetek és a völgyfenéki, valamint déli dombvidéki részvízgyűjtők viszonyai e tekintetben is egymástól jelentékenyen eltérőek. A legnagyobb csapadékok gyakoriság szempontjából erősen tömörülnek a 60—80 mm/nap hozamok körül, emiatt az 1% és 10% valószínűségűek mindössze 13 mm-rel különböznek egymástól. A legnagyobb csapadékokra jellemző még, hogy csúcsértékük viszonylag csak kis területet érintett, így az 1959. VI. 10—11-i szélsőséges esőzés folyamán 90 mm-nél nagyobb csapadékot kapott .; 54 km

2, 100 mm-nél nagyobb csapadékot kapott 25 km

2, 110 mm-nél nagyobb csapadékot kapott : 10 km

2, 120 mm-nél nagyobb csapadékot kapott 0,8 km

2, míg az 1960. VII. 25-i rendkívüli hozamú eső alkalmával 90 mm-nél nagyobb csapadék mindössze 12 km

2-nek jutott. Az ennél mérsékeltebb nagycsapadékok által befedett területek kiterjedése a mennyiség csökkenésével rohamosan nő, ezért nem szabad arra számítani, hogy vízgyűjtőnkön esetleg csak egyes mellékvölgyek részesülnek a szélsőséges esőből és emiatt a főbefogadó nagyvízhozama jelentékenyen kisebb lesz. Ezt bizonyítják a pécsi legszélsőségesebb nagy csapadékok kiterjedését és területi megoszlását feltüntető ábrák is (3—4. ábra). Ugyancsak jellemző a nagycsapadékokat hozó évek időszakos tömörülése. Ezek 2—4 éves összefüggő csoportokban 10—14 évenként követik egymást. Közülök különösen kiemelkedik a közelmúlt 1959/61. évi időszak, melynek folyamán a közel 100 éves adatsor legrendkívülibb nagycsapadékai jelentkeztek. A kivételes esetek tömörülése rövidebb időszakokon belül is megfigyelhető. Olykor egy-egy év alatt 3—4 nagycsapadék is előfordul, sőt megismétlődésükre egy-egy hónapon belül is sor került már. Arra is volt példa, hogy egymást követő két napon zúdult le 50—60 mm körüli egynapi csapadék (1955. VIII. 8-án és 9-én a Zobák—Arpádtető—Kozár vonal mentén napi 52—64 mm). Megjegyzendő, hogy a rövididejű nagycsapadékoknak nemcsak a szélsőségesebb nagyvízhozamok előidézésében van kiemelkedő jelentőségük, hanem vízháztartási szempontból az évi vízhozam alakulásánál is. Például a Pécsi-víz Siklósi úti hídszelvényében 1959-ben levonult 4,84 millió m

3 évi vízhozamból a VI. 10/11-i nagycsapadék egymaga 980 000 m

3-t szállított, tehát az évinek kereken 20%-át. A tavaszi hóolvadások idején levonuló árhullámok vizsgálata szempontjából figyelmet érdemelnek a téli hótakaróval kapcsolatos feljegyzések. Általában a havas napok száma a vízgyűjtő mélyfekvésű területein megfelel az országos értékeknek, felfelé haladva azonban jelentékenyen növekedik és például Misina-tetőn már 50—60%kaftöbb. A hótakaró viszont országos viszonylatban a legkevésbé tartósak közé tartozik és lent a városban átlagosan csak évi 23 napon át tart, természetesen fent a hegyekben az időtartama 100%-kal is megnőhet. Ezzel a jellegzetességgel szemben viszont a hótakaró átlagos vastagsága (4—7 cm) feltűnően nagy és szélsőségei is figyelemre méltóak (átlagos legvastagabb hótakaró 22—41 cm). A feljegyzések szerint 1895 óta a legnagyobb és legtartósabb hótakaró 1941/42 telén feküdt a vízgyűjtőn. Ekkor a hólepel vastagsága februárban a Misinán