Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)
2. szám - Erdélyi Mihály: Ghana vízföldtana
66 Hidrológiai Közlöny 1964. 2. sz. Erdélyi M.: Ghana vízföldtana derítését elvégezni. A tapasztalat szerint ugyanis a legjobb hozamú kutak ilyen helyeken vannak. Kiegészítésül ajánlatos az alluviumok sekélyszeizmikával való megkutatása is. H) A fiatal üledékes kőzetek területe Ide tartozik a Volta-delta és a tengerpart legnyugatibb része. A nyugati tengerparti szegélyen felszíni víz a közelből vezetéken szállítható. Gazdaságilag nem jelentős terület. A Volta-torkolatban a pliocén alján levő talán összefüggő, vékony (2—5 m) kavicsszint és a feküjében levő lencsés településű felső kréta meszes homokkő, mészkő és márga rétegvizének feltárása egy ideig még enyhítheti az ivóvízhiányt, különösen a parton, ahol ezek a víztartók nagyobb mélységben vannak. Itt a siker a megfelelő szűrőzésen és a sós talajvíz sikeres kizárásán alapszik. A szűrő helyének megállapítására karottázs berendezés nem nélkülözhető. Itt még nem használják, nem is igen ismerik. A végső megoldást azonban itt is a Volta vizét felhasználó regionális vízmű biztosíthatja. Műszaki adatok A következőkben főleg a helyszínen, a „Vízügyi Igazgatóság" (Water Supplies Division) és a „Földtani Intézet" (Geological Instituté) irattáraiban gyűjtött adatokról adok rövid tájékoztatást. Geofizikai kutatást eddig alig végeztek. Nem ismerik a sekély-szeizmika előnyeit. Az elektromos ellenállás módszere gyakran nem válik be, ezért általában lemondtak róla. Pedig a két eljárás együttes alkalmazása sikeres, ahogy azt Guineában magyar szakemberek is bebizonyították. Nagyobb mélységre hatoló szeizmikus méréseket nem végeztek. A Voltai-medence DK-i gyüredezett rétegsorának megkutatása ajánlható. A vízügyi szolgálatnak geofizikus szakembere nincs. Berendezés sincs, még karottázs-szonda sem. Geológusaik igen jól dolgoznak, de csak az ércbányászat szükségleteire : az érces területeken végeznek részletes földtani térképezést és anyagvizsgálatot. Hidrogeológiára nem jut szakember. A talajvíz feltárására ütveműködő, gépkocsi alvázra szerelt fúrógépeket használnak. Néhány rotary-t a Volta-torkolat környékén a rétegvíz feltárásra. 1953—57. években 369 fúrás készült, ebből 301 volt „sikeres", azaz legalább 100 gallon/óra (454,4 1) vizet adott. A fúrási teljesítmény kevés, a kemény, gyakran durva törmelék miatt a szerszám elhasználódása jelentékeny, a berendezés szétrázódik, a költség nagy. A sokévi átlagban a havi teljesítmény gépenként 30 fm, más kutatások adatait is beleszámítva. Ami vízföldtanilag érvényes Ghanára, érvényes nagyjából az egész nyugat-afrikai szavannára, sőt Közép-Afrika erdővidékeire is, ha a következő földtani feltételek teljesülnek. a) Az afrikai őskontinens kőzetei a felszínen vannak, vékonyabb-vastagabb törmelékkel takartan. b) A nagy, kissé zavart, vagy zavartalan településű paleozóikus vagy mezozóikus medencék kőzetanyaga és felszíne a voltaihoz hasonló. A vízgazdálkodás és a népgazdasági tervezés Trópusi Afrika országaiban a vízgazdálkodási és a vízügyi létesítmények tervezése a népgazdaság jövőjót erősebben határozzák meg, mint sok helyütt Európában. Ghanában a gazdasági tervezésnek a múlttal, a településekkel keveset kell számolni. A kb. 10 000 település túlnyomó többsége apró házcsoport, vagv falu. Az ország lakosságának mintegy 30%-a él közigazgatásilag városban, de ott is gyakran falusi környezetben. 19 városnak van vízműve. Túlnyomóan tározott felszíni vizet, Vagy állandó folyók vizét használják. A kezeletlen felszíni víz mindenütt erősen fertőzött. Ilyen viszonyok között a szétszórt lakosság vízellátása, közegészségügye, közoktatása szinte megoldhatatlan, s ezért modern állami élet elképzelhetetlen. A megépítendő kisebb-nagyobb víztározók és vízművek tömöríthetik csak a falusi lakosságot korszerű mezőgazdasági és ipari városokba. A tározott víz nemcsak jó és bőséges ivóvizet ad embernek és háziállatnak, hanem az öntözéses mezőgazdálkodást és a fejlett állattenyésztést is lehetővé teszi. így lesz megszüntethető fokozatosan az ország nagy részén szokásos ugargazdálkodás, annak minden hátrányával együtt (égetés, talajerózió, félig vándorló életmód). A szavannák mezőgazdasági népességének nehézségei és az elvándorlás is megszüntethető, s az ország mérhetetlen természeti kincseinek feltárásával és hasznosításával az ország fejlődését biztosíthatja. SZAKIRODALOM 1. Annual Report of the Deportment of Rural Water Supply for 1950/51 —1951/52. Accra. 2. Annual Report 1952/53—1957/58. Department of Rural Water Development. Accra. 3. Annual Report 1958—59. Ministry of Works and Housing, Water Supplies Division. Accra 1961. 4. E. P. O'Driscoll, J. W. Holmes, F. Jewell: Recent development in techniques, eguipments and methods for ground water prospecting. U. N. Conf. on the applicaticon of Sc. a. Techn. for the benefit of the less developed areas. 1. Oct. 1962. 5. H. A. Hetherington : Ground water well drilling and water lifting equipment. U. N. Conf. on the application of Sc. a. Techn. for the benefit of the less developed areas. I. Oct. 1962. 6. N. R. Junner—D. A. Bates : Reports on the geology and hydrology of the coastal area east of the Akwapim Rangé, Gold Coast Geological Survey Memoir, No 7. Accra 1945. 7. N. R. Junner— T. Hirst: The geology and hydrology of the Voltaian Basin. Gold Coast Geological Survey Memoir, No 8. Accra 1946. 8. C. Loti : Bolgatange (Zuarugu-Navrongo) districts and Bawka—Binaba—Garu districts. Water supplies schemes. Szakvélemény. Special Engineering Co. Accra. 1961. okt. 9. C. Loti: Wa—Lawra—Tamu—Funsi (Kundungu) districts. Water supplies schemes. Szakvélemény. Special Engineering Co. Accra. 1962. jan. 10. Report on the Geological Survey Department for the finaricial year (1946—1957. évfolyamok). 11. Report on the Department of Water Supply for the financial year 1946/47—1949/50. Accra.